Állandó veszélyforrás az ételmérgezés

Megfelelő egészségügyi műveltséggel elkerülhetők az ételmérgezések. A legtöbb esetben az ételmérgezést az eredményezi, hogy a művileg ételbe került baktérium a szervezetbe jutva elpusztul, és a benne levő méreg felszabadul, mely a rosszullétet okozza.

A nemrégiben észlelt ételmérgezéseket hivatalosan a Staphylococcus aureus baktérium okozta. Mit lehet tudni a Staphylococcus baktérium által okozott ételmérgezésről? — tettük fel a kérdést dr. Zagyva Miklós belgyógyásznak.

— Az ételmérgezés megnevezés nem a leghelyesebb, mert az úgy lenne helyes, fertőzéses ételmérgezés — hangzott a válasz. — Ha van valamilyen vegyi méreg az ételben, azt megeszik és rosszul lesznek tőle, az is ételmérgezés. A leghelyesebb az alimentáris toxikoinfekció megjelölés, ebben benne van az is, hogy baktérium okozza és mérgezés, mert csak olyan baktériumok okozhatnak ételmérgezést, melyekben belső toxin, tehát méreg van. Ami ilyenkor történik a szervezetben, az nem fertőzés, hanem mérgezés. A Staphylococcus baktérium bejut a szervezetbe, ott elpusztul a gyomornedvek hatására, és a benne levő méreg felszabadul, mely a rosszullétet okozza. Vannak másfajta bacilusok, melyek a szervezetbe jutva nem okoznak mérgezést, hanem beljebb jutva a belekbe, fertőzéses hasmenéses hurutot idéznek elő. A mi esetünkben olyan baktériumok okozhattak ételmérgezést, melyekből a szervezetben toxinok szabadultak fel, rosszullétet eredményezve. Sok orvos ilyenkor antibiotikumot ad, de semmi értelme, mivel a Staphyloccocus már elpusztult, és a toxinja hat a szervezetre. Spontán úton is helyrejön egy ilyen fertőzés után a szervezet.

— Melyik a leggyakoribb típusú ételmérgezés?

— A leggyakoribb fajtája az ételmérgezéseknek szalmonellás eredetű. A szalmonella egy nagy baktériumcsalád, sok fajtája van. Egyik fajtája okozza a hastífuszt is. A szalmonellával állandóan vannak ételmérgezések. Ha egy lassabban ható baktérium kerül be a szervezetbe, amiből csak másnap lesznek rosszullétek, az emberek elmennek az orvoshoz, és nem lesz akkora felhajtás. Olyan nincs, hogy az ismerőseim vagy a pácienseim hét elején ne keressenek fel ételmérgezéses tünetekkel, azt követően, hogy fagylaltot vagy miccset ettek hét végén. A fagylaltnál az okozhatja az ételmérgezést, hogy rendszerint haszonszerzésből kacsatojást használnak a fagylaltkészítők, mert azt nem veszi senki. A kacsa pedig az egyedüli szárnyas állat, melynek ha a béltraktusában szalmonellák vannak, nem beteg tőle a kacsa, de a tojásába bekerül a szalmonella. Volt egy nagykárolyi páciensem nemrég, aki fagylaltot evett. Biztos evett még harminc személy ugyanabból a termékből, s valószínűleg ők is rosszul lettek, de egyenként mentek el az orvoshoz, s a tömeges ételmérgezésből ebben az esetben nem lett cirkusz.

— Nyáron mitől lehet még megbetegedni?

— Rengeteg ételmérgezés történik nyáron a dinnyeárusok miatt. A déli dinnyeárusok, akik Olténiából jönnek 20 tonnás kamionokkal, lerakják a parkolókba a dinnyét, ahová máskor odaköpnek, vagy kutyák vizelnek oda. A dinnye ott áll két hétig, s akik árulják, ott laknak mellette. Számukra a vécézés is gondot okoz, s az szinte biztos, hogy kezet nem mosnak. Ilyen körülmények között elmegy a vásárló a dinnyeárushoz, aki egy ronggyal szépen megtörölgeti a dinnyét, ezzel jól elkenve a bacilusokat, meglékeli a gyümölcsöt, és azzal azonnal bevitte a dinnyébe a bacilust, több embernek okozva szalmonella-fertőzést. Azt tanácsolhatom, hogy ne lékeltessék meg a dinnyét, hazaérve pedig mosószerrel tisztítsák meg a gyümölcsöt, ezzel el lehet kerülni a kellemetlenségeket. Esetleg minden ötödik vagy tizedik dinnye nem olyan jó.

— Melyek a kiváltó okok?

— Szalmonellás ételmérgezések leggyakrabban azért történnek, akár vendéglőben, akár máshol, mert rengeteg olyan ember van, aki bacilushordozó — vérhas- vagy szalmonella-bacilussal, vagy akár Staphylococcus-szal is, mely a belekben tenyészik, és maga a bacilusgazda nem beteg. Nem megfelelően ellenőrzött emberek nem megfelelő módon ellenőrzött ételeket készítenek, így várható, hogy ételmérgezés alakul ki. Ezért szükséges, hogy az élelmiszerszektorban dolgozó valamennyi személy esetében rendszeresen elvégezzék a székletvizsgálatot. Fontos, hogy kiszűrjék a hordozókat, mert ők nem érzik, hogy betegek, viszont terjesztik a fertőzést. Romániában jók a törvények, nem azokkal van a gond. Jó törvények vannak, de senki nem tartja be százszázalékosan azokat.

— Hogyan védekezhet a lakosság?

— Arra lehet számítani, hogy időnként előfordulnak ételmérgezések. Ezen nem is kell csodálkozni, mivel a fagylaltárusokat és a dinnyeárusokat senki nem ellenőrzi. A civil ember, ha már van valami baj, akkor el kell mennie az orvoshoz. Az esetek nagy része önmagától, spontán módon meggyógyul pár nap alatt. Nem arról van szó, hogy egy baktérium elkezd szaporodni a szervezetben, hanem felszabadult egy bizonyos mennyiségű méreg, s amíg az lebomlik, kiürül, addig a szervezetet gyötri. Annak ellenére, hogy spontán meggyógyul a beteg, mégis fontos elmenni orvoshoz, mert nem lehet tudni, milyen méreteket ölt a betegség. Az élelmiszer-mérgezés esetében a rosszullétet az elvesztett folyadék és az ásványi sók hiánya okozza. Ilyenkor jó, ha a páciens koplal és sok folyadékot fogyaszt, elsősorban szénsavmentes ásványvíz, tea, víz javallott.

Teljes mértékben tehát nem lehet megelőzni az ételmérgezést, de vannak bizonyos dolgok, amiket meg lehet előzni. Bacilusok bejutását azzal is megelőzheti az ember, hogy rászoktatja a környezetét és önmagát a kézhigiéniára. Emellett mindent jól lemos, dinnyét, barackot, szőlőt. A mobil dinnye- és fagylaltárusokat senki nem ellenőrzi. Ha egy étterembe bemennek, s úgy látják, hogy a pincér körme alatti rész fekete, akkor oda ne menjenek többet, mert megeshet, hogy a pincér is bacilusgazda. Ha a bacilushordozó pincér pedáns, tiszta, akkor százszor kisebb az esélye annak, hogy ő megfertőzzön másokat. Az ételmérgezéseket legtöbbször az elfogyasztott fehérje — hús, tej, tojás — váltja ki, mivel ezekben szaporodnak a baktériumok.

Sógor Beáta