Egyre gyakoribbak minden korosztályban

A Szatmár Megyei Sürgősségi Kórház gasztroenterológusa, dr. Cristian Costea igyekszik időről időre hasznos tudnivalókat megosztani a lakossággal, legutóbb a gyulladásos bélbetegségekről mesélt a szatmáriaknak közösségi oldalán. Mint kiderült, egyre gyakoribbak minden korosztályban a gyulladásos bélbetegségek, melyek közül a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás a leggyakoribb. Ezek a betegségek bármelyik korosztályt érinthetik, de zömmel a 15–35 év, illetve az 55–65 év közötti életszakaszban jelentkeznek. A korai felismerés azért lehet fontos, mert az időben elkezdett gyógyszeres kezeléssel és az életmód helyes megválasztásával javulhat a betegek életminősége.
A gyulladásos bélbetegségek olyan betegségeket jelölnek, melyek elsősorban a vékony- és vastagbelet érintik, de az emésztőrendszer egészében jelentkezhet a gyulladás. A gyulladásos bélbetegségek kiváltó oka ismeretlen, de olyan autoimmun betegségekről van szó, melyeknél a szervezet immunrendszere az emésztőrendszer bizonyos sejtjeit betolakodó kórokozóként kezeli, és ezért folyamatosan támadásokat indít ellenük.
A két leggyakoribb gyulladásos bélbetegségben — vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) és Crohn-betegség — közös, hogy bár bizonyos örökletes sajátságok esetén kialakulásuk kockázata emelkedik, megjelenésükhöz egyéb tényezők is szükségesek. Ilyenek a gyomor-bélrendszeri fertőzések, a helytelen táplálkozás, a dohányzás, a stressz, valójában azonban mindkét betegség kialakulásának igazi oka ismeretlen. Nem tudni, hogy ugyanazon genetikai hajlam esetén az egyik ember miért betegszik meg, míg a másiknál sosem jelenik meg a kór. Mindkét betegségben az immunrendszer helytelen működése vagy túlműködése, azaz a bélrendszerben lévő sejtek elleni támadása hozza létre azokat a gyulladásos folyamatokat, amelyek a tünetek kialakulásához vezetnek.
A fekélyes vastagbélgyulladás úgynevezett folyamatos kiterjedésű betegség, azaz a végbél felől indul, és különböző magasságig összefüggően érinti a vastagbelet, szinte az első tünet lehet a véres széklet. A Crohn-betegség az emésztőrendszer bármelyik szakaszát érintheti, de leggyakrabban a vékony- és vastagbelet együttesen. A hasi fájdalom, puffadás, hasmenés mindkét betegségre jellemző tünetek, de előrehaladott állapotban véres székletet, lázat, hirtelen fogyást is okozhatnak. A hasi diszkomfortérzet esetén a páciensek sokszor allergiára, túlevésre gyanakodnak, ezért jellemző, hogy csak a súlyosabb tünetek jelentkezésekor fordulnak orvoshoz, így akár éveket is késhet a diagnózis felállítása. Bár végleges gyógymód jelenleg nem ismert, ezért különösen fontos a minél korábbi felismerés, hogy modern gyógyszerek alkalmazásával a betegek életminősége javulhasson.

Hogyan lehet diagnosztizálni?

A gasztroenterológus szakember szerint, ha gyulladásos bélbetegség gyanúja áll fenn, minden esetben javasolt részletes laborvizsgálat elvégzése, ugyanakkor ezenfelül szükség lehet vastagbéltükrözésre vagy gyomortükrözésre. Amennyiben valóban valamilyen gyulladásos bélbetegségről van szó, a terápiát mindig egyénre kell szabni. A gyógyszeres kezelés során a kezelőorvos javasolhat antibiotikumot, gyulladáscsökkentőt, immunszupresszánst.
A diagnózis felállítása után ugyanakkor számos dologra kell odafigyelniük a betegeknek, ilyen például a dohányzás elhagyása, mivel például a cigaretta a Crohn-betegségben hasonlóan káros hatással bír, mint a tüdő esetén.
Sokakat érintenek a gyulladásos bélbetegségek, a pácienseknek pedig szövetségük is van már idehaza: a Romániai Gyulladásos Bélbetegségekben Szenvedő Páciensek Szövetségének (ASPIIR) honlapján — www.aspiir.ro — rengeteg hasznos információt találnak az érdeklődők.

Bumbuluţ Krisztina