×
2021. 12 08.
Szerda
Mária
0 °C
Erős felhősödés
1EUR = 4.95 RON
1USD = 4.38 RON
100HUF = 1.34 RON
Belföld

Az átlagkeresetek felét teszik ki a nyugdíjak

2021.09.28 - 14:15
Megosztás:
Az átlagkeresetek felét teszik ki a nyugdíjak
Az Erdélystat friss elemzésében a nyugdíjak alakulását vizsgálja 1990 és 2020 között. Kiszámolta a nyugdíjak átlagos helyettesítési rátájához hasonló mutatót is, ami azt mutatja meg, hogy egy adott évben a havi átlagnyugdíj hány százaléka a havi átlagkeresetnek.

Romániában jelenleg a nyugdíjak finanszírozása három pilléren nyugszik: az állami nyugdíjbiztosító, a kötelező kiegészítő magánbiztosító és az önkéntes magánbiztosító rendszeren. Az Erdélystat az első pillért vette alapul legfrissebb elemzésében: az állami, felosztó-kirovó jellegű nyugdíjbiztosítást, amelyet az állami nyugdíjpénztár menedzsel abból a pénzből, amit a jelenlegi alkalmazottak befizetnek havonta nyugdíj-hozzájárulásként. Ez az összeg kerül azonnal kifizetésre a jelenlegi nyugdíjasok számára.
A népesség elöregedésének (és csökkenésének) következtében egyre magasabb az európai országokban az idősek aránya, így egyre nagyobb teher hárul a fiatalabb, aktív korú népességre, hogy elő tudja állítani a termékek, javak és szolgáltatások azon mennyiségét, amely a gyermekek és idősek ellátásához szükséges. 2020-ban a 65 éves és idősebb népesség aránya Erdélyben 18% volt, és ez az arány folyamatosan növekedett 2012 óta (akkor 15% volt). A nyugdíjasok aránya ennél azonban jóval magasabb, hiszen a nyugdíjasok körébe nemcsak az öregségi nyugdíjasok tartoznak (habár ők alkotják a túlnyomó többséget, a nyugdíjasok 78%-át), hanem azok is, akik az öregségi korhatár előtt mentek nyugdíjba, illetve rokkant- vagy örökösödési nyugdíjasok. 2020. január 1-jén az általános nyugdíjkorhatár a nőknél 61 év, míg a férfiaknál 65 év volt.

A nyugdíjasok száma és aránya Erdélyben

2018-ban az Európai Unió lakosságának több mint egynegyede (26,5%-a) volt nyugdíjas. Romániában ez az arány hasonló: a teljes népesség 26,6%-a kapott legalább egyféle nyugdíjat. Romániában az első pillért képviselő állami nyugdíjbiztosítási rendszeren belül kapják nyugellátásukat az úgynevezett (1) társadalombiztosítási nyugdíjasok, a (2) nyugdíj típusú szociális segélyben részesülők és a (3) hadirokkantak, hadiárvák és hadiözvegyek. Az összes nyugdíjas körében a társadalombiztosítási nyugdíjat kapók aránya a meghatározó: az összes nyugdíjas 99,97%-a kap ilyen típusú nyugdíjat.
Erdélyben minden negyedik személy állami társadalombiztosítási nyugdíjas volt 2020-ban: szám szerint 1645,1 ezer fő. Romániában pedig a teljes népesség 24%-a kapott állami társadalombiztosítási nyugdíjat ugyanebben az évben, összesen 4674,9 ezer fő. Erdélyen belül az állami társadalombiztosítási nyugdíjasok aránya a legmagasabb Dél-Erdélyben volt (27,5%), a legalacsonyabb pedig Észak-Erdélyben (23,3%). Közép-Erdélyben és Partiumban is viszonylag magas a teljes népességen belüli arányuk (24,5%, illetve 24,3%), míg Székelyföldön és a Bánságban viszonylag alacsony (23,8%, illetve 23,4%).
A különböző típusú társadalombiztosítási nyugdíjasok (öregségi, korengedményes, rokkantsági, örökösödési) között viszonylag magasabb azoknak az aránya, akik szociális és rokkantsági nyugdíjban részesülnek: ez Erdélyben 11%, míg Romániában 10%. A szociális és rokkantsági nyugdíjasok aránya az állami nyugdíjasokhoz viszonyítva viszonylag magas Partiumban (15,2%) és Észak-Erdélyben (14,3%), míg alacsonyabb Dél-Erdélyben (8,9%) és a Bánságban (8,7%). Közép-Erdélyben 10,9%, Székelyföldön 9,5% a rokkantnyugdíjasok aránya. A társadalombiztosítási nyugdíjasok közül kiemeljük még a mezőgazdasági nyugdíjasokat is: Erdélyben az összes állami nyugdíjas 3,6%-a, míg Romániában 5,7%-a kap mezőgazdasági nyugdíjat. Számuk 58,8 ezer fő, illetve 265,3 ezer fő. Az erdélyi régiókat szemlézve Partiumban (5,4%) és Közép-Erdélyben (5,2%) viszonylag magasabb a mezőgazdasági nyugdíjasok aránya, míg a Bánságban és Dél-Erdélyben viszonylag alacsony (2,9%, illetve 1,8%). A többi régióban 3–4% közötti ez az arány.

