A szociális jetlag és az elhízás
Ruben Emanuel Nechifor, a BBTE Korszerű Pszichoterápiai és Alkalmazott Mentálisegészség-tudományok Nemzetközi Intézetének kutatója részt vett abban a kutatásban, amely arra mutat rá, hogy egyre kevésbé van összhangban a szociális és a biológiai óránk, és ez növeli az elhízás veszélyét. A szociális jetlag kifejezés a fiziológiai és a szociális óránk közötti eltérésre vonatkozik. Nem föltétlenül azt jelenti, hogy valaki keveset alszik, hanem hogy különböző társadalmi tényezők hatására (pl. éjszakai műszak, váltott műszak) nem akkor alszik, amikor a szervezetének arra szüksége lenne. Ez hosszú távon akár krónikus kimerültséghez, pszichés, illetve testsúlyproblémákhoz is vezethet.
Számos kutatás kimutatta, hogy a szociális jetlag összefüggésben áll az elhízással, de egyelőre keveset lehet tudni a közvetítő mechanizmusokról. Az embernél az élelembevitelt két rendszer szabályozza: a homeosztatikus, illetve a jutalmazó. A homeosztatikus rendszer központja a hipotalamusz, amely a perifériás idegrendszertől érkező jeleket dolgozza fel. A jutalmazó rendszer működését a kortiko-limbikus hálózat szabályozza, legfontosabb mediátorai a dopamin és az opioidok. A jutalmazó rendszer felülírhatja a homeosztatikus rendszert, azaz olyankor is támadhat éhségérzetünk, amikor tulajdonképpen nincs szükségünk táplálékra. Ráadásul a jutalmazó rendszer általában a magasabb kalória- és koleszterintartalmú, telített zsírokban és cukrokban gazdag táplálékot részesíti előnyben.
A kutatók feltételezték, hogy a szociális jetlaghez köthető testsúlygyarapodás a jutalmazó rendszer intenzívebb működésével áll összefüggésben. Funkcionális mágnesesrezonancia-vizsgálatok (fMRI) segítségével azt próbálták kideríteni, hogy a szociális jetlaggel küzdő páciensek esetében pontosan mely agyterületek tevékenységében észlelhető jelentős változás.
A szociális jetlaggel küzdő pácienseknél megnövekedett az aktivitás a jobb agyfélteke okcipitotemporális területén és putamenjében, valamint csökkent az alsó fali lebenyben. Akiknél a szociális jatleg alváshiánnyal is társult, azoknál a jobb agyfélteke Brodmann-területe is aktívabb volt. A kizárólag szociális jetlaggel küzdő személyek homloklebenyének bal középső területe aktívabbnak mutatkozott, mint a kizárólag alváshiányban szenvedő pácienseké.
Az eredmények alátámasztják, hogy a szociális jetlag a jutalmazó rendszer megnövekedett aktivitása révén áll kapcsolatban az elhízással, ugyanakkor az is kiderült, hogy a szociális jetlag és az alváshiány más-más agyterületekre van hatással.
A kutatás eredményei a Sleep Medicine nevű szakfolyóiratban jelentek meg.
