×
2024. 03 29.
Péntek
Auguszta
19 °C
tiszta égbolt
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.61 RON
100HUF = 1.26 RON
Belföld

Az erdélyi magyar fiatalok és a politika

2020.09.14 - 11:27
Megosztás:
Az erdélyi magyar fiatalok és a politika
Kutatást végzett a Bálványos Intézet, együttműködve a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel, azzal a céllal, hogy feltérképezze az 11. és 12. osztályos erdélyi magyar fiatalok politikáról alkotott képét, politikai kultúráját és politikai szocializációját.

A kutatás Erdély nyolc városában zajlott reprezentatív kérdőíves adatgyűjtés által a 2018/2019-es, illetve a 2019/2020-as tanévben, a 11. és 12. osztályosok körében. Az alábbi városok tanulói vettek részt a feltérképezésben: Csíkszereda, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti, Székelyudvarhely és Temesvár. A kutatócsoport fontosnak tartotta ezt a csoportot megcélozni, mert ők azok a fiatalok, akik felnőtté válásuk küszöbén állnak, és például a közelgő parlamenti választásokig többségük a 18. életévét betöltve már urnához is járulhat, az elkövetkező időszakban pedig nagykorúként lehetőségük lesz egyre több tevékenységbe bekapcsolódni.

Az alappopulációt a magyar diákok képezik, akik tanulmányaikat elméleti, vokacionális/hivatásos típusú, technikumi vagy szakiskolai osztályban végzik. A kutatás során többlépcsős, véletlenszerű mintavételt alkalmazva alapegységnek az osztályokat tekintették, és a mintába bekerült osztályok esetében a megkérdezés pillanatában minden jelen lévő diák kitöltötte a kérdőívet. A szakemberek 121 osztályt kérdeztek meg, köztük 48 elméleti, 25 vokacionális, 30 technikumi és 18 szakiskolai osztályt. Összesen 2521 diák töltötte ki a kérdőívet.

A kérdőív a következő kérdésköröket foglalta magában: politikáról alkotott kép, informálódás, a demokráciáról alkotott kép, Románia aktuális helyzetének értékelése, állampolgár-ideál, aktív részvétel, választói hajlandóság, interetnikus viszonyok.

Eredmények összegzése

A politikáról alkotott kép és informálódás kérdéskörön belül a diákok 44 százaléka negatív töltetű szóval asszociálja a politikát. Ezen belül a korrupció szerepel legtöbbször (13 százalék), emellett gyakori a hazugság, hazudozás (6 százalék), pénzmosás, pénzcsalás, lopás, tolvajlás (5 százalék), csalás (4 százalék), pénz (3 százalék) és igazságtalanság (2 százalék) is.

A politikával és közélettel kapcsolatos kérdésekben a tévé és a híradó az erdélyi magyar 17–18 évesek fő információforrása. Más tevékenységeket inkább az elméleti osztályban tanulók végeznek: 79 százalék híreket néz, 75 százalék beszélget a politikáról, 61 százalék olvas a politikáról, 46 százalék vitatkozik miatta. Legalacsonyabb arányban pedig a szakiskolások 83 százaléka néz híreket, 57 százaléka beszélget a politikáról, 41 százalék olvas a politikáról, 32 százalék pedig vitatkozik miatta.

Nem téma a politika

A kutatásból kiderült, hogy a politika sem a családban, sem a baráti körben nem tartozik a leggyakoribb témák közé. Egy 15 témát tartalmazó listán a család esetében a 8. helyet foglalja el, míg a baráti kör esetében a 13. helyet. Ha politikával kapcsolatos kérdésük merül fel, a diákok 46 százaléka a családhoz fordul. Érdekesség, hogy míg a vokacionális, technikumi és szakiskolai osztályoknál a barátokkal és tanárokkal közel ugyanolyan arányban beszélgetnek politikával kapcsolatos kérdésekről, az elméleti osztályosoknál a barátok szerepe kiemeltebb ezen a téren a tanárokénál.

