Fényt hozó Krisztusunk — avagy a Jézus Szíve-kilátó

A székelyek legnagyobb írója szerint „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” Az viszont, hogy mit értünk az otthon fogalma alatt, vagy mitől lesz élőhelyünk otthonos, nézőpontonként változik.

Világszerte számos óriási méretű Jézus-szobrot emeltek már hegycsúcsokra, városok fölé vallási szimbólumként. A művészek próbálták megragadni Isten fia jellegzetes tulajdonságait, s a kivitelezésben arra fókuszálni, hogy azok minél jobban domináljanak.

A legnagyobb ezek közül a lengyelországi Krisztus király szobor. Ez az alkotás a Guinness Rekordok Könyvében is szerepel, mivel összmagassága meghaladja az 50 métert. A 440 tonnás monstrum külön 16 méter magas, mesterségesen alkotott dombon áll. A Jézus-alak 33 méter (utalva Jézus földi életének éveire), kitárt karjai 6–6 méter hosszúak, míg fejét királyi korona díszíti, mely önmagában több mint 2,5 méter magas.

A legismertebb mégis a brazíliai Rio de Janeiróban lévő Jézus-szobor, mely kitárt karjaival kereszt formát alkot, és a Megváltó Krisztus szobra nevet viseli. Ez az emlékmű 30 méter magas, tömege pedig 700 tonna.

Kelet-Európa legnagyobb Krisztus-szobra Székelyföldön található. A Farkaslaka és Székelyszentlélek falvak határában elhelyezkedő, monumentális szobor végül a 958 méter magas, legendás Gordon-hegyen talált megfelelő helyre. „Rendeltetése szerint kilátó, lelki értelemben pedig egy hely, ahová ha feltekint a látogató, elmondhat egy Jézus köszöntést” — olvashatjuk a talapzaton.

A szobor Zavaczki Walter Levente felsővisói születésű szobrászművész tervei alapján készült, és 2011 nyarán állították fel. Már a tervek készítésekor számos természeti és földrajzi elvárásnak igyekeztek megfelelni, a felavatás előtt mégis komoly problémába ütköztek.

Mivel a szobor legfőbb alapanyaga rozsdamentes acél, a Hargita Megyei Főépítészeti Hivatal keretei között működő konzultatív testület tiltakozását fejezte ki egy közleményben, miszerint az építés alatt álló Krisztus-kilátó „tájidegen, és már-már kimeríti a giccs fogalmát”. Végül 2013. augusztus 17-én avatták fel a szobrot, és azóta is rengeteg látogatót vonz évente.

Kinézetét illetően a kitárt karú Jézus egy 2 méteres, piramis alakú betontalapzaton helyezkedik el. