Fekete péntek és az akciókkal járó csapdák

Igaz ugyan, hogy a nagy napig van még kis idő, de a (potenciális) vásárlók becserkészése már javában zajlik virtuálisan — vagyis ez már nem is becserkészés, hanem valóságos bombázás a jobbnál jobb és persze kihagyhatatlan ajánlatokkal, az ember meg csak kapkodja a fejét ilyen Kánaán láttán. Ám mielőtt majd éjfélkor csőre töltött ujjakkal és hitelkártyával harcba szállnánk, csillapítsuk kissé vásárlási lázunkat, legyünk észnél, figyeljünk a részletekre, és ne engedjük, hogy átverjenek vagy épp teljesen lenullázzák a számlánkat!
Évek óta a legtöbb bosszúságot (és fogyasztóvédelemhez érkező panaszt, bejelentést) a kedvezmények manipulációja és az árak okozzák: önmagában az, hogy egy árat piros háttéren tüntetnek fel, vagy odaírják mellé, hogy akció, még távolról sem jelenti azt, hogy egy jó vételről beszélhetünk. Az igazán különleges, egyszeri, megismételhetetlen ajánlatok ritkák, helyettük túlnyomó többségében valamivel a piaci átlagár alatti, de közel sem világmegváltó árakat találnak a vásárlók, akik túlzott várakozásfűtöttségükben és akcióvadász kedvükben észre sem veszik az átverést, csak kattintgatnak, és pakolják a kosárba a dolgokat. Többéves tapasztalat, hogy rengeteg akciós hirdetés vagy reklám megtévesztő, a 60–80%-os leárazások valójában csak virtuálisak, rövid ideig mesterségesen magasan tartott árakból adnak engedményt, vagy egyáltalán nem adnak annyi engedményt, amekkora a termékhez tartozó akciós címkén szerepel. Egyre gyakrabban történik meg, hogy a webáruházak és a hagyományos boltok az akció előtti hetekben felemelik a termékek árát, majd ebből az emelt árból számítják az akció mértékét — ezért ha valaki már előre tudja, hogy milyen árucikkeket szeretne megvásárolni, érdemes áruösszehasonlító oldalakon utánanéznie az aktuális áraknak, és ezek figyelembevételével nézegetni az akciós árakat. Ne véljük ezt fölösleges időtöltésnek, mert bár a cégek vagyonokat költenek a túlzott reklámozásra, belesulykolva az emberekbe, hogy ilyenkor „kell” vásárolni, valójában semmi sem garantálja, hogy tényleg jobb ár/érték arányú vásárlásokra kerül sor ilyenkor. Józan ésszel három kategória különböztethető meg: igazi Black Friday (a fekete pénteki ár alacsonyabb, mint a megelőző időszakban elérhető legalacsonyabb ár — ezek a valós akciók, az igazán jó vételek, amelyek azonban nem túl gyakoriak), kedvező ár (a fekete pénteki ár magasabb, mint a megelőző időszakban elérhető legalacsonyabb ár, de alacsonyabb, mint a piaci átlagár — ezek a jó áron kapható, de nem kiemelkedő, egyedi akciónak nem nevezhető ajánlatok) és a nem éri meg (a fekete pénteki ár magasabb, mint a megelőző időszak piaci átlagára — ezek a valósnak nem tekinthető akciók, a vásárlók által egyszerűen „átverésnek” titulált ajánlatok). És még egy lényeges vásárlási apróság: amennyiben magánszemélytől vásárolunk, mindenképp igényeljük a termék eredetét, származását igazoló dokumentumot (vásárlási számla, pénztárjegy) és a gyártó által adott garancialevelet!

Ha mégsem kell

Előfordul, hogy a vásárlási láz elmúltával meggondoljuk magunkat, és visszalépnénk az üzlettől (vagy a valóságban a termék nem nyeri el tetszésünket, netán nem épp olyan, mint az online ajánlatban): magánszemélyként, internetes vásárlás esetén a termék kézhez vételétől számított 14 naptári napon belül tehetjük meg ezt a hazai és más EU-tagállami webáruházak esetében — bármiféle indoklás vagy esetleges magyarázkodás nélkül, az üzlet/webshop pedig szintén legtöbb 14 napon belül köteles visszautalni a termék árát. Akár üzletben vettük, akár az internetről rendeltük, ha a termék hibásnak bizonyul, a kereskedő már nem követelheti meg, hogy a vevő eredeti, gyári csomagolásban küldje vissza azt (ez többnyire elektronikai termékek esetében volt kitétel).

Szabó Kinga Mária