Bölcsőhely és halotti maszk Adyfalván

Az emlékmúzeumok sajátságos tulajdonsága, hogy aki oda belép, egy olyan emlékekkel, élményekkel, személyes vallomásokkal, kordokumentumokkal, a híresség életművének esszenciáival kirakott otthont látogat meg, amelyben megáll az idő. Ebben a sűrített térben a látogatói érzékek felerősödnek, a látható, hallható, szagolható és tapintható valóság siet segítségükre azoknak az emlékforgácsoknak, amiket az olvasmányaink alkalmával sikerült magunkba szippantanunk.

Szatmártól közel 40 kilométernyire Ady Endre szülőházát és a később épített családi kúriát nagy műgonddal és hozzáértéssel újította fel a megyei múzeum néhány éve egy Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében.

Az Ér folyó partjáról az Óceánig feszülő költői vágy születésének helyszíne a hátsó udvaron ez a pitvaros, nádfedeles, döngölt földű mesebeli kunyhó. Udvarán mohával benőtt gémeskút, békét ígérő filagória, magas fákon vijjogó vércsék fogadják a turistát. A kis ház 19. századvégi takaros berendezése a „majdnem jobbágysorsú bocskoros nemes”-i család küszködő mindennapjainak tárgyaival húz vissza az időben. Az emlékmúzeum gondnoka, Szilágyi Enikő lelkesen fogadja a látogatókat. Személyes kötődéséről mesél: nagymamája Kovács Katica – Ady Lőrincné ragaszkodó hűséges szolgálójaként örökölte ezt a házat. Olyan jogi dokumentumot nem látott még a világ, ami ezt megörökíti, ugyanis a jogi procedúrát végző ügyvéd Ady barátjaként a költő egy, az öreg házat megidéző versét is belefoglalta a szerződési pontok közé mint mementót: „Fehér falak, szőke gerendák,/ Csöndes, bús falusi házunk,/ Ugye, ha mi titokban vagyunk,/ Nem komédiázunk?…” (Ady Endre: Kis, falusi ház)

Az öreg házon, amelyet a tűzvész elpusztított, ám Popp Aurél szatmárnémeti festőművész, a család barátja kijavított és emlékhellyé alakított, Adyt ábrázoló félalakos dombormű feszül a házfronton, és emléktábla hirdeti az öreg ház szülöttének egyik leghíresebb társadalmi credóját: „Mikor fogunk már összefogni?/ Mikor mondunk már egy nagyot,/ Mi, elnyomottak, összetörtek,/ Magyarok és nem-magyarok?” (Ady Endre: Magyar jakobinus dala)

Az udvaron egy impozáns, a polgári miliőt idéző kúria. A család még a költő életében építtette, ahova a gondnok megértő szavait idézve „menedékként vissza-visszatért” a költő, hogy zaklatott életét kipihenje, új erőre kapjon édesanyja megértő ölelésében: „Érmindszentre én akkor megyek, amikor az anyám kívánja, avagy unom a szanatóriumokat és hoteleket, vagy pedig nagyon üldözött, letört vagy megalázott vagyok.” (Ady Endre: A mi kis kúriánk)

A költőóriás életútjának állomásaival, a család életének személyes és hivatalos okmányaival ebben az emlékek házában találkozunk: az édesanya szakácskönyve, személyes ruhadarabok, családi fényképek, Ady verseskötetei, a szecessziót idéző eredeti porcelán étkészlet, valamint a fehér csempekályha, a csipketerítő, különböző életeseményekről szóló újságcikkek, kortársak falakat díszítő festményei, barátok és szerelmek fényképei megelégedéssel töltik el az emlékeket otthonosan fogadó látogatót.

A fehér és fekete változatban is kiállításra került halotti maszk rezzenéstelen szemtanúja ennek a megidézett, gazdag és nyughatatlan életnek. Január van, a költő halálának 102. évfordulója. Miért emlékezik meg a magyar halálának évfordulójáról, miért alakulhatott ki e halotti kultusz? Miért olyan fontos relikvia Ady halotti maszkja az őrá való emlékezésben? Horváth Imre szavaival élve: „Mert halálával kezdődött szelleme valódi élete.”

Mit adhat az emlékmúzeum az ide látogatóknak? Emberi és személyes élményeket, hangulatokat, melyek hatására talán eszünkbe jutnak az ismert-olvasott Ady-művek és -gondolatok. Kedvet, hogy az új élmények hatására újraértelmezzük kedvenc Ady-verseinket. Újabb és mélyebb megértést, rácsodálkozást, hogy milyen sok és ugyanakkor milyen kevés adatott meg a földi életben a szavaival és gondolataival eget rengető modern költészet megteremtőjének.

Az Ady Endre Szülőház és Emlékmúzeum szeretettel várja a látogatókat. Előzetes egyeztetésre is lehetőség kínálkozik, például látogatócsoportok kalauzolására. Bejelentkezni a gondnoknál lehet a következő telefonszámon: +40–745.524.783.

Ha bővíteni szeretnénk a környék kulturális turisztikai látványosságainak listáját, feltétlenül ejtsük útba a szintén a megyei múzeum által gondozott, barokk és neogótikus stílusjegyeket magán viselő nagykárolyi Károlyi-kastélyt, a tasnádi Városi Múzeumnak helyet adó Cserey–Fischer-kúriát, amely a környék kézműves céheinek bemutatásával büszkélkedik, a tasnádi tájházat és az érendrédi tájházat. A környéken találjuk a Sződemeteren született Kölcsey Ferenc emlékszobrát és szülőházát is, valamint megannyi középkori templomot.

Márk-Nagy Ágota,
Kulturális Turisztikai Iroda, Szatmár Megyei Múzeum