×
2020. 05 27.
Szerda
Hella
11 °C
Borult idő
1EUR = 4.84 RON
1USD = 4.42 RON
100HUF = 1.39 RON
Egészség

Az egészségvédelem egyik alapja az immunizálás

2020.04.23 - 15:31
Megosztás :
  • Az egészségvédelem egyik alapja az immunizálás
    Az oltások minden életkorban életet menthetnek — üzeni a WHO az április 24–30. közötti immunizálási világhét alkalmából. A védőoltások beadásával évente milliókat mentünk meg, ez a legsikeresebb és legköltséghatékonyabb egészségügyi beavatkozás.

    Az immunizálási világhét célja, hogy elősegítse az oltások alkalmazását a betegségekkel szembeni védelem érdekében, minden korosztályban. Idén a védőoltási világhét április 24–30-án zajlik, ezekben a napokban pedig azt hangsúlyozzák, hogy az immunizálásnak köszönhetően évente milliókat mentünk meg, a védőoltások beadása a legsikeresebb és legköltséghatékonyabb egészségügyi beavatkozás.

    A 2020-as #Vaccines Work for All (Az oltások mindenki számára működnek) kampány fő célja, hogy világszerte ösztönözze az immunizálás és az oltás fontosságának fokozódó elkötelezettségét mindenki egészségének és jólétének javításában.

    Az idei kampány részeként az Egészségügyi Világszervezet (WHO) célja: bemutatni az oltások értékét a gyermekek, a közösségek és a világ egészsége szempontjából; felhívni a figyelmet arra, hogy a rutinszerű immunizálás miként képezi az erős, rugalmas egészségügyi rendszerek és az egészségvédelem alapját; hangsúlyozni annak szükségességét, hogy az immunizálás előrehaladására kell támaszkodni, miközben megszünteti a hiányosságokat, többek között az oltásokba és az immunizálásba történő nagyobb beruházás révén.

    Miért számít az immunizálás?

    Az immunizáláshoz való hozzáférés bővítése elengedhetetlen a fenntartható fejlődés céljainak eléréséhez, a szegénység csökkentéséhez és az általános egészségügyi ellátáshoz. A szokásos immunizálás az élet kezdetén biztosítja az egészségügyi ellátás kapcsolattartási pontját, és minden gyermek számára lehetőséget kínál az egészséges élethez a kezdetektől az időskorig.

    Az immunizálás alapvető stratégia más egészségügyi prioritások elérésében is, a vírusos hepatitisz elleni küzdelemtől az antimikrobiális rezisztencia megfékezéséig.

    A WHO üzenete szerint a vakcinák minden életkorban életet menthetnek, és biztonságosak. A vakcinák védelmezik gyermekeinket, és megakadályozzák a vakcinával megelőzhető betegségek kitörését. A kitörés utáni terjedésre reagálni drága, nem hatékony, és akár emberéletekbe kerülhet. Az egyetlen fenntartható válasz a megelőzés azáltal, hogy mindenki életében biztosítja a megfelelő időben, megfelelő vakcinákkal való immunizálást.

    Bár manapság a legtöbb gyermeket beoltják, még mindig rengetegen kimaradnak — írja a WHO. Elfogadhatatlanul gyakran a leginkább veszélyeztetett — a legszegényebb, a konfliktus által érintett vagy az otthonukból elüldözött — személyek tartósan kimaradnak az immunizálásból. Ha ezek a gyermekek megbetegednek, akkor a legsúlyosabb egészségügyi következmények veszélye áll fenn, és a legkevésbé valószínű, hogy életmentő kezelésben és gondozásban részesülnek.

    Milyen betegségektől védenek?

    A védőoltások az úgynevezett aktív immunizálás eszközei. Ez azt jelenti, hogy az élő, legyengített kórokozót, a megölt kórokozót vagy a kórokozó valamely alegységét tartalmazó oltás beadása után a szervezet saját immunválasza hozza létre a védő hatást.

    Akadnak olyan megbetegedések, amelyeknek már búcsút intettünk, a WHO például a járványos gyermekbénulástól mentesnek nyilvánította 2002-ben Európát, de vannak olyanok is, amelyeket még mindig nem sikerült felszámolni — ilyen például a kanyaró. Szatmár megye újabban élen jár a kanyarós esetek számát tekintve, főként azért, mert csökkent az oltási lefedettség. A Szatmár Megyei Közegészségügyi Igazgatóság tájékoztatója szerint ahhoz, hogy a közösség elérje a kanyaró ellen szükséges immunitást, legalább 95 százalékosnak kellene lennie az oltási lefedettségnek. Addig viszont tovább fogja szedni az áldozatait ez a rendkívül ragályos megbetegedés, amelyik ötből egy esetben olyan súlyos szövődményekkel járhat, mint a középfülgyulladás, tüdőgyulladás, süketség, agyvelőgyulladás vagy akár halál.

    Az Országos Oltási Rendbe foglalt kötelező vakcinák azonban nem csak a kanyaró ellen nyújtanak védelmet. A már említett járványos gyermekbénulást például sikerült eltüntetni. A gyermekbénulás kórokozója a poliovírus, amely főként széklettel szennyezett tárgyak (étel, ital) révén, kisebb mértékben a légúti váladék útján, a szájon keresztül jut a szervezetbe. A poliovírust a tünetmentes vagy beteg ürítő terjeszti. A fertőzés legtöbbször tünetmentesen zajlik, de ritkán súlyos bénulást okoz. Ha a légzőizmokat is érinti a betegség, tartós gépi lélegeztetésre szorulhat a beteg, és a halálozás is gyakori.

    Egy másik súlyos, védőoltással elkerülhető megbetegedés a merevgörcs (tetanusz). Ez egy baktérium okozta, igen súlyos, magas halálozási arányú betegség. A kórokozó rendszerint földdel szennyezett seben át jut be a szervezetbe, és ott mérget (toxint) termel. Fertőzésveszélyt jelent az állati harapás, az égés és a vágott vagy szúrt seb is. A tetanusz toxin súlyos idegméreg, amelynek hatására az izmok görcsös állapotba kerülnek. Különösen magas a halálozási arány a csecsemők és az idős felnőttek között. Az újszülöttek a leggyakrabban a köldök fertőződése révén betegednek meg, ha az édesanya nem védett, vagy ha a köldökcsonkot nem tisztán kezelték.

    Szintén oltanak Romániában a szamárköhögés ellen, ami kínzó köhögéssel, húzó, hangos belégzéssel járó, több hétig tartó bakteriális betegség. Cseppfertőzéssel terjed, az oltatlan csecsemők a környezetükben élőktől fertőződhetnek meg. A védőoltás nélkül a légúti és az idegrendszeri szövődmények miatt közöttük alakulhat ki a legtöbb haláleset. Felnőttek körében egyre gyakrabban fordul elő, ami arra utal, hogy mind a betegség átvészelése, mind az oltás utáni védettség gyengül idővel. A védőoltások bevezetése előtt súlyos járványok léptek fel: 1951-ben 25 ezer, 1953-ban 57 ezer megbetegedés fordult elő.

    Egy másik, 2019 telén a szomszédos Ukrajnában az oltási lefedettség nagy mértékű csökkenése miatt újra felbukkant fertőző betegség a torokgyík (diftéria). A cseppfertőzéssel terjedő, baktérium okozta fertőző betegség kórokozója a torokban, rendszerint a mandulákon vagy más nyálkahártyán tapad meg, és vaskos, szürkés lepedéket hoz létre. A baktérium mérget termel, ami a véráram útján az egész szervezetbe eljut. A diftéria toxin a szívet, az idegrendszert és a vesét is károsítja. A diftéria okozta halál a szívizom károsodása vagy a gége elzáródását követő fulladás miatt áll be.

    Bumbuluţ Krisztina

     

    Cookie