×
2020. 05 26.
Kedd
Fülöp, Evelin
16 °C
Erős felhősödés
1EUR = 4.84 RON
1USD = 4.44 RON
100HUF = 1.38 RON
Belföld

Egészségügyi ellátás és személyzet Erdélyben

2020.05.22 - 07:19
Megosztás :
  • Egészségügyi ellátás és személyzet Erdélyben
    Erdélyben mind a kórházi infrastruktúrára, mind pedig a személyzeti ellátottságra vonatkozó mutatók jobbak az országos átlagnál. Kiemelkedő például a családorvosok lakossághoz viszonyított száma ott, ahol magasabb a magyarság aránya — így Szatmárnémetiben.

    Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedben abszolút értékben jelentősen nőttek az egészségügyre fordított kiadások, az Európai Unión belül továbbra is Romániában költik a GDP legkisebb hányadát erre a célra — hívja fel a figyelmet az Erdélystat friss egészségügyi elemzése.

    2017-ben a romániai egészségügyi kiadások a GDP 5,2%-át tették ki, 2011-hez képest 56%-kal nőttek, 6,2 milliárd euróról 9,7 milliárdra. Az egészségügyi kiadások egyaránt tartalmazzák a kormányzati, egészségbiztosítási, magánbiztosítási és egyéni ráfordításokat is.

    A fekvőbeteg-ellátás kapacitása kiemelkedő, 2018-ban 676 fekvőbeteg-ellátást biztosító intézmény volt az országban, amelyekben 138 606 kórházi ágy szolgálta ki a betegeket. Ez relatív értelemben 7,1 kórházi ágyat jelent ezer lakosra vetítve, amivel Románia az EU-s tagállamok rangsorának első felében foglal helyet. Az ágyak kihasználtsága viszont relatív alacsony, 64% körüli. Évente mintegy 4,2 millió esetet kezelnek fekvőbeteg-ellátásban, az ezer lakosra jutó beutaltak száma a fővárosi övezetben kiemelkedő, illetve Erdélyen belül a Kolozs és Maros megyék által alkotott közép-erdélyi régióban.

    Az országban látványosan bővült a magánegészségügyi infrastruktúra, ez azonban főként az ambuláns szolgáltatásokra van berendezkedve, a hosszabb kezelést igénylő, komplexebb betegellátás többsége az állami kórházaknál maradt. A fekvőbeteg-ellátást biztosító kórházi ágyaknak mintegy 6–7%-a, a beutaltak számának pedig kevesebb mint 5%-a volt a privát szektorban regisztrálva.

    Minden valószínűség szerint a magánintézmények főként az ambuláns szolgáltatásokra vannak berendezkedve, miközben az állami kórházakra hárul a hosszabb kezelést igénylő betegellátás többsége. Regionális eloszlások szerint itt is a fővárosi körzet áll a legjobban (10,4 ágy/ezer lakos), Erdély enyhén átlag feletti (7,4), Moldva (6,5) és Havasalföld (6,1) pedig átlag alatti.

    Az erdélyi régiók esetében Közép-Erdély áll az első helyen (8,9), de átlagon felüli a székelyföldi ellátottság is (7,5) a kórházi ágyak relatív számának tekintetében. A legalacsonyabb mutató Észak-Erdélyben van, itt csupán 6,2 kórházi ágy jut ezer lakosra. 2012–2018 között Erdélyben is gyarapodott a kórházi ágyak száma, leginkább Észak-Erdélyben, Dél-Erdélyben és a Partiumban, ezáltal enyhén csökkentek a régiók közötti egyenlőtlenségek.

    Egészségügyi személyzet

    Az egészségügyi személyzet vizsgálata rámutat, hogy míg az EU tagországaiban átlagban 3,64 gyakorló orvos jutott ezer lakosra, addig Romániában 2,93, amivel az utolsó három tagország között szerepelünk.