hirek/2021/szeptember/28/erdelystat-abra-1.jpg


Az állami társadalombiztosítási rendszeren kívüli állami nyugdíjasok száma viszonylag alacsony: Erdélyben összesen 211 fő részesül hadirokkantak, hadiárvák és hadiözvegyek nyugellátásában és 103 fő nyugdíj típusú állami szociális segélyben.

A nyugdíjak értéke és annak változása

Az Európai Unió országaihoz hasonlítva viszonylag alacsony Romániában az egy főre jutó nyugdíjkiadások értéke vásárlóerő-egységben mérve (kiküszöbölve az országok közötti árszínvonal-különbségeket): míg egy európai uniós nyugdíjasra átlagosan 3960 PPS-t (vásárlóerő-egységet) költöttek, addig egy romániai nyugdíjasra átlagosan ennek kevesebb mint a felét, 1727 PPS-t.
2020-ban az állami társadalombiztosítási havi átlagnyugdíj értéke 1457 lej volt Erdélyben, 7 lejjel magasabb, mint Romániában. Erdélyben a havi állami átlagnyugdíj Dél-Erdélyben (1666 lej) volt a legmagasabb, de átlaghoz közeli Közép-Erdélyben (1442 lej) és a Bánságban (1394 lej) is, míg alacsonyabb Székelyföldön (1348 lej), Észak-Erdélyben (1329 lej) és Partiumban (1327 lej).
Az összes többi nyugdíjtípus esetében a havi átlagnyugdíjak jóval alacsonyabbak. A rokkantnyugdíjasok például havonta átlagosan 715 lejt kaptak Erdélyben 2020-ban. Ennél alacsonyabb összeget Közép-Erdélyben (680 lej), Székelyföldön (674 lej) és Észak-Erdélyben (658 lej), míg ennél magasabbat a Bánságban (703 lej), Partiumban (750 lej) és Dél-Erdélyben (762 lej) kaptak kézhez a nyugdíjasok. A mezőgazdasági havi átlagnyugdíj pedig ugyanebben az évben 583 lej volt Erdélyben — ennél magasabb csak Partiumban (591 lej) és Közép-Erdélyben (604 lej) volt ez az összeg, a többi régióban alacsonyabb volt: Észak-Erdélyben 574 lej, Dél-Erdélyben és a Bánságban 571 lej, míg Székelyföldön 543 lej.
A havi átlagnyugdíjak nominális értéke folyamatosan emelkedett 1996-tól kezdődően: Erdélyben 12 lejről (123 988 régi lej) 1457 lejre, míg Romániában 12 lejről 1450 lejre 1996 és 2020 között. A mezőgazdasági nyugdíjasok juttatása szintén emelkedett ebben az időszakban.
A reálkeresetek és a reálnyugdíjak 1998 és 2006 között alacsonyabbak voltak, mint 1996-ban. 2007-től pedig mindkét mutató növekedésnek indult: a reálnyugdíjak erőteljesebb ütemben növekedtek az 1996-os értékhez képest, mint a reálkeresetek. 2009–2014 között voltak a legközelebb a nyugdíjak a keresetekhez, az akkori pénzügyi válság következtében a nyugdíjak alig, a keresetek viszont számottevően csökkentek.
A nyugdíjak értéke függ a nyugdíjrendszer típusától, a nyugdíjak típusától, a szolgálati időtől és az utolsó időszak keresetétől is. Az Eurostat legfrissebb elérhető adatai szerint a nyugdíjak aggregált helyettesítési rátája az Európai Unióban 57% volt 2019-ben — Romániában pedig 42%. Ez a 42% azt jelenti, hogy Romániában a bruttó havi kereset kevesebb mint felét kapták kézhez nyugdíjként a nyugdíjasok 2019-ben.
Az erdélyi megyékre nem tudjuk kiszámolni a nyugdíjak aggregált helyettesítési rátáját, mert nem rendelkezünk a megfelelő megyei szintű mutatókkal, ezért egy megközelítő viszonyszámot alkalmazunk: azt számoljuk, hogy egy adott évben a havi átlagnyugdíj hány százaléka a havi átlagkeresetnek — írja az Erdélystat. Vannak megyék, ahol az átlagnyugdíj értéke jobban, és vannak, ahol kevésbé marad el az átlagkereset értékétől. Erdélyben a 2020. évi átlagnyugdíj kevésbé maradt el az átlagkeresettől, mint Romániában: a számolt nyugdíjak helyettesítési aránya 48,5% Erdélyben és 45,1% Romániában. Az erdélyi megyéket összehasonlítva a nyugdíjak aránya a keresetekhez képest magas volt Hunyad (73,6%), Brassó (55,3%) és Hargita (54,5%) megyékben, míg alacsony volt Kolozs (40%), Temes (40,4%) és Szatmár (45,1%) megyékben.
