Erdély a „romániai Katalónia”?

Sabin Gherman 1998-ban a Monitorul de Cluj napilap címlapján közölte a „M-am săturat de România” (Torkig vagyok Romániával) című cikket, amely természetesen azonnal a fővárosi újságok címoldalára került, megvitatta Románia parlamentje, Vadim Tudor a szerző letartóztatását kérte. Ennyit az előzményekről.

Gherman aztán létrehozta a Pro Transilvania Alapítványt, majd megpróbálkozott pártalapítással is Erdély—Bánság Liga néven. Sikertelenül, mert az akkori igazságügyminiszter mindkét formációt betiltotta.

De Gherman folytatta kampányát az ország regionalizálása érdekében a néhány hónapja működő Transilvania Live szerkesztőjeként is. A Presa de la A la Z műsor vezetőjeként a november 30-i adásban ismét keményen bírálta azt, hogy minden vidéki adó és illeték a bukaresti központi intézetekbe kerül. Valamennyi nagyobb cég, amelyik az országban működik, Bukarestnek adózik, így nem meglepő, hogy a főváros azzal dicsekszik, hogy a GDP 30 százaléka Bukarestben jön létre. A Facebookon megejtett közvélemény-kutatásból kiderült — állítja Gherman —, hogy a megkérdezettek 92 százaléka elfogadná Erdély és a Bánság adminisztratív és pénzügyi autonómiáját, sőt ezt ki kellene terjeszteni a többi történelmi régióra is, nem zárva ki Székelyföld önállóságát sem. A műsorban a háttérként kivetített térképen Erdély történelmi címere volt látható, amire a műsorvezető többször is utalt.

Hogy miért nem sikerül felépíteni az erdélyi autósztrádát? A válasz egyszerű, vélekedett Gherman, mert a bukaresti kormány nem akarja, hogy Kolozsvár korszerű úthálózattal kapcsolatba lépjen Erdély több évszázados fővárosaival, Béccsel és Budapesttel.

Mindenütt csúszópénzt adnak, csubukot, harácsot. Az elmúlt hetekben Gherman végigjárta Moldovát és Munténiát, 1300 km-es útja során az igényelt szolgáltatásokért sehol nem kapott számlát. Ilyen országban élünk. Mindenki lop, saját zsebre dolgozik. Hogy Moldova szegény? Igen. Miért kellett egyesüljön Havasalfölddel? Ha megmaradt volna függetlennek, ma sokkal jobban állna. Ha Bukarest nem akar szót érteni az erdélyiek adminisztratív és pénzügyi önállóságával, akkor felül kell vizsgálni Vaida Voievod 1918-as egyesülési nyilatkozatát — vélekedett Gherman.

A műsorvezető szerint Erdély a romániai Katalónia kell legyen, ahol megvalósulhat a lakosság jóléte. A katalán párhuzamot barcelonai reklámfilmmel is aláhúzta. Gherman a műsort Erdély Himnuszával zárta, mert „Erdély a mi országunk”.

(Az október 30-i Gherman-műsort meg lehet nézni a Transilvania Live Presa de la A la Z internetes honlapon is.)

Hogy mi a szándéka Sabin Ghermannak az új Bukarest-ellenes kampánnyal és az ország új adminisztratív felosztásának a szorgalmazásával, a mostani választási kampány idején még nem világos. De az biztos, hogy nem marad válasz nélkül a fővárosi média és politikusok részéről.

Stahl István