×
2024. 03 28.
Csütörtök
Gedeon, Johanna
14 °C
erős felhőzet
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.61 RON
100HUF = 1.26 RON
Publicisztika

Egyensúly az instabilitásban

2020.10.29 - 19:09
Megosztás:
Egyensúly az instabilitásban
Amikor idős emberekkel szóba állunk, egyik-másik közülük arról kezd el dicsekvőn beszélni, hogy úgy érte el a nyugdíjkorhatárt, hogy akár negyven évig is ugyanazon a munkahelyen dolgozott.

Magam is említést tettem már erről a jelenségről szóban és írásban is, ugyanis én nem csak természetesnek, hanem tiszteletre méltónak tartom, hogy valaki ennyire kedveli azt, amit csinál egy életen át, s akkor sem vált, ha minden oka megvan rá, akkora benne a kitartás, hogy nem adja a biztosat a bizonytalanért. A másik oldalról természetesnek tartom azt, hogy a mai fiatalok — és az idősebbek is —, ha lehetőségük van rá, bármikor váltanak egy jobban fizető, könnyebb munkát garantáló munkahelyért. A régi, kitartó munkások sokat tudnak beszélni arról, hogyan élték túl a nehéz vagy nehezebb időszakokat, amikor komolyabb megpróbáltatásokkal küzdöttek meg, hogy megőrizzék a munkahelyüket azért, hogy eltarthassák a családjaikat. Mert nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ezeknek a kitartó embereknek a nagyobb része egyedüli pénzkeresője volt a családnak. Ellentétben a mai családokkal, ahol többen is dolgoznak. 

Beszélgetések során mindig próbálok párhuzamot vonni a régi és a mai munkahelyek, valamint a régi és a mai munkaadók és munkavállalók között. Bármilyen szemszögből nézem a dolgokat, arra a következtetésre jutok, hogy mind a múltban, mind a jelenben a munkavállalók legfőbb elvárása, hogy jól keressenek, ezt követi az az elvárás, hogy jó körülmények között tegyék azt. 
Logikusan gondolkodva egyértelmű, hogy a munkaadónak az a célja, hogy az alkalmazott jól érezze magát, így hosszú távon meg tudja tartani, számíthat rá és a szakértelmére, megbízhat benne…

Ma már a társadalmi kutatások eredményei segítenek a munkaadók és a munkavállalók viszonyának az átalakításához, megvannak a feltételei annak, hogy kialakuljon az emberekben egy olyan érzelmi stabilitás, ami oldja a munkahelyi feszültségeket. A jó hangulat megteremtéséhez — a munkahelyen, baráti körben, családban — meg kell tanulni bizonyos korlátok között tartani az érzelmi kilengéseket. Ez nem egyszerű, mert erre csak azok az emberek képesek, akik rendelkeznek egy minimális érzelmi stabilitással, mai divatos nyelven érzelmi intelligenciával, de megemlíthetném az IQ-t is. Ezek megteremtéséhez veleszületett vagy a fejlődés során kialakult készségekre van szükség. Az érzelmileg stabil ember kevésbé összeférhetetlen, nem jellemző rá a szorongás, nem esik kétségbe, nem gerjed hirtelen haragra… 

Sokan panaszolják, hogy lehetetlen megtartani az érzelmi egyensúlyt egy instabil világban. A környezet, amiben élünk, más törvények szerint működik, a legtöbb esetben olyan kemény megágyazásban, hogy szinte lehetetlennek tűnik megőrizni az énünket. Mert ez a legfontosabb. Ahhoz, hogy megteremtődjön a jó hangulat a párkapcsolatokban, a családokban, a közösségekben, a munkahelyeken, elkerülhetetlen az egyének érzelmi stabilitásának a megteremtése. Rég bebizonyosodott kifogás vagy magyarázkodás az, hogy a másikban, másokban keressük a hibát, másokat teszünk felelőssé azért, ha valami rosszul működik. Az első lépés a megoldás felé minden szinten, minden területen az lenne, hogy odafigyeljünk másokra, a környezetünkben lévőkre, és próbáljuk felfedezni, mi az illető rossz hangulatának, zárkózottságának az oka. Ez kisebb közösségekben — családi és baráti körökben — egyszerű, de nem lehetetlen olyan munkaközösségekben sem, ahol kevesen dolgoznak egy térben. Nehezebb viszont olyan cégeknél, ahol a munkaadó nem találkozik rendszeresen az alkalmazottakkal, és képtelen odafigyelni az érzelmi világuk alakulására. Ha ezt megtehetné, akkor sem mennének egyszerűbben a dolgok, mert — mint fentebb írtam — erre csak az képes, akinek kiegyensúlyozott az érzelmi világa. Sokat lehetne vitatkozni azon, hogy a munkaadóknak miért céljuk vagy miért nem céljuk az, hogy az alkalmazottak jól érezzék magukat. A gyakorlat azt igazolja, hogy mindkét oldalon azok tudják jobban kezelni a kihívásokat, akik tudnak alkalmazkodni az adott helyzetekhez. Ez viszont hosszú távon nem eredményes.

Elek György