×
2024. 03 29.
Péntek
Auguszta
10 °C
tiszta égbolt
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.61 RON
100HUF = 1.26 RON
Magazin

Augusztus 20. — a sokféle ünnep

2021.08.20 - 08:57
Megosztás:
Augusztus 20. — a sokféle ünnep
Fotó: pannonhalmifoapatsag.hu
Az utolsó magyar nagyfejedelem és az első magyar király, István szentté avatása, államalapítás, új kenyér, alkotmány — a legrégibb magyar nemzeti ünnep, eredete a XI. századra nyúlik vissza, azonban az ünnep tartalma változásokon esett át az évek folyamán.

Augusztus 20-a, Szent István király napja, az államalapítás ünnepe a magyar nemzeti ünnepek közül a legrégibb, hosszú története miatt azonban az ünnep tartalma változásokon esett át az évek folyamán. Az egyházi és állami ünnep időzítésének alapját maga István király fektette le: Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én ült össze a királyi tanács, ez volt a törvénylátás napja, később a dátum jelentőségét növelte, hogy az államalapító király ekkor halt meg 1038-ban — s halála előtt Szűz Mária oltalmába ajánlotta az országot, a Szent Koronát és nemzetét.

De miért volt fontos államot alapítani?

István uralkodása a magyar történelem legfontosabb négy évtizede volt, egy forrongó korban és hazában egymaga vitte sikerre az államegyesítés, az egyházszervezés és a törvényhozás hatalmas munkáját — s ma már egyre több történész vallja: nem azzal alkotta meg és tette évszázadokkal dacolóvá a magyar királyságot, hogy a fejére helyezte a koronát, és megragadta a zászlós lándzsát, bel- és külharcokat folytatott, hanem az egész életét kitöltő államszervező építkezésével; a várak hálózatával és a vármegyerendszerrel korszerű közigazgatást teremtett, meghozta és betartatta törvényeit, kiépítette az egyházszervezetet, biztonságossá tette a kereskedők útjait, s ezzel a magyar állam már keletkezésében ellátta az állam ősidők óta megkövetelt legfőbb feladatát: biztonságot és békét adott.

Az államalapítás — mondjuk úgy — alapköveit már apja, Géza nagyfejedelem letette — erős, sőt, véres kézzel uralkodott, s ebben méltó társa volt kemény személyiségű felesége, Sarolt, az erdélyi Gyula lánya. Géza felmérte, hogy a szomszédos keresztény birodalmak megerősödésével változott országa külpolitikai helyzete, ezért 973-ban elküldte követeit a német-római császárhoz, I. (Nagy) Ottóhoz Quedlinburgba: hittérítőket kért, majd bencés szerzetesek érkeztek az országba a 996-ban alapított pannonhalmi apátságba. Fia, Vajk/István számára sikerült feleségül megszerezni Gizella bajor hercegnőt; e házasság révén az Árpádok rokonságba kerültek a császári uralkodócsaláddal, és a házasságot annak biztosítékául is szánták a felek, hogy a magyar államvezetés az uralkodóház kereszténnyé lett ágán folytatódjék tovább.

Nagyfejedelemből király

A Gizellával érkezett német lovagok tovább erősítették Géza hatalmát — amire szükség is volt, mert halálát követően, az uralkodói családon belül Istvánnal szemben hatalmi igényekkel lépett fel Koppány, az Álmos nemzetség egyik idősebb ágából származó, távoli rokon. Az új öröklési rend ellen lázadó Koppányt az idegen lovagok segítségével István még 997-ben legyőzte, s ezzel nemcsak bel-, hanem külpolitikai vonalon is biztosította egyeduralmát, azon keresztül Magyarország jövőjét — a keresztény birodalmak sokáig nem tűrtek volna meg maguk között egy hivatalosan pogány államot, Magyarország hivatalosan keresztény állammá való átalakítását viszont az Árpád-ház kereszténnyé lett ága szavatolta.

István azt is felismerte, hogy egy új államforma nagyobb külpolitikai tekintélyt biztosít neki, ezért a nagyfejedelmi hagyatékkal szakítva királyságra készült. Aachen frank-német mintájára egy koronázó fővárost — Székesfehérvárt — választott magának, ahol 997–1000 között felépíttette a Szűz Mária-bazilikát. Tervét a nyugati világ vezetői segítették valóra váltani. III. Ottó császár biztatására II. Szilveszter pápától koronát kapott, amellyel 1000 karácsonyán Istvánt Székesfehérvárott megkoronázták.

A Szent István-i keresztény államalapítás mélyreható rendszerváltást hozott az első ezredfordulón: a nagyfejedelemség korabeli tisztségek helyébe új intézményeket állított, megteremtette a területi alapú közigazgatást, bevezette a törvények írásba foglalását. Mindemellett királysága első éveiben több hadjáratot is vezetett: 1003 körül megtámadta az erdélyi Gyulák családját (feltehetőleg azért, mert az anyai rokonok nem nézték jó szemmel, hogy Gizella királynévá válásával már nem Sarolt volt Magyarország első asszonya), kevéssel ezután hadat küldött a Maros-vidék ura, Ajtony ellen.