A megkérdezettek 37 százaléka egyetlen politikával kapcsolatos eseményt sem követett az utóbbi időben. Az elméleti osztályosok több eseményt követtek (átlagosan 1,7-et), mint más típusú osztályban tanuló társaik (technikum: 1,5; vokacionális: 1,4; szakiskola: 0,8). Leginkább a belföldi hírek keltették fel az érdeklődésüket: a választások (a felsorolt események 38 százaléka), a kormánnyal kapcsolatos hírek (8 százalék) és egyéb, Romániában zajló események (13 százalék).

A tanulók a demokráciát leginkább politikai szempontokkal azonosítják: 85 százalék a politikai szabadságjogokat, 79 százalék az állampolgári részvételi jogot és 78 százalék a törvény előtti egyenlőséget a demokrácia fontos jellemzőjének tartja, érdekesség azonban, hogy a többpártrendszert csak 64 százalék sorolja ide. A gazdasági szempontok (javuló gazdasági viszonyok: 61 százalék, alacsony munkanélküliség: 58 százalék) csak a lista második felében kapnak helyet, aminek vélhetően az egyik oka az, hogy sokan Kína fejlettségét példaértékűnek vélik. A felsorolt jellemzők közül a tiszta állam (nincs korrupció: 54 százalék) került az utolsó helyre. A fejlettség és a demokrácia működése szempontjából is az utolsó helyek egyikére sorolják Romániát egy 14 országot tartalmazó listán: szerintük csak a Moldovai Köztársaság és Etiópia fejletlenebb, illetve India és Etiópia kevésbé demokratikus Romániánál. Leginkább az Amerikai Egyesült Államokra néznek fel, és úgy gondolják, ez a legfejlettebb (1-től 10-ig terjedő skálán 8,7) és egyben legdemokratikusabb (1-től 10-ig

terjedő skálán 7,7) állam. A demokráciát nem teszik egyenlővé a fejlettséggel, Kínát és Oroszországot is jelentősen fejlettebbnek (8,2 és 7,1) vélik, mint demokratikusnak (5,2 és 5,6). Fejlettség szempontjából Kínát és Németországot is a második helyre sorolják, azonos „minősítéssel”.

Románia aktuális helyzetét a megkérdezettek több mint 60 százaléka 5-ös alattira értékeli egy 1-től 10-ig terjedő skálán, ahol az 1-es a teljes mértékű elégedetlenséget, a 10-es pedig az abszolút elégedettséget jelenti. A megkérdezettek 15 százaléka inkább egy diktatórikus politikai rendszert tartana eredményesnek Romániában, mintsem egy demokratikusat. Ennél a kérdésnél

megfogalmazódik a rend igénye, a jelenlegi intézmények és az embertársak iránti bizalmatlanság, és szintén megjelenik Kína mint követendő példa. Szükséges kiemelni, hogy a diákok a romániai demokráciáról többször is feltételes módban beszélnek, tehát egyesek úgy vélik, jelenleg az országban nem egy demokratikus rendszer működik.

Előfordulnak azonban ellentmondások is. A diktatórikus rendszert választók közel fele gondolja úgy, hogy az országban a helyzet összességében javult az 1989 előtti időszakhoz képest. Valószínűsíthető, hogy ezek a fiatalok egy másféle diktatúrát képzelnek el, amelynek fő célja megteremteni a „rendet” a társadalomban.

A rend igénye körvonalazódik az ideális állampolgár tulajdonságaira vonatkozó

kérdésnél is, hiszen ebben az esetben a törvények betartását a diákok 94 százaléka tartja fontosnak. Ez jelentősen kiemelkedik a listán felsorolt többi tulajdonság közül. Megfigyelhető, hogy míg a kötelezettségekre, főleg a törvények betartására és a választásokon való részvételre inkább az elméleti osztályokba járók fektetnek hangsúlyt, addig a társadalmi-szociális szempontokat (támogassa a szegényebbeket, vegyen részt önkéntes munkában) ők tartják a legkevésbé fontosnak.

Választói hajlandóság

Az aktív politizálás utolsó helyre sorolásából is érezhető (22 százalék tartja fontosnak), hogy összességében a politikát és politizálást mint olyat elutasítják.

A diákok 61 százaléka venne részt a választások legalább egy formáján (államelnöki, parlamenti, helyhatósági vagy EP-választásokon). A tanulók jelentős többsége két „stratégia” közül választana: vagy teljesen távol maradna, és egyik esetben sem járulna urnához (39 százalék), vagy minden esetben élne szavazati jogával (32 százalék). Továbbá 13 százalék egy, 10 százalék két, 6 százalék pedig három esetben menne el szavazni. Az államelnök-választáson vennének részt a legtöbben (50 százalék), ezt követik a helyhatósági (45 százalék), EP- (43 százalék) és parlamenti (41 százalék) választások. A választói hajlandóságot befolyásolja, hogy környezetükben milyen mintákkal találkoznak: amennyiben a családtagok előzőleg nem vettek részt a választásokon, vagy a diák nem rendelkezik ezzel az információval, kisebb eséllyel fog urnához járulni 18. életévét betöltve (24 százalék), mint akkor, ha szülei előzőleg elmentek szavazni (55 százalék).

Ami az aktív részvételt illeti, amennyiben egy őket érintő kérdést szeretnének befolyásolni, leginkább az informális környezethez fordulnának, és barátok, ismerősök támogatását kérnék egy csoportos fellépéshez (74 százalék), mintsem politikusok vagy pártok segítségéért folyamodnának (15–20 százalék). A diákok 36 százaléka tagja valamilyen szervezetnek. 10 százalék vett már részt élete során tüntetéseken. 43 százalék segítene aláírást gyűjteni (legalább) egy petíció esetében (a kormány javítson a diákok szociális helyzetén: 27 százalék, zárják be a levegőszennyező vegyi kombinátokat: 23 százalék, a nők megfelelő arányban legyenek képviselve a parlamentben: 12 százalék).

A tüntetéseken részt vevő diákok 93 százalékának van olyan ismerőse, aki hasonlóképpen járt el, tehát a mintakövetés ebben az esetben is megfigyelhető. A petíciókba való bekapcsolódás, (nem politikai) szervezeti tagság, illetve tüntetéseken való részvétel arról árulkodik, hogy bár a fiataloknak sok esetben negatív véleményük van a politikáról, esetleg elfordulnak tőle, az őket érintő ügyekbe igyekeznek bekapcsolódni.

Interetnikus viszonyok kapcsán a fiatalok többsége úgy véli, a kisebbségek túl kevés joggal rendelkeznek (75 százalék). A román-magyar viszonyt nagyobb arányban ítélik konfliktusosnak, mint a roma-magyar viszonyt (67 százalék, illetve 53 százalék). Az utóbbi viszonyt harmaduk kölcsönös érdektelenséggel jellemzi, tehát egyik esetben sem számítanak együttműködésre a diákok.

 

 

KMTA – támogatás tehetséges fiataloknak
Nem csak az osztálynaplóban szereplő jegyek számítanak, az alapítvány felkarolná azokat is, akik tanulmányi, művészeti és sportversenyeken jó helyezést értek el, motiváltak, szorgalmasak, kitartóak, elkötelezettek.
Beindultak az ifjúsági programok
Itt a nyár, teljében az iskolai szünet is, a minden korosztálynak szánt szabadtéri fesztiválok és egyéb rendezvények mellett a fiataloknak szánt szakmai kiruccanások, tapasztalatcserét szolgáló utazások időszaka is zajlik.
Cseke Attila: alkalmazható a fiataloknak szánt lakások vételárát szabályozó rendelkezés
Elfogadta pénteki ülésén a kormány az alkalmazási szabályozást ahhoz a kormányrendelethez, amely a fiataloknak szánt lakások (ANL) bérleti díját és vételárát rendezi - közölte Cseke Attila fejlesztési miniszter, hangsúlyozva, hogy így elkezdhetik alkalmazni a törvényt mindenhol az országban, és a fiatalok méltányos áron vehetnek lakást.