A pandémia hatása: jóval kevesebb munkabaleset történt
Minden évben április 28., a munkavédelmi világnap alkalmából figyelemfelkeltő akciókat, kampányokat szerveznek a hatóságok annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet a munkavédelmi előírások betartásának fontosságára. Ezen a napon ugyanakkor a munkabalesetekben elhunyt személyek emlékének is adóznak a szakszervezeti képviselők világszerte. Idén nem lehet látványos, nagy tömeget megmozgató akciót szervezni, ezért egy figyelemfelkeltő akció keretében hívja fel a világnapra, illetve a világjárvány miatt megváltozott munkaerőpiacra a figyelmet a Szatmár Megyei Munkaügyi Felügyelőség (ITM) vezetősége. A koronavírus-járvány a munkaerőpiac minden egyes ágazatát érintette, de a megbetegedés veszélye és a munkahelyek elvesztése volt a legnagyobb gond, miközben a cégek bezárása, a légi utazás leállítása, az iskolák bezárása és a globális ellátópiacon előállt kimaradások szintén negatívan befolyásolták mindennapjainkat az elmúlt hónapokban. A pandémiára érkezett gyors válaszok a munkahelyek elvesztéséhez, a munkaprogram megváltozásához, egyes cégek megszűnéséhez, ugyanakkor nem megfelelő munkakörülményekhez vezettek. Az ITM szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményéből kiderül, hogy a munkavállalók és a vállalkozások nagyon érzékenyek voltak a világjárvány idején a munkabalesetekre.
A pandémia a munkaerőpiac minden tagját a megbetegedés veszélyének tette ki. Egyes munkavállalók, mint a kórházak sürgősségi vagy intenzív terápiás osztályain dolgozók vagy a szociális asszisztensek, veszélyeztetettebbek voltak a koronavírussal történő megfertőződés által, mint mások. Azok a munkahelyek, ahol a munkavállalók több időt töltöttek el egy zárt térben, egymás mellett, a közös munkásszállók, a munkásokat szállító járművek egyes esetekben valós fertőzési gócokká alakultak. A jelenség azzal is magyarázható, hogy egyes munkahelyeken nem tudták betartani a kötelező minimális távolságot a munkások között, és a megfelelő belső szellőztetés sem volt megoldva. A pandémia idején a munkavállalóknak nem csak az esetleges koronavírus-fertőzéstől kellett tartaniuk, hanem a megnövekedett munkahelyi stresszel, bántalmazással és zaklatással is szembe kellett nézniük. A koronavírus-járvány megfékezése érdekében meghozott intézkedések ugyanakkor új veszélyeket generálhatnak a munkaegészségügy területén, kémiai, ergonómiai és pszichoszociális területen egyaránt.
Összességében most is az a legfontosabb, hogy minden előírást betartsanak a munkabiztonság és munkaegészségügy területén. A koronavírus okozta krízis még inkább kihangsúlyozza, mennyire fontos a munkabiztonsági területen az ellenőrzési rendszer megerősítése annak érdekében, hogy az új kihívásoknak is eleget tudjanak tenni.
Mivel egyelőre nem lehet teljesen kizárni a koronavírussal való megfertőződés veszélyét, új módszereket kell bevessenek a munkaadók, ezáltal csökkentve a megbetegedés lehetőségét.
Több technikai és adminisztratív módszert lehet a munkahelyeken bevezetni a koronavírussal való megfertőződés veszélyének csökkentése érdekében. Például a szellőzőrendszer javítása, elválasztó sorompók, plexi védőrácsok felszerelése, illetve az adminisztratív módszerek kidolgozása — a munka váltásokban történő megszervezése a távolságtartás betartása érdekében, a higiéniai szabályok betartásának népszerűsítése, a betegség megelőzéséhez szükséges előírások ismertetése —, melyek által bármelyik munkahely biztonságosabbá válhat. A javasolt megoldások között szerepel még többek között a távmunka, az online platformon történő találkozás lehetősége, a munkakezdési idő csoportonkénti beütemezése, az üzleti utak felfüggesztése is, ugyanakkor a maszk használata, a higiéniai szabályok betartásához szükséges eszközök biztosítása, a közös felületek folyamatos fertőtlenítése.
Kevesebb munkabaleset
A munkavédelmi világnap apropóján az ITM a munkabiztonsági előírásokban bekövetkezett változások mellett a munkabalesetek áldozataira is emlékezik. Tavaly hazánkban 4375 munkabaleset történt, ami jelentős visszaesés a 2019-ben történt 5822 esethez képest, ebből 143 halálos kimenetelű volt (egy évvel korábban 261 esetet regisztráltak).
Megyénkben is csökkenő tendenciát mutatott tavaly a munkabalesetek száma, 57 esetet jegyeztek a 2019-es 85-höz képest, míg a halálos kimenetelű balesetek száma stagnált, mindkét évben öten-öten vesztették életüket munka közben.
A legtöbb munkabaleset (13) az építőiparban történt, de az élelmiszeriparban (8), a kaucsuktermékek gyártása, illetve plasztikasztalok előállítása során (8), az elektromos felszerelések gyártása során (5), a fémszerkezet-építés területén (4) és bútorkészítő üzemben (4) is regisztráltak munkabaleseteket 2020-ban Szatmár megyében. Az építőiparban regisztrált három halálos munkabaleset más megyében történt, azonban Szatmár megyében voltak bejegyezve, mivel az érintett cégek székhelye megyénkben található. Ugyanakkor két halálos baleset közúton következett be, áll az ITM összegzésében. A hatóság vezetősége kihangsúlyozza, hogy a jövőben is a megelőzésre és a munkavédelmi kultúra kialakítására helyezik majd a hangsúlyt.
Sógor Beáta