István — a nyugati uralkodókhoz hasonlóan — a püspökök kinevezésének és az egyházmegyék alapításának jogával (invesztitúra) rendelkezett, így az egyházszervezet kialakításakor a pápaságtól függetlenül cselekedett. Uralkodása alatt két érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és legalább nyolc püspökséget (Veszprém, Győr, Pécs, Csanád stb.) szervezett, a létrehozott egyházi hierarchiát pedig jelentős földadománnyal támogatta. A pogány társadalom megtérítése és a pogány rituális szokások felszámolása csak erős állami szigorral történhetett — teljesen új szokásokat kellett meghonosítani (vasárnapi miselátogatás, gyónás, böjtölés stb.), miközben a régi hitvilág az idősebb korosztály körében tovább élt.

Mikortól ünnep augusztus 20.?

Augusztus 20. napja hivatalosan 1083-ban vált első királyunk ünnepévé, ekkor avatták szentté Istvánt, Szent László király közbenjárásával — aki ugyan érthetően augusztus 15-re, Nagyboldogasszony napjára tervezte ezt, azonban az István földi maradványait tartalmazó ládát csak 20-án sikerült kinyitni, és oltárra emelni ereklyéit. Szentté avatott uralkodónk a kereszténységben is különleges pozíciót foglal el, hiszen ő az egyetlen, akit a katolikus és — 2000 óta — az ortodox egyház egyaránt szentként tisztel.

Augusztus 20-a ünneplése a magyar történelem folyamán szinte folyamatosan fennmaradt, azonban a protestantizmus térnyerésével a XVI–XVII. században átalakult az ünnep tartalma, mivel a protestáns vallás nem vallja a szentek tiszteletét, augusztus 20-án a magyar állam létrejöttéről emlékeztek meg. XIV. Benedek pápa 1771-ben felülvizsgálta és jelentősen csökkentette az egyházi ünnepnapok számát, és Szent István napja kikerült a hivatalos egyházi ünnepek közül — a Szent István emléke iránt különös tiszteletet tanúsító Mária Terézia azonban nemcsak, hogy elrendelte a Szent István-nap újbóli megtartását, hanem királyi pátenssel ő tette meg elsőként nemzeti, azaz állami ünneppé. Egyedül az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverését követő időszakban nem ünnepelték az államalapítást, amikor betiltották a megemlékezést, egészen 1860-ig, a dualizmus korszakában azonban ismét hangsúlyossá vált az ünnep, 1891 (!) óta pedig munkaszüneti nap. A Horthy-korszakban augusztus 20-a a trianoni békediktátum elleni tiltakozással töltődött fel, azokban az években a szentistváni Magyarországra, vagyis a történelmi Magyarországra való megemlékezés kapta a legnagyobb hangsúlyt — 1938. augusztus 20-a hármas szent ünnep volt: akkor ünnepelték Szent István halálának 900. évfordulóját, Budapesten rendezték meg az Eukarisztikus Világkongresszust, és Magyarország Szent István által Szűz Mária védelmébe ajánlásának, a Regnum Marianum megszületésének 900. évfordulójáról is megemlékeztek. A második világháborút követően 1947-ig még megtartották az egyházi ünnepet, azonban a kiépülő kommunista hatalom ideológiájával nem volt összeegyeztethető az ünnep egyházi, nemzeti jellege, ezért más tartalommal töltötték meg, az új kenyér ünnepe lett (persze a gabonaünnep nem a szocializmus „találmánya”), 1949-ben augusztus 20-án lépett hatályba a sztálinista alkotmány — ezzel fordítva ki az államalapítás ünnepét. Egy évvel később, 1950-ben a Népköztársaság ünnepévé nyilvánították Szent István napját, betiltották az egyházi körmenetet (egészen 1989-ig nem is volt hivatalos körmenet). Az 1938 óta tartott augusztus 20-ai tűzijáték 1954-ben átkerült április 4-re, majd 1956 után eltörölték — a zajos ünneplés 1966-ban éledt újra: akkor indult a mára hagyományossá vált Debreceni Virágkarnevál. A rendszerváltást követően visszaállításra került augusztus 20-a eredeti szellemisége, 1989 óta rendezik meg ismét hivatalosan a Szent Jobb-körmenetet, és 1991 óta a nap Magyarország hivatalos állami ünnepe.

 

Az iskolákra bízza az oktatási minisztérium, hogy milyen tevékenységeket szervezzenek december 23-án
Az oktatási minisztérium lehetőséget biztosít az iskoláknak arra, hogy az ünnepekhez igazítsák a tevékenységüket december 23-án, a téli szünidő előtti utolsó napon - jelentette be pénteken Sorin Cîmpeanu.
Nemzeti ünnep: koszorúzás, katonai tiszteletadás
Szatmár megyében is több településen tartottak rendezvényeket Románia nemzeti ünnepe alkalmából. A megyeközpontban a hivatalos ceremóniákat követően hagyományőrző műsorral tisztelegtek.
Iohannis az oltás fontosságát hangsúlyozta a nemzeti ünnep alkalmából tartott fogadáson
Aggodalom és szenvedés nyomja rá a bélyegét az idei nemzeti ünnepre a Covid-19 világjárvány miatt - mondta a Cotroceni-palotában tartott ünnepi fogadáson elhangzott beszédében Klaus Iohannis államfő.