×
2024. 03 29.
Péntek
Auguszta
13 °C
közepes eső
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.61 RON
100HUF = 1.26 RON
Publicisztika

A védekezés különböző formái

2020.11.20 - 18:34
Megosztás:
A védekezés különböző formái
A negyvenes éveiben lévő házaspár minden órában bekapcsolja a televíziót, meghallgatja a híreket, annak is azt a részét figyeli, amikor a járványhelyzetről esik szó.

A feleség állandó rendszerességgel, a férj ritkábban a telefonon is figyelemmel követi, hogyan alakulnak a fertőzöttségi adatok. Elsősorban nem csak magukra gondolnak, féltik a gyermeküket és féltik a szüleiket, reménykednek abban, hogy az élet visszazökken az eredeti medrébe. 
Amikor közölték a hatóságok, hogy újabb kijárási korlátozásokat rendelnek el, azonnal autóba ültek, és elmentek vásárolni, hogy legyen elegendő élelem a hűtőszekrényben és a kamrában. A bevásárlóközpont elég zsúfolt volt. Érthetetlen, hogy mennyire megerősödött újra a vásárlási láz. Úgy tesznek az emberek, mintha napjaink legnagyobb problémája az lenne, hogy legyen biztosítva az élelem. Kevesen gondolnak arra, hogy a tartós élelmiszereknek is lejár a szavatossági idejük, nem lehet meghatározatlan időre felhalmozni azokat sem, és ha a kijárási korlátozás idején is lehet boltba menni, minek értelmetlenül felhalmozni azt, ami holnap vagy holnapután is megvásárolható lesz?

Kezükben az otthon elkészített bevásárlólistával haladtak a polcok között, itt-ott észrevettek egy-egy terméket, ami nem volt ugyan a listán, de betették a kosárba abból a megfontolásból, hogy jó lesz valamire. Vásárláskor nem mindig csak azt teszik a bevásárlókosárba az emberek, amire szükségük van, hanem azt is, amire szükségük lehet. Elég gyakran előfordul, hogy egyik-másik megvásárolt termékre nincs szükségük, s ezeket egy idő után kidobják, majd vásárolnak helyettük valami mást, amit vagy elhasználnak, vagy nem. Olyan véleményekkel is találkozunk, hogy nem olyan nagy pazarlás, ha valamit eldobunk, ugyanis a gazdaság működését segíti elő az, ha szükség van új termékek gyártására. 

A bevásárláskor nagy szerepet játszik a gyerek. Ő az, aki mindent megvásárolna anélkül, hogy tudná, mi mire jó. Vannak gyerekek, akikkel meg lehet értetni, hogy nem lehet többet vásárolni, mint amennyi pénz van a pénztárcában vagy a bankkártyán, de vannak olyanok is, akik akár a földhöz is verik magukat, ha nem úgy történnek a dolgok, ahogy ők szeretnék. A mi esetünkben most a gyerek jelen van, de nem szól bele a vásárlásba. 

Amikor hazaérkeztek, nagyapa és nagymama elcsodálkozott a hatalmas csomagok láttán, megijedtek, hogy valami történt vagy történni fog, amit el akarnak titkolni előlük, mert számukra nincs magyarázat arra, hogy ennyi élelmet megvásárolnak egyszerre. Nagyszülők módjára elkezdték magyarázni, hogy a háború idején és az azt követő években, valamint a Ceauşescu-korszakban nagy volt az élelemhiány, de sohasem az volt a cél, hogy bármit felhalmozzanak, hanem az, hogy megtermeljék a megtermelhetőt, és beosszák, megbecsüljék azt, ami van. Abban az időben nem volt kidobott étel, a megszáradt kenyeret is felhasználták. A fiatalok meghallgatják ezeket a történeteket, és teszik a dolgukat a maguk módján.

A nagymamának mindig vannak olyan észrevételei, amelyeken érdemes elgondolkodni. Sok járványidőszakot megélt már, amikor nem védőoltásokkal, gyógyszerekkel védekeztek, hanem egymásra figyeléssel. Akkor is mindig az volt a cél, hogy megóvják az időseket és a gyerekeket a fertőzéstől. Időben megértette, hogy csak az egészséges ember tud segíteni másokon, az semmiképpen nem, aki maga is segítségre szorul. Az apa és az anya számára nagyon fontos az, hogy fittek maradjanak, olyan minták, akik optimizmust sugároznak, és ha követik a példájukat a gyerekek és az unokák, nem fognak csalódni.

A járványok és a betegségek idején kis odafigyeléssel meg lehet tanulni a védekezés minden olyan formáját, ami negatívan hat az életünkre. Nem egy emberöltővel korábbi életformát, életmódot kell megélni, hanem azt a szellemiséget, ami minden korban beépíthető az akkori körülményekbe. Korszerűnek lenni emberi módon. Nemcsak a tárgyi világot kell magunkévá tenni, hanem a szellemit is.

Elek György