Csak egy biztos: alkotmányellenes

A kijárási tilalom és a katonai rendeletek megszegéséért kirótt büntetések sokasága, de még inkább az összegek nagysága eddig is élesen megosztotta a közvéleményt — sokan elismerték ugyan, hogy „nagyon sok pénz”, de azzal is egyetértettek, hogy a szabályok betartására (sajnos) csak ilyen horribilis összegű bírságokkal lehet „rákényszeríteni” az embereket, pontosabban a lakosság egy rétegét; sokan azt ismerték el, hogy a koronavírus-járvány terjedésének lassítása és a tömeges megfertőződések elkerülése érdekében szükség van a büntetésekre, de nem értettek egyet az összegek irracionális nagyságával, és ott vannak azok is, akik az ellenőrző szervek túlkapásai vagy a szabályok szellős, többféleképpen értelmezhető megfogalmazásai áldozatául estek.

Most azonban úgy tűnik, mindenki, akit az április 3-án életbe lépett 34-es számú sürgősségi kormányrendeletben foglaltak szerinti, emelt összegre büntettek meg, visszakapja/nem kell befizetnie a bírságösszeget — az Alkotmánybíróság ugyanis alkotmányellenesnek minősítette az ominózus kormányrendeletet. De hogyan is kapják vissza? — kérdeztük Stefan Ressler jogászt. „Fellebbezni kell a bíróságon.

S mivel az Alkotmánybíróság a kormányrendeletet teljes egészében alkotmányellenesnek minősítette, mindenki, akit április 3-a után büntettek meg, benyújthatja a fellebbezést — ez persze azt is jelenti, hogy ugyanúgy fellebbezhetnek azok is, akiket — mondjam úgy — megérdemelten bírságoltak meg az ellenőrző szervek, hiszen sok ilyen eset is van országszerte, de Szatmár megyében is, számtalanról a média is beszámolt. Viszont ha egy törvény, amit az ember áthágott, teljes egészében alkotmányellenesnek lett minősítve, akkor alapjában ő nem hágott át semmit, még akkor sem, ha valójában igenis szabálytalankodott” — magyarázza.

Az még kérdéses, hogy a kormány maga fogja-e eltörölni a bírságokat — erre csak azt követően kerülhet sor, amikor a Hivatalos Közlönyben történő közzétételekor hatályba lép az alkotmánybíróság határozata, és megismerik annak részletes indoklását és jogi következményeit —, vagy a több mint 300 000 megbüntetett embernek egyenként kell majd perelnie, s bár egyesek úgy vélik, ez a hatalmas perlőszám teljesen megbéníthatja a bíróságok működését, Ressler szerint ez távolról sem lesz így.

„Nagyon egyszerűek lesznek ezek a perek, valószínűleg ugyanazon standard szerint, mintegy futószalagon fognak zajlani (mint például a környezetvédelmi bélyegilleték visszaigénylése esetén), procedurálisan kell helyesnek lenniük, itt vannak azok a lépések, amelyeket be kell tartani, de ez inkább az írnokokra ró majd többletfeladatot. Biztos, hogy sok ügy lesz, de nem fogják megbénítani vagy belefullasztani a bíróságokat a perekbe” — mondja, nem hallgatva el ugyanakkor azt a véleményét sem, hogy a kormány „valamit biztosan ki fog találni, hogy ne kelljen minden büntetést eltörölni vagy visszafizetni. S hogy mikor fogják az emberek viszontlátni a pénzüket? Visszafizetési terminusok vannak, és amennyiben a kormány ezeket nem tudja tartani valami oknál fogva, az összeg értelemszerűen kamatozik, s az illető a kamatos összeget fogja visszakapni.

Ostromállapotban, szükségállapotban, rendkívüli helyzetekben vannak dolgok, rendeletek, döntések, amelyek szembemennek az Alkotmánnyal, ugyanakkor szükséges a meghozataluk egy még rosszabb helyzet vagy állapot elkerülése érdekében, de ezeket a döntéseket valamennyi intézmény és jogalkotó bevonásával kell(ene) meghozni — s hogy nálunk jelen pillanatban az intézmények milyen ádázul háborúznak egymással, az ezekből a döntésekből is látható.”

Szabó Kinga Mária