A méhnyakrák és megelőzési lehetőségei

Elkezdődött az Európai Méhnyakrák-megelőzési Hét (január 18–24.), amely immár jó pár éve kerül megrendezésre azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a méhnyakrákra és annak megelőzési lehetőségeire. Az európai országokban megrendezésre kerülő programsorozat valódi párbeszédet kíván nyitni a méhnyakrákról az egészségügyi dolgozók, a nőgyógyászok, a politikusok, a média és a közvélemény körében. Emellett az Európai Méhnyakrákszövetség olyan programokkal kívánja felhívni a figyelmet a megelőzés fontosságára, mint az ingyenes szűrések, online aláírásgyűjtés vagy ingyenes telefonvonal, amelyen a betegséggel kapcsolatban lehet kérdéseket feltenni. A Magyar Rákellenes Liga szervezésében A méhnyakrák megelőzhető címmel online, magyar nyelvű előadáson vehetnek részt akár a Szatmár megyei érdeklődők is, feltehetik kérdéseiket a téma kapcsán január 23-án 17 órától. Az online betegakadémia előadója dr. Nagy Gábor, a magyarországi Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktató Kórház orvosigazgatója, a szülészeti és nőgyógyászati osztály osztályvezető főorvosa. Kapcsolódni laptoppal, mobiltelefonnal, tablettel, számítógéppel (amihez van kamera és mikrofon) lehet, viszont regisztrálni kell a rakliga.hu oldalon.

Mi a méhnyakrák?

A méh a női nemi szervrendszer része, amely az alhasban, a húgyhólyag és a végbél között foglal helyet. A méhnyak a méh alsó, keskeny része, amelynek csatornája a hüvelybe nyílik.
A méhnyakrák akkor alakul ki, amikor a méhnyak sejtjei szabályozatlan osztódásba kezdenek. A sejtek betörhetnek a környező szövetekbe, és a daganat átterjedhet a végbélre és a húgyhólyagra. A méhnyakrák főleg a környező nyirokcsomókban, a gerincben és a tüdőben ad áttéteket. A méhnyakrák általában igen lassan fejlődik.
A méhnyakrák kialakulását a méhnyak felszínét borító hám különböző súlyosságú elváltozásai előzik meg. Ennek során a normálistól eltérő megjelenésű (eltérő méretű, alakú, számú) sejtek jelennek meg. A szöveti elfajulás a leggyakrabban 25–40 év között alakulhat ki, és állapota egyre súlyosabbá válhat. Ha nem észlelik időben, akkor a sejtek a méhnyak felszínéről betörhetnek a mélyebb szövetrétegekbe, és tumorsejtekké fejlődhetnek. Ekkortól már méhnyakrákról beszélünk.

A méhnyakrák helyzete Szatmár megyében

Világviszonylatban a méhnyakrák a második leggyakoribb rákos megbetegedés, évente közel félmillió új esetet diagnosztizálnak. A mellrák és a tüdőrák után a harmadik helyen áll a rák okozta halálesetek rangsorában. Az évente újonnan felfedezett félmillió eset közel 30 százaléka 15–44 éves.
A Szatmár Megyei Közegészségügyi Igazgatóság nyilvánosan is elérhető statisztikái szerint Szatmár megyében 2014-ben 66 új esetet vettek nyilvántartásba, összesen pedig 111 nő szerepelt a regiszterekben, míg 2015-ben 47 új beteget fedeztek fel a szakemberek, kezelés alatt pedig 134-en álltak, 2016-ban pedig 49 megbetegedést regisztráltak, s a kezelés alatt álló nők száma 167 volt. A nők esetében a mellrák után a méhnyakrák a leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedés Szatmár megyében, annak ellenére, hogy majdnem minden egyes méhnyakrákos esetet meg lehet előzni a rendszeres szűréssel és a HPV elleni védőoltás segítségével.
A közegészségügyi szakemberek összeállítása szerint a méhnyakrák az esetek többségében tünetmentes, panaszokat is már csak előrehaladott állapotban okoz. A méhnyakrákos megbetegedés hátterében az egyik leggyakoribb szexuális úton terjedő fertőzés, a humán papillomavírus (HPV) áll.
A HPV olyan elváltozásokat indíthat el a sejtekben, melyek rákos burjánzáshoz vezethetnek.
A fertőzést követően több év is eltelhet, mire a kóros sejtburjánzás következtében méhnyakrák alakul ki. Az időben felismert HPV-fertőzés és a méhnyakelváltozás kezelhető, a méhnyakrák 100 százalékban gyógyítható betegség.
Azok a Szatmár megyei nők, akik részt akarnak venni a gyors és fájdalommentes szűrésen, a családorvosaikat vagy a nőgyógyászukat kell felkeressék.

Mikor segít a HPV elleni oltás?

A méhnyakrákot okozó 14 különböző HPV-típus közül a vakcinák a két leggyakoribb, a 16-os és 18-as típusok ellen nyújtanak védelmet. E két vírustípus a kialakuló méhnyakrákos megbetegedések körülbelül 70 százalékért felelős.
A HPV-fertőzés megelőzése akkor a leghatásosabb, ha a lányok 9–15 éves korban részesülnek védőoltásban. Ebben a korosztályban a védettség eléréséhez féléves időközzel beadott két oltásra van szükség. Az első oltás idején már 15. életévüket betöltöttek körében a három oltásból álló sorozat szükséges a védettség kialakításához.
Az oltóanyag a HPV adott típusainak tisztított fehérjéit tartalmazza — vagyis nem tartalmaz élő vírust vagy DNS-t —, az ezekből kialakított vírusszerű partikulák „megtanítják” az immunrendszert a HPV elleni védekezésre. A védőoltás megelőzésre szolgál, így a már kialakult betegséget nem gyógyítja. Hosszú távon a HPV elleni védőoltás és a rendszeres méhnyakrákszűrés biztosítja a leghatékonyabb védelmet a méhnyakrák ellen.

Bumbuluţ Krisztina