×
2021. 10 16.
Szombat
Gál
3 °C
Erős felhősödés
1EUR = 4.95 RON
1USD = 4.26 RON
100HUF = 1.38 RON
Szatmárnémeti

Darwin Nap a Szatmár Megyei Múzeumban

2014.02.13 - 09:39
Megosztás:
Darwin Nap a Szatmár Megyei Múzeumban

Tegnap a Szatmár Megyei Múzeumban Sike Tamás muzeológus szervezett Darwin Napot, amelyen neves hazai és magyarországi kutatók tartottak előadást a biológiatudomány különböző szakterületein kifejtett, evolúcióelméletre alapozott munkájukról .

 

Dr. Rózsa Lajos, a Magyar Tudományos Akadémia — Magyar Természettudományi Múzeum, Állatökológiai Kutatócsoport tagja arra építette előadását, hogy az evolúció ma nem egy megkérdőjelezhető folyamat, hanem egy olyan konkrétum, mint bármelyik fizikai törvény, amit ma elfogadunk. Egy mai biológus nem teheti fel a kérdést, hogy az evolúció ténye megkérdőjelezhető. Csak részleteket lehet vitatni, amire az utóbbi időszakban derül fény, maga a folyamat megtörtént és folytatódik a továbbiakban is. Az egész élővilág egy folyamat, melyben az egysejtűektől fejlődött az élővilág a mai szintre. Az evolúciót nagyon sokan vallási okok miatt nem tudják elfogadni.

Márton Attila, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet „Milvus Csoport” Madár- és Természetvédelmi Egyesület tagja a madarak párzási stratégiájáról tartott előadásában felvázolta, hogy a madarak életében milyen változatos a párzás. A monogámiától a poligámiáig gyakorlatilag minden megtalálható, vannak olyan fajok is, amelyeknek még nem ismerjük a párzási rendszerét. A nemek harca minden esetben nagy, és ezen alapszik a fajra jellemző párzási stratégia, hím és tojó más-más dolgot akar. A tojóknak a minőség számít, számukra az a fontos, hogy minél jobb minőségű hímet találjanak, míg a hímeknek több tojó kell. A verseny arról szól, hogy minél több utódot hagyjanak maguk után. Abban lehet mérni egy egyed sikerét, hogy hány utódot hagyott hátra. Ennek értelmében különböző stratégiák alakultak ki, elsősorban a párválasztás szempontjából: ki az, aki választ, kiből lehet választani, milyen a nemek aránya a populációban. Ha egyik vagy másik nem kisebbségbe kerül egyazon fajon belül, a többségben lévőknek megnehezül a párkeresési esélye. Nagyon fontos a hűség és a megcsalás kérdése, hogy attól a perctől, amikor az egyed párt talál magának, megéri-e hűségesnek lenni? Ha valamelyik egyed egy rossz minőségű párral társul, megéri más egyeddel is párosulni, ez egy félrelépés, de a fióka szempontjából jobb, ha az egy jó minőségű pártól származik, mert jobb lesz a túlélési lehetősége. Legtöbb esetben a tojó neveli fel a fiókát, a hím pedig több tojóval párosul. Ilyenek a récék, amelyek nem vesznek részt a fiókák nevelésében.

Dr. Szabó D. Zoltán, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet tagja az emberi szexuális evolúció érdekességeiről beszélt. Ez egy nagyon érdekes téma, hiszen az emberek még a főemlősöktől is eltérnek a különböző szexuális viselkedési formákban. Az egyik érdekesség a nőknél levő rejtett ovulációnak a kérdése. Sem a nők, sem a férfiak nem tudják, hogy mikor van a peteérésnek az időszaka, ezért eléggé egyedülállóak az emberek az emlősök között is abban, hogy szinte bármelyik időszakban tudnak párosodni, és ezt folytatják a menopauza, azaz a termékenységi idő lejárta után is. Ennek a magyarázatára különböző evolúciós elméleteket sorolt fel az előadó, ezeknek az egyike az „otthon tartani az apát” elmélet, a másik a „sok apa” elmélet. Mindkettő arról szól, hogy miért kell megtartani a férfit a családban. A másik kérdés, amit érintett: az emberi testnek a jelzései, és azokat hogyan ismerjük fel, minek felelnek meg, miért kell ezekre oda figyelni. Ezeket a jelzéseket őszinte jelzéseknek nevezzük, azt árulják el, hogy mennyire felelünk meg a nemi elvárásoknak. Az emberi szexuális evolúciót értelmezni és magyarázni nehéz feladat, mert rengeteg kulturális rárakódás ismeretére van szükség, ezért beszélünk gyakran a szexkultúra fontosságáról.

 

 

Elek György

 

Cookie