Czárán Gyula nyomában — a Pádis-fennsík

Van egy varázslatos hely kis hazánk szívében, ahová a Teremtő különleges természeti világot alkotott. Az Erdélyi-szigethegység karsztvilágát ma már minden természetjáró megcsodálhatja. Bár nem először jártunk a vidéken, még nagyon keveset láttunk a csodáiból.

„Egyáltalában bámulatos a Bihar-hegység gazdagsága a legkülönfélébb természeti alakzatokban. (…) Nyakszerűleg összeszűkülő völgyszakadékok, zordon, vad, sötét sziklafolyósok, festői szép sziklatorkok állítják meg haladásában az útast.”

György Aladár

Az Erdélyi-szigethegység közepén, a Bihar-hegység egy aránylag kis és zárt medencéjében, a földkéreglemezek mozgásának köszönhetően, évmilliók alatt Európa egyik legcsodálatosabb és legértékesebb karsztvilága jött létre, amit mi Pádis-fennsík néven ismerünk. Ebben a sziklafalakkal körülölelt, nyolc kisebb medencét magában foglaló csodavilágban a karsztjelenségek szinte minden változata megjelenik. A mára már közkinccsé vált turistaparadicsom magában foglalja a Pádis-fennsík és a Csodavár által behatárolt medencét, beleértve a Galbina-szorost és a Flóra rétet délkeleti irányban és a Szamos-bazár–Varasó-rét–Kucsmakő vidékét északra. A turisták a Pádis vidékhez sorolják még a Boga völgyének első szakaszát is, ami a zárt medence északnyugati részén található, a Boga-szirt alatt. Ezeket az elnevezéseket is Czárán Gyulának köszönhetjük, aki nemcsak a formák és színek, de történelmi és bibliai helyszínek által is inspirálva szinte megkeresztelte felfedezéseit. A zárt medence olyan terület, ahol a víznek nincs lefolyási lehetősége, hiszen a Kék Magura és a Galbina-kőköz szirtjei veszik körül. A víz így a föld alatt, sziklákba vájt járatokon közlekedik, és ahol feltör, ott bámulatos természeti tüneményekkel csábítja el a turistákat. Ez az érintetlen szépség ragadta magával Czárán Gyulát is, aki elsőként tárta fel turisztikailag a Bihar-hegységet, becslések szerint 500–600 kilométer útvonalat kialakítva a látogatók számára. Ezek a felfedezések, amiket még 1988-tól kezdődően, önköltségen folytatott, teszik ki a jelenleg is használatban lévő útvonalak 80%-át.

A mindössze 36 négyzetkilométeres fennsík otthont nyújt számos sziklaszorosnak, víznyelőnek, barlangoknak, exo-karszt és eróziós jelenségeknek, forrásoknak, szurdokvölgyeknek, dolináknak, jégbarlangoknak. Különleges formák váltogatják egymást máshol nem látott sokszínűségben. Felsorolni is nehéz a több mint 20 kiépített túraútvonal egyedülálló látványosságait. Minden szakasz úgy van kiépítve, hogy nem csupán egyetlen nevezetességben érjen véget, hanem látványokban gazdag bazár táruljon a kirándulni vágyók elé.

Gépkocsival érkezve legelőször a Bál rét üdvözli a turistákat. A füves legelőn csupán díszítőelemként tűnnek fel a fenyők. A tehéncsordák és juhnyájak meghitt és hangulatos világa ez, ahol az ember és a természet újra egymásra talál. Megszűnik a városi nyüzsgés, a rohanás és idegeskedés.

A fennsík szíve a Glavoj rét, ez az egyetlen hivatalos sátorozási hely. Innen indulnak ki az útvonalak, és itt kaphatunk információt minden látványosságról, a túrautak hosszúságáról és nehézségéről s a tájékozódáshoz nélkülözhetetlen turistajelzésekről is.

Attól függően, hogy mennyi időt tudunk itt eltölteni, ajánlott minél több részt bejárni.

Igazán kellemes meglepetés volt számunkra is az emberek segítőkészsége és barátsága, amivel nyitottan fogadnak mindenkit. Csapatokba verődve ismeretlenül is úgy járhatja be az ember a vidéket, minta egy nagy család tagja lenne.

Az egyik legkönnyebb és legrövidebb útvonal a Ponor rétre vezet.

A Ponor rét egy zárt völgy, amelyet magas, részben erdőkkel borított dombok zárnak közre. Végtelennek tűnő legelőjét az alján található patak választja ketté. Ez a patak egy vízelvezető rendszer, amely a folyó medrében található szűk, finom homokkal borított nyilazásokon valósul meg, ezt nevezik vízelnyelőnek. A víz a Ponor vízkeletből ered. Követve a pár száz méteres patak irányát megtaláljuk a forrást. Egy sziklafal aljában húzódik meg, bejáratánál látványos tószerű képződmény található, ezt egy mély szifonból áradó víz táplálja. Amilyen hirtelenséggel tör fel a föld alól, a rét másik oldalában fekvő meredek sziklafal előtt, pont olyan hirtelen tűnik is el, hogy aztán a Csodavárban, a harmadik fokon bukkanjon majd elő újra.

Pádis egyik legfontosabb igazodó pontja a Mócok temploma. Ez a fából készült, kilátó hatását keltő apró templom 1458 méter magasban, a szirt tetején található. Megközelíteni a domb oldalából a legkönnyebb. A fennsík központi része felé magasodva szépen látszanak a bővülő turistaházak, de itt fut végig a Biharfüred–Nagy-Bihar túraútvonal is, amely a szigethegység leghosszabb útvonala. Szemben a környék legmagasabb pontja, a Kék Magura a maga 1642 méteres magasságával. A Mócok temploma elnevezés egy legenda alapján maradt fenn, amely szerint egy viharos éjszakán itt, a kőrös-völgyiek által lakott vidéken a szél felkapott egy mócot lovastól, szekerestől, és fenn, a szirt tetején tette le sértetlenül. A templomban a mai napig minden vasárnap misét tartanak ennek emlékére.

Tekintve, hogy évente több ezren fordulnak meg a Pádis-fennsíkon, a természet jól alkalmazkodik a látogatókhoz. Faunáját tekintve rendkívül gazdag, ritka és védett fajoknak a bölcsője, állatvilága pedig az ember térnyerése ellenére még most is gazdag: rókák, őzek, mókusok, nyulak, a magasabb régiókban farkasok és barnamedvék élnek.

Már nem először látogattunk el erre a vidékre, igyekeztünk mindig a legtöbbet kihozni túráinkból, mégis azt kell mondanunk, hogy még nagyon keveset láttunk a Czárán Gyula által felfedezett csodákból. Legyen az egy patak, egy virágokkal borított rét vagy egy szurdok és meredek sziklafal. Járjunk barlangban vagy titokzatos fenyőerdőben, sosem vagyunk egyedül, mert az úttörő lábnyomaiba lépünk.

Szöveg: Habarics Ilona

Fotók: Habarics Zsolt