    Az elemzés alapján elmondható, hogy 2012 és 2018 között Romániában az ezer lakosra jutó orvosok száma (fogorvosok és családorvosok nélkül) folyamatosan növekedett, annak ellenére, hogy a médianyilvánosságban az orvosok nagyfokú kivándorlásának témája is jelentős hangsúlyt kapott ebben az időszakban. Míg 2012-ben 39 914 volt az orvosok száma, ez 2018-ban elérte a 48 558 főt, ami 22%-os gyarapodást jelent. Az ezer lakosra jutó orvosok száma a fővárosi régióban kiugróan magas (5,2), Erdélyben enyhén átlag feletti (2,8), Moldvában (1,8) és Havasalföldön (1,6) pedig átlag alatti. Ugyanakkor ezekben a régiókban tapasztalható a legnagyobb növekedés 2012 és 2018 között: Moldva esetén 27%-kal, Havasalföld esetén 24%-kal nőtt a gyakorló orvosok száma.

    Erdélyen belül nagyon jelentősek az eltérések. Közép-Erdély áll az első helyen, ahol 2018-ban 4,4 orvos jutott ezer lakosra, majd a Bánság következik, ahol ez a mutató 3,6 volt. Észak-Erdélyben (1,3) és Székelyföldön (1,5) a legrosszabb a helyzet, mindkét régió az erdélyi átlag alatt helyezkedik el, annak mintegy felét éri el az ezer lakosra jutó orvosok száma. Ugyanakkor az erdélyi régiók közül Székelyföldön történt a legnagyobb növekedés, 2012 és 2018 között 27%-kal nőtt az orvosok száma, a második helyen pedig Partium van 24%-os bővüléssel.

    A családorvosok száma viszont csökkent Romániában 2012 és 2018 között. Míg 2012-ben 13 767, addig 2018-ban 12 027 családorvost tartott nyilván az Országos Statisztikai Intézet. A csökkenés mértéke abszolút számok szintjén 13%-os, a lakosságszámhoz igazított, ezer főre jutó családorvosok esetében 10%-os, mivel az elemzett periódusban a rezidens népesség is apadt. Ellátottság szempontjából a fővárosi övezet vezet, itt közelít az egyhez az ezer lakosra jutó családorvosok száma, a csökkenés átlagos volt az elmúlt hat évben. Erdélyben is hasonló mértékű a családorvosok relatív számának csökkenése, viszont az ellátottság alacsonyabb, ezer lakosra 0,65 orvos jut. Moldvában a leghangsúlyosabb a családorvosok hiánya, 0,5 háziorvos jut ezer lakosra (átlagban mintegy 2000 lakos egy orvosra), és itt volt a legnagyobb, 15%-os a csökkenés is az elemzett periódusban.

    Erdélyen belül is jelentősek a területi egyenlőtlenségek, a legjobban ellátott a bánsági régió, ahol mintegy 1300 lakosra jut egy családorvos, ami jelentősen kedvezőbb, mint az erdélyi 1555 fős átlag. A háziorvosok hiánya Észak-Erdélyben és Székelyföldön a leghangsúlyosabb, ezekben a régiókban valamivel több mint 1850 lakost kell kiszolgáljon átlagban egy orvos. A többi erdélyi régió átlagosnak tekinthető, ezekben 1500–1550 lakos jut egy háziorvosra. A települések mérete szerint a nagyvárosok állnak a legjobban, 1200 körüli lakos jut átlagban egy családorvosra, falvakon 1700 feletti ugyanez a mutató.

    A települések etnikai térszerkezete szerint a magyar többségű településeken van relatív kevés orvos (főleg vidéken), viszont kiemelkedő a családorvosok lakossághoz viszonyított száma azon városokban, ahol a magyarság aránya 35–50% közötti, elsősorban Marosvásárhelynek és Szatmárnémetinek köszönhetően.

    A teljes elemzés az erdelystat.ro honlapon olvasható.

     

     

    Cookie