Fél Celsius-fok is számít a felmelegedő bolygónkon

Ha a bolygónk 2 Celsius-fokkal melegszik fel, akkor a szélsőséges hőhullámok több mint kétszer akkora népességet fognak érinteni, mint 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés esetén, és mintegy negyedmilliárd ember szenved majd vízhiányban. Emellett a Jeges-tengeren nem évszázadonként, hanem évtizedenként egyszer olvad majd el a jégtakaró.

A párizsi klímaegyezményt aláíró államok kötelezettséget vállaltak arra, hogy jóval 2 Celsius-fok alatt tartják, ha lehet 1,5 Celsius-fokra korlátozzák a globális hőmérséklet-emelkedést, amely jelenleg már 1,1 Celsius-fokos a preindusztriális korszakhoz képest.

Az emberiség még messze áll ettől a célkitűzéstől: az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) szerint a Föld hőmérséklete akkor is 'katasztrofális mértékben', 2,7 Celsius-fokkal emelkedne, ha az államok betartják a jelenlegi kibocsátás-csökkentési vállalásaikat.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) szerint bolygónk 1,5-2 Celsius-fokos felmelegedése az alábbi következményekkel járna:

Kánikulahullámok

Bizonyos régiókban három fokkal nőnek a csúcshőmérsékleti értékek, ha 1,5 Celsius-fokos lesz a globális felmelegedés, és négy fokkal, ha 2 Celsius-fokos.

A jelenleg tízévente előforduló kánikulahullámok gyakorisága négyszer nagyobb lesz 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedés esetén, és közel hatszor nagyobb, ha a Föld hőmérséklete 2-nél több Celsius-fokkal nő.

Az ötvenévente előforduló szélsőséges hőhullámok közel kilencszer nagyobb valószínűséggel fordulnak majd elő, ha 1,5 Celsius-fokos lesz a globális felmelegedés, és negyvenszer nagyobb valószínűséggel, ha több mint 4 Celsius-fokkal melegszik fel a Föld.

A hőhullámok által érintett népesség is növekszik: a szélsőséges kánikulának jelenleg ötévente kitett emberek aránya 14 százalékkal nő 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedés esetén, és 37 százalékkal, ha 2 Celsius-fokos a hőmérséklet-emelkedés.

Viharok

A globális felmelegedés következtében az eddigieknél gyakoribbak lesznek az esőzések hegyvidéken, valamint a trópusokon és egyes monszun területeken.

A szubtrópusi övezetekben kevesebb csapadékhullás várható, és nő az aszályosodás kockázata.

A szélsőséges csapadékhullással járó meteorológiai jelenségek 1,3-szor gyakoribbak és 7 százalékkal intenzívebbek, mint a globális felmelegedés előtti korszakban.

1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés esetén a szélsőséges esőzések, a havazások és más, csapadékkal járó meteorológiai jelenségek hevessége 10 százalékkal, gyakorisága 50 százalékkal nő.

Aszály

Az aszályosodásra hajlamos régiókban kétszer gyakoribbá válnak a száraz időszakok, ha a Föld 1,5 Celsius-fokkal melegszik fel, és négyszer gyakoribbá, ha a hőmérséklet-emelkedés 4 Celsius-fokos.

Ha a globális felmelegedés mértékét sikerül 2 Celsius-fokról 1,5 Celsius-fokra csökkenteni, akkor mintegy 200-250 millió személy kerülhetné el a súlyos ivóvízhiányt.

Az aszályosodás korlátozása csökkenti a bozóttüzekhez hasonló természeti katasztrófák kockázatát.


Élelem

A mezőgazdasági területek 7-10 százaléka terméketlenné válik, ha a bolygónk hőmérséklete 2 százalékkal nő az iparosodás előtti korszakhoz képest.

Emellett a terméshozam csökkenése várható; három százalékkel kevesebb kukorica terem a trópusokon, ha 1,5 Celsius-fokos a globális felmelegedés, és hét százalékkal kevesebb, ha 2 Celsius-fokos.


A tengerek szintje

Ha a globális felmelegedés 2 Celsius-fokos marad, akkor az óceánok szintje mintegy fél méterrel nő a XXI. századi szinthez képest, 2300-ig pedig közel kétméteres vízszintemelkedés várható, ami kétszerese az IPCC által 2019-ben megjósolt értéknek.

A jégtakarók bizonytalan sorsa miatt a tudósok legpesszimistább forgatókönyve szerint nem kizárt, hogy a vízszintnövekedés már 2100-ban eléri a két métert.

Mintegy tíz centiméterrel csökken az óceánok vízszintjének emelkedése, ha a globális felmelegedés nem haladja meg az 1,5 Celsius-fokot.

Veszélyeztetett fajok

Mindezek a jelenségek a bolygó állat- és növényvilágának túlélési képességét is befolyásolják.

A 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedés az ökoszisztéma 7 százalékát érinti negatívan, a 2 Celsius-fokos pedig közel 14 százalékát.

A 4 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés a Föld élővilágának felét veszélyeztetné. AGERPRES