Évtizedeket vehet el a dohányzás

Ezen a héten, május 31-én lesz a dohányzás elleni világnap, amelynek célja, hogy felhívja az emberek figyelmét a füstölés borzasztóan káros hatásaira. Korunk egyik legelterjedtebb szenvedélybetegségének nagyjából 1,3 milliárd ember hódol nap mint nap, ugyanakkor percenként tizenkilencen halnak bele annak káros hatásaiba.

Az Országos Közegészségügyi Intézet felmérése szerint rengetegen dohányoznak Romániában: a lakosság 27,4 százaléka — megközelítőleg 5,6 millió ember, a férfiak 36,5 százaléka, illetve a nők 18,7 százaléka — cigarettázik naponta. A cigarettát első alkalommal megkóstolók átlagéletkora idehaza 17,9 év.

A rendszeresen dohányzó román állampolgárok 43,5 százaléka napi egy csomag cigarettánál többet szív el, illetve 71,5 százalékuk függő, és az ébredés utáni fél órában már rágyújt.

Vannak azonban, akik megpróbálnak leállni ezzel a káros és cseppet sem olcsó szenvedéllyel: a tavaly készült kutatás készítői szerint a dohányzók 23,8 százaléka a megkérdezését megelőző 12 hónapban megpróbált leszokni a dohányzásról. 57,1 százalékuknak az orvosa javasolta, hogy hagyjon fel ezzel a szenvedéllyel, 17,9 százalékuk pedig nem próbálta ugyan, de gondolkodik azon, hogy abbahagyja a füstölést. A dohányzást abbahagyni akarók 6,8 százaléka nikotinos tapaszokkal, rágókkal próbálta meg legyőzni a szenvedélyét, 5 százalékuk orvos által felírt készítményekkel, 3 százalékuk terápiával, 65,9 százalékuk azonban egyedül próbálkozott.

Mit mondanak a tüdőszakorvosok?

Amikor rágyújtunk egy cigarettára, több mint harminc rákkeltő anyagot lélegzünk be, köztük nikotint és kátrányt, melyre a szervezet első reakciója az, hogy el kell távolítani az idegen anyagot a légcsőből köhögés által. Amikor a vegyi anyagok elérik a tüdőben lévő léghólyagocskákat, ezek megpróbálnak megbirkózni az oxigéncserével, sokszor a maximális kapacitásig tágulva, gyakran roncsolva ezeket, ami révén tüdőemfizéma (tüdőtágulat) nevű patológiás állapot jön létre, ami sajnos nem visszafordítható — áll a Szatmárnémeti Tüdőkórház munkaközössége által kidolgozott kis tájékoztatóban, melyet honlapján is közölt.

A dohányzás rövid távú károsító hatása, hogy szapora pulzust okoz, nő a vérnyomás, elszínezi a fogakat, irritálja a légcsövet, és köhögést okoz, továbbá csökkenti a légúti fertőzésekkel szembeni védekezőképességet, a száj- és orrnyálkahártya sérüléséhez vezet, módosítja az ízlelést, irritálja a szemet, és korai ráncosodáshoz vezet — emelik ki a tüdőkórház szakemberei.

A hosszú távú cigarettázás miatt a szívet és ereket érintő betegségek kockázata drasztikusan megnövekszik, de a daganatos megbetegedéseké — tüdő, gége, szájüreg, ajak, húgyhólyag — szintén, tüdőbetegségekre (például tüdőtágulat) való fokozott hajlamot okoz, magzatkárosító hatása van a várandós nők esetében, de a fogamzóképesség zavarait is okozhatja — hímivarsejt- és petesejt-károsító hatás, vetélés, magzatkárosodás, nemzőképtelenség.

Még károsabb a passzív

Sajnos a mások káros szenvedélyének kitett személyekre a passzív módon szívott dohányfüst kétszer olyan veszélyes, mint magára a dohányos emberre, mivel a mellékfüst még nagyobb arányban tartalmaz káros anyagokat, mint az úgynevezett főfüst, melyet a dohányos maga lélegez be. Amennyiben valaki kénytelen hosszabb ideig dohányfüsttel teli helyiségben tartózkodni, akkor számos panasz jelenhet meg nála: szemészeti problémák, orrpanaszok, tüsszögés, köhögés, légzési gondok, fejfájás, szédülés, hányinger, torokfájás, rekedtség. Talán nem is gondolnánk, hogy ilyen sok káros hatással rendelkezik a rendszeres cigarettafogyasztás. Ráadásul nemcsak önmagát, hanem közvetlen környezetét, családját, szeretteit, de más, a közelében lévő személyeket is veszélynek tesz ki a dohányos személy.

Módszerek a leszokáshoz

A dohányosok nagy része annak tudatában is tovább dohányzik, hogy tisztában van annak veszélyeivel. Ennek legfőbb oka, hogy a dohányzás az egyik legsúlyosabb — a kemény drogokra jellemző mértékű — függőséget képes létrehozni.

Az első lépés persze minden esetben a valóban komoly elhatározás, enélkül eleve nem érhető el eredmény. Amennyiben azonban a döntés megszületett, lehetőség van nem csupán az akaraterőre bízni a leszokás sikerességét, hanem különböző terápiákat is segítségül hívni.

A legszélesebb körben a nikotinpótláson alapuló módszerek terjedtek el. Ennek lényege, hogy a dohányzás abbahagyásával párhuzamosan valamilyen formában pótolják a szervezetbe jutó nikotint, így csökkentve a megvonásos tüneteket. A terápia általában három hónapon át tart, ezalatt fokozatosan csökkentik a nikotin bevitelét.

Bumbuluţ Krisztina