A nyugdíjak keresetekhez viszonyított aránya időben eléggé hasonló mintázatot követ az erdélyi megyékben. Tulajdonképpen minden megyében kétcsúcsú ez a megoszlás: van egy kisebb csúcs 1999–2000 között és egy nagyobb 2009–2014 környékén. Azaz ezekben az időszakokban a nyugdíjak aránya a keresetekhez képest magasabb volt, mint a többi évben. A nyugdíjak ily módon számolt átlagos helyettesítési aránya két megyében csökkent összességében 1996 és 2020 között: Temes (43,3%-ról 40,3%-ra) és Kolozs (41,9%-ról 40%-ra) megyében.
Temes megyében például a helyettesítési ráta értéke 43%-ról indult 1996-ban, és 1999-ben érte el az első csúcsot 48%-os értékkel. Ezen időszak alatt a havi átlagkereset értéke 30 lejről 141 lejre, míg a havi átlagnyugdíj értéke 13 lejről 68 lejre emelkedett. 1996 és 2005 között olyan mértékben csökkent a helyettesítési ráta értéke, hogy elérte a minimum értékét, a 37%-ot. Ekkor az átlagkereset értéke 750 lej, míg az átlagnyugdíj értéke 278 lej volt. 2005-től a helyettesítési ráta értéke növekedni kezdett, és 2009-ben érte el a mindenkori maximális értékét, az 54%-ot; ekkor a havi átlagkereset 1357 lej volt, a havi átlagnyugdíj pedig 729 lej. 2009-től újra csökkenésnek indult a helyettesítési ráta, és 2020-ban elérte a 40%-ot, 3536 lejes havi átlagkereset és 1426 lejes havi átlagnyugdíj mellett.
A többi megyében (illetve Erdélyben és Romániában is) növekedett ez az arány, azaz ezekben a megyékben a nyugdíjak aránya a keresetekhez képest nőtt. Jelenleg Hunyad megyében a legmagasabb ez a mutató, itt a helyettesítési ráta értéke 33% volt 1996-ban, és 1999-ig 47%-ig növekedett, majd 2003-ig csökkent (39%-ra). Ezt az időszakot egy erőteljes növekedés követte: 2011-re a nyugdíjak átlagos helyettesítési rátája elérte a 80%-ot. Ez volt az erdélyi mindenkori legmagasabb érték, ekkor Hunyad megyében a havi átlagkereset értéke 1187 lej volt, a havi átlagnyugdíj pedig 949 lej. 2011 után ismét csökkent a helyettesítési ráta értéke, 2020-ban 74%-ra, 2617 lejes havi átlagkereset és 1925 lejes havi átlagnyugdíj mellett.

 

Cîţu: a nyugdíjrendszer reformjának a fenntarthatóságra és a hozzájárulás elvére kell alapoznia
A nyugdíjrendszer reformjának a fenntarthatóság és a hozzájárulás elvére kell alapoznia a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szerint.
Munkaügyi miniszter: az idei összegnél 11 milliárd lejjel több pénzre lesz szükség 2022-ben a nyugdíjak kifizetésére
Az idei költégvetésben előirányzottnál 11 milliárd lejjel nagyobb összegre van szüksége a munkaügyi minisztériumnak a jővő évi emelt összegű nyugdíjak kifizetéséhez - közölte pénteken Marius Budăi.
A legkevesebbet költjük kutatásra
Az Európai Unió (EU) tagországai mintegy 311 milliárd eurót fordítottak kutatásra és fejlesztésre (K+F) 2020-ban, ami az EU bruttó hazai termékének (GDP) 2,3 százalékát teszi ki. Románia 0,47 százalékkal az utolsó helyen áll a tagállamok sorában.
Cookie