Az emlőrák a leggyakoribb daganat
„Először fordul elő, hogy az emlőrák a leggyakoribb daganatos betegség világszerte” — közölte Andre Ilbawi, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) daganatos betegségekkel kapcsolatos szakértője a rákellenes világnap (február 4.) kapcsán tartott sajtótájékoztatón. Az elmúlt két évtizedben a tüdőrák volt a legelterjedtebb daganatos betegség, megelőzve a bélrákot, amely most a harmadik leggyakoribb. Tavaly mintegy 2,3 millió új emlőrákos esetet diagnosztizáltak a becslések szerint, ami az összes daganatos betegség 11,7 százaléka. A nők körében a leggyakoribb daganatos betegség, egyben a rákbetegségek okozta elhalálozások vezető oka világszerte — olvasható a WHO közleményében. Ahogy nő a világ népessége, emelkedik az emberek élettartama, a rák várhatóan egyre gyakoribb betegséggé válik. 2040-ben már mintegy 30 millió új eset várható szemben a 2020-as 19,3 milliós esetszámmal — tette hozzá Ilbawi.
Bár a mellrák főként a nőket érinti, férfiaknál is kialakulhat. A közegészségügyi adatok szerint Romániában a 2020-as esztendőben 12 ezer új esetet vettek nyilvántartásba — a nők esetében ez volt a leggyakoribb rosszindulatú daganat. A tavalyi évben ugyanakkor 3900 elhalálozáshoz is vezetett hazánkban az emlőrák, így a harmadik legtöbb halálesetet követelő rosszindulatú daganatos megbetegedés volt. Szatmár megyében évről évre legkevesebb 100–120 újabb esetet diagnosztizálnak. A szakemberek szerint hatalmas problémát jelent, hogy a rákszűrésnek nincs nagy gyakorlata, a nők pedig sok esetben csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor a betegség már előrehaladott stádiumban van.
Mi a mellrák?
Az Országos Közegészségügyi Intézet által kiadott tájékoztató szerint a daganatok lehetnek jóindulatúak (nem rákosak) vagy rosszindulatúak (rákosak — amelyek veszélyt jelentenek az egészségre). A mellrák egy rosszindulatú daganat, melynek sejtjei ellenőrizetlenül nőnek, és megtámadhatják a környező szöveteket, vagy távoli áttéteket képeznek a test különböző részein (rosszindulatú daganatok, amelyek más szerveket támadnak meg). A mellrák az a fajtájú rák, amely a mellszövet sejtjeinek ellenőrizetlen szaporodása és osztódása eredményeként jelenik meg, egy mutáció vagy anomália következtében a sejtek növekedésének és az egészség ellenőrzéséért felelős gének szintjén. A mellrák általában nőknél jelentkezik, de a betegség megjelenhet férfiaknál is. A mellrák a leggyakrabban előforduló rák a nők körében. Az EU országaiban megközelítőleg minden 10. nő kerül diagnosztizálásra mellrákkal az élete során — főleg az idős és középkorú nők. Amikor kezdeti stádiumban kerül felfedezésre a mellrák, még más szervekben való elterjedése előtt, kezelés által gyógyítható.
Ne hanyagoljuk!
A szűrés — ultrahangos vizsgálat vagy mammográfia — a legjobb módszer ezen betegség kezdeti stádiumban való felfedezésére, amikor könnyebben kezelhető, növelve így a túlélési esélyt. Ez nem más, mint egy mellvizsgálat elvégzése a rák jeleinek vagy tüneteinek létezése előtt.
Mellrákszűrésen a közegészségügyiek szerint az 50–69 év közötti nőknek 2 évente érdemes részt venniük, valamint mindazok, akik aggasztó elváltozásokat észlelnek a mellek szintjén, forduljanak azonnal orvosukhoz! — int a közegészségügy. Azt is hozzáteszik, hogy ha a családtörténet jelentős magas kockázatot mutat a mellrák tekintetében, életkortól függetlenül vegyenek részt a hölgyek szűrővizsgálaton, akárhányszor ezt javasolja az orvosuk, és végezzék el az általuk ajánlott vizsgálatokat.
A következő felsorolt elváltozások közül bármelyik lehet mellrák jele, tehát ha bármelyiket észleljük, azonnal orvoshoz kell fordulni: keményedés, gombóc, daganat; a mellbimbó behúzódása vagy kisebesedése; az egyik mell mélyebben lóg, mint a másik; vérzés vagy váladékozás valamelyik emlőből; szokatlan bemélyedések vagy kidudorodások; jobban kidudorodnak az ott futó vénák; az egyik mell duzzadtabb, mint a másik; a bőr jellegének vagy színének megváltozása; a kar duzzadtsága.
Bumbuluţ Krisztina
