A szabálytalankodót védi egy joghézag

Egy szatmárnémeti olvasónk számolt be egy fura helyzetről, amivel az egyik szatmárnémeti bevásárlóközpont parkolójában szembesült. Olyan közel parkolt két autós társa az autójához mindkét oldalról, hogy nem tudott beülni a kocsijába. Rövid várakozás után a bolt hangosbemondójánál kérte, hogy hívják az autóhoz valamelyiket a két sofőr közül, de egyikőjük sem reagált. Rendőrt hívott, és bár a hatóságiak elmondták, hogy nincs jogkörük a magánterületnek számító parkolóban intézkedni, de azért kiszálltak helyszínelni. Egyikőjük női rendőr volt, aki szerencsére volt annyira filigrán, hogy befért a kocsiba, és kihajtott azzal a két másik jármű közül, így pedig már a tulajdonos is beülhetett. Ennek az esetnek a nyomán kereste meg szerkesztőségünket a pórul járt sofőr, hogy járjunk már utána, mit lehet tenni ilyen esetekben.

Hatástalan a KRESZ

A problémával kapcsolatban Ressler Ştefan szatmárnémeti ügyvédet kerestük fel, aki rendszeresen segít ilyen és ehhez hasonló esetekben. Maga is nagyon érdekesnek tartotta a jelenséget, és egy óriási anomáliára, fura joghézagra mutatott rá. Azt már mindenki tudja, hogy a bevásárlóközpontok magánterületek, ott nem érvényesek a közutakra érvényes törvények. Ha közterületen valaki úgy parkol, hogy leblokkol egy másik autót, vagy elfoglalja a kapukijáratot, közlekedési kihágást követ el, és a 195/2002-es kormányrendelet értelmében, amelyik a magyar közlekedési rendszabályzat romániai megfelelője, több közrendért felelős szerv is eljárhat. Ha viszont ez magánterületen történik, ahová a KRESZ-nek „nincs bejárása”, ott nem tud hatósági személy erre hivatkozva intézkedést foganatosítani. Ha például egy társasház udvaráról valaki nem tud kihajtani, mert egy másik autó elállta a kijáratot, lehet rendőrt hívni. De ha egy magánterületen lévő parkolóhelyre idegen autós parkol, vagy ott állja el a mozgásteret, akkor már nem lehet rendőrhöz fordulni.

Utólagos kártérítés

Ilyen esetekben, mint amilyen a bevásárlóközpont parkolójában is történt, csak utólagosan lehet eljárni. A pórul járt autósnak akkor és ott tanúkat kell hívnia, alátámasztandó a történteket, dátumot és időpontot feljegyeznie, és utólag, bírósági polgári peres eljárás során kártérítést kérnie, magyarázta Ressler. Ez a kártérítés lehet anyagi vagy eszmei, illetve mindkettő. Egy ilyen pert lefolytatni elég sok idő, elég sokba kerül, és a — főleg az eszmei — kár mértékének meghatározása nagyban függ a bírótól.

Btk.-ba forduló esetek

Van még egy érdekes vetülete ennek az esetnek, mutatott rá az ügyvéd, mégpedig az, hogy a magánterületen elkövetett szabálytalan parkolással szemben hatósági személy nem tud fellépni, viszont ha a szabálytalanul leparkolt autóban kár keletkezik, mert „valaki” kipukkasztja a kerekét, betöri az ablakát, letöri a tükrét, vagy végigkarcolja, az már a büntető törvénykönyv (Btk.) előírásai szerint mérlegelendő eset, mint ahogy az is, ha a sofőrök összeverekednek. Ha károkozás vagy személyi sérülés történik, a közlekedési kihágás egyből bűncselekménnyé fajul, és az ilyen esetekre érvényes Btk. már magánterületen is kifejti a hatását, ekkor már közbeléphet hatósági személy, kihívható a rendőr. A Btk. aktiválódik akkor is, ha mondjuk napokig van visszatartva egy kocsi egy magánterületnek számító bevásárlóközpont-pakolóban, és ennek a sofőrje például — saját pénzén — kihívja az emelődarus kocsit, és elszállíttatja az őt blokkoló járművet, mert ez meg lopásnak számít.

Sérülő jog?

Ressler szerint sokakban felmerül ilyenkor, hogy az autó leblokkolásával nem sérül-e a szabad helyváltoztatáshoz való alapjoga a sértettnek, nincs-e megfosztva a szabadsághoz való jogától, ám ez nincs így. Az ide vonatkozó 205. Btk.-paragrafus kimondja, hogy ilyet nem szabad tenni, de ha az autó van visszatartva, attól a személy gyalog még elmehet onnan, nincs fogva tartva.