COVID-oltási kampány: hiányos vagy téves információk
Az ország 31 megyéjében elérte a maximumot az előjegyzési kapacitás a következő három hétre — közölte szerda este a koronavírus elleni oltási kampányt koordináló bizottság (CNCAV). A testület tájékoztatása szerint a hét közepén, szerdán már csak Fehér, Bihar, Krassó-Szörény, Kovászna, Gorj, Hargita, Iaşi, Máramaros, Mehedinţi és Suceava megyében voltak még szabad időpontok. A CNCAV megjegyzi, hogy a vakcinák becsült leszállítási ütemterve alapján kérték a Különleges Távközlési Szolgálattól (STS) az előjegyzési platform frissítését úgy, hogy az oltásra a kampány első és második szakaszában jogosultak foglalhassanak időpontot március 1-je utáni dátumra a meglévő oltóközpontokba. A testület közleménye szerint „rövid időn belül” minden megyében újabb oltóközpontok nyílnak, így február 8-tól kezdődően közelebbi dátumra is lehet majd előjegyzést kérni.
Szatmár megyében egyáltalán nem volt zökkenőmentes a COVID-19 elleni oltási kampány második szakaszának rajtja. Noha a Szatmár Megyei Prefektusi Hivatal 12 oltási központ megnyitását jelentette be a megyében, a kampány keretében kapott vakcinák alacsony száma miatt mindössze négy központban indult be a lakosság immunizálása — azokon az oltópontokon folytatták tulajdonképpen a munkát, amelyeket az egészségügyi személyzet beoltására állítottak fel, Szatmárnémetiben a régi poliklinikán, illetve a nagykárolyi, tasnádi és avasfelsőfalui kórházban. A prefektusi hivatal tájékoztatása szerint a jövőben megnyílnak majd a korábban beharangozott oltópontok, attól függően, hogy mekkora adag oltóanyagot kap Szatmár megye, milyen ütemben tudja megszervezni a Szatmár Megyei Közegészségügyi Igazgatóság ezeknek az oltópontoknak az engedélyeztetését, illetve az itt dolgozó személyzet alkalmazását.
Eközben a lakosság körében egyre nő az elégedetlenség, a helyi hatóságok és a közegészségügy nem tájékoztat az akadályokról, azok közül pedig, akik oltatnának, de mindeddig nem sikerült időpontot egyeztetniük, sokan a családorvosokat is okolják. Utóbbiak pedig tehetetlenül szemlélik a kialakult helyzetet, hiszen jelenleg ha akarnák, se tudnának egy Szatmár megyei pácienst sem előjegyezni, erre ugyanis senkinek nincs módja.
Téves információk, rágalmazások
Figyelembe véve azokat a téves, sőt, rágalmazó információkat, amelyek az elmúlt időszakban megjelentek a háziorvosok COVID-19 elleni oltási kampányban való részvételével kapcsolatban, a Háziorvosok Munkáltatói Szövetsége (FNPMF) egy sor pontosítást közölt. A családorvos általi előjegyzés csak az egyik lehetséges módja az időpontkérésnek — emelik ki. A leginkább ajánlott módszer, hogy a családtagok, közeli rokonok vagy barátok segítségével válasszanak időpontot az idősek, krónikus betegek. Az időseknek és különböző egészségügyi problémával küzdőknek gyakran van szükségük kísérőre, vagy például arra, hogy a családtagjaik autóval szállítsák őket, így ők azok, akik a legjobban tudják, mikor lenne alkalmas az időpont a vakcinázásra — az ütemterv ugyanis több olyan változót tartalmaz, amelyek túlmutatnak az orvos-beteg megbeszélésen.
A vakcinázás ütemezésének ebben a „versenyképes” szakaszában, amikor több tucat vagy száz időpont jelenik meg éjszaka, és perceken belül elfoglalják őket, a háziorvosok nem tudnak kielégítően válaszolni a betegek vagy rokonok kéréseire, akik gyakran agresszíven is viselkednek velük — jegyzik meg a szakemberek.
A háziorvos és a rendelőben dolgozó alacsony létszámú munkatárs, gyakran csak részmunkaidős asszisztens vesz részt a COVID-19 elleni oltásra való előjegyzésben, ami egy nagyon időigényes tevékenység. A családorvosok munkarendje már októbertől kezdődően meghosszabbodott, hiszen az otthoni elkülönítésben lévő COVID-19-betegek egészségi állapotát is követniük kell. A rendelési idő alatt az orvosi vizsgálatokat nem lehet megszakítani, ahogy elhalasztani sem csak azért, mert éppen akkor telefonált be egy páciens vagy hozzátartozó, aki haladéktalanul kéri az azonnali előjegyzését a vakcinázásra az online platformon keresztül, mert például látta, hogy éppen van egy üres hely.
A platformnak több hibája is van, többször nem működött, ezt pedig a háziorvosok is jelezték a Különleges Távközlési Szolgálatnak. Az online felület hiányosságai nagyon megnehezítik a szakemberek munkáját, hiszen nekik nem legfeljebb kilenc kedvezményezettet lehet bevezetni a rendszerbe, mint bármely más felhasználónak, hanem több száz, néha több ezer kedvezményezettet. A háziorvosok ugyanazt a platformot használják, ugyanazokat a központokat és szabad helyeket látják, amit a többi felhasználó is. Nincsenek speciális oltópontok vagy különleges helyek, időpontok egyes családorvosok vagy páciensek számára. Azoknak a betegeknek vagy hozzátartozóiknak, akik rendszeresen figyelik a platform adatait, nagyobb esélyük van „elcsípni” egy időpontot a kiválasztott központban, mint a háziorvosoknak — emeli ki a FNPMF.
Azt is kihangsúlyozzák a háziorvosok, hogy sok betegük azért fordul eleve hozzájuk, mert azt hiszi, hogy a COVID-19 elleni oltási kampány a családorvosi rendelőkben zajlik. Felhívják ezért mindenki figyelmét arra, hogy a kampány jelenleg a kijelölt oltópontokon zajlik, a szervezés is a hatóságok munkája.
Nem készítették fel őket
Azt is kiemelik, hogy a háziorvosok és rendelők alkalmazottainak képzése pénteken este kezdődött el a ROVaccinare oldalon keresztül, ugyanazokkal a videókkal és oktatóanyagokkal, felhasználói kézikönyvekkel, amelyek elérhetők az oldalra belépő lakosság számára. Szinte egyetlen megyei közegészségügyi hatóság sem küldött tájékoztatókat, információkat a családorvosoknak. Miután a háziorvosok felfedezték a platformot, tájékoztatták egymást, és a különböző szakmai szervezeteken keresztül támogatták a tagokat ennek használatában.
Pénz csak valós munkáért jár
Ami a szakemberek anyagi támogatását illeti, kiemelik, hogy a háziorvosok csak akkor kaphatnak 30 lejt egy páciens után, ha tájékoztatták az oltási kampányról, oltásokról, ha ők maguk jegyzik elő az oltásra az online platformon keresztül (amikor ez lehetséges lesz, mert jelenleg lehetetlen), a páciensük elmegy az első oltásra, majd az emlékeztető dózist is megkapja, a szakember pedig nyomon követi a páciens állapotát. A családorvos semmilyen anyagi juttatásban nem részesül, ha nem ő jegyezte elő a betegét a COVID-19 elleni oltásra, illetve akkor sem, ha a páciens nem kapja meg mindkét dózist.
Türelemre intenek
Az oltási kampány Romániában alig három hete kezdődött, és nem ér véget ebben vagy a következő hónapban. „Mindannyiuknak, akik élni akarunk az immunizálás lehetőségével, az év folyamán lehetőségünk lesz arra, hogy beadassuk a vakcinát. A családorvosok nem tudnak segíteni abban, hogy előbb beütemezhesse magát egy-egy páciens az oltásra, viszont amennyiben működik egy adott központ, és szabad időpont is van, ha a többi előjegyzési lehetőséggel nem tud élni a páciens, akkor segíthet az időpontfoglalásban. Ami pedig a legfontosabb, a háziorvos segíthet abban, hogy a hozzá forduló lakosok minden szükséges tudnivalóval rendelkezzenek a COVID-19 elleni vakcinákkal kapcsolatosan” — hangsúlyozta dr. Raluca Zoiţanu, a Háziorvosok Munkáltatói Szövetségének elnöke, s egyúttal arra kérik a hatóságokat, hogy az orvosok és betegek közötti feszült helyzetek elkerüléséért hatékonyabban tájékoztassák a lakosságot a kampányról és a családorvosok szerepéről.
Tehetetlenül szemlélik a helyzetet
A családorvosoknak nem kötelességük, hanem lehetőségük a pácienseket beíratni a COVID-19 elleni oltási kampányba, időpontot kérve nekik. Erre egyébként több lehetőség is van: talán az egyik legegyszerűbb, ha az idős, krónikus betegeket a hozzátartozók, közeli barátok jegyzik elő az internetes platformon keresztül, ugyanakkor hívható a call center — 021.414.44.25 —, vagy pedig a családorvos segítségével jegyeztethetik elő magukat a páciensek.
Dr. Láng László szatmári családorvos elmondta, hogy sajnos ha akarnák, se tudnák előjegyezni a betegeiket jelenleg a megye szakemberei, hiszen beteltek a helyek, nincs erre gyakorlati lehetőség. „Az online platform az elmúlt héten, pénteken, a késő délutáni órákban kezdett el működni, amikor a legtöbb családorvos már befejezte a munkát. Hétvégén, szombaton és vasárnap aki csak tudott, az regisztrált az internetes felületen, és előjegyzést kért az immunizálásra. Hétfőn, amikor ismét munkához láttunk, újból leállt a rendszer, most pedig, ha akarnánk, sincs lehetőségünk az előjegyzésre — egyetlen Szatmár megyei oltópont sem jelenik meg a rendszerben, ahová bevezethetnénk a pácienseket” — magyarázta a szakember, hozzátéve, hogy ennek oka az lehet, hogy elfogyott az oltóanyag, ugyanakkor nincsenek készen a beharangozott oltópontok sem.
A 65 év alatti krónikus betegek problémája kapcsán a háziorvos leszögezte, hogy bár sokan támadják őket, hogy „biztosan nem vezették be pácienseiket a regiszterekbe, azért nincsenek nyilvántartva az online platformon”, ez nem igaz. „Az előjegyzési rendszer átvett a biztosítóháztól valamilyen adatokat, de a krónikus betegek egy része nem jelenik meg a nyilvántartásban. A családorvosok elvégezték a dolgukat, minden egyes beteget bevezettek a rendszerbe” — tette hozzá a szakember. Ezt egyébként a családorvosoknak már csak azért is meg kell tenniük, hogy fenntarthassák rendelőiket, hiszen ha azokat a krónikus betegeket, akiknek szolgáltatást nyújtanak a rendelőikben, nem vezetik be a CNAS rendszerébe, akkor ezért fizetséget sem kaphatnak.
A háziorvos elmondta, hogy a hatóságok és az oltási kampányt koordináló bizottság egyelőre egy részleges megoldást alkalmazott, ha ugyanis egy, a rendszerben nem szereplő krónikus beteg a call centeren keresztül előjegyezteti magát oltásra, vihet például egy igazolást a betegségéről az immunizálásra — eddig a szakember is kiadott már néhány ilyet.
„Nagyon kellemetlen helyzetbe kerültünk, hullafáradtak vagyunk, nemcsak az elmúlt hetek, hanem az elmúlt legalább 6 hónap őrült munkatempója miatt is. Itt toporgunk egy helyben, és tehetetlenül szemléljük a helyzetet. Jelen pillanatban senkit nem tudunk előjegyezni oltásra, az pedig, ha egy krónikus beteg nem szerepel a listán, nem a mi hibánk. Ha rendeződik a helyzet, igyekszünk minden hozzánk forduló páciensnek segítséget nyújtani, de jelenleg mi is ugyanolyan információhiánnyal küszködünk, mint a lakosság” — összegzett Láng doktor.
Bumbuluţ Krisztina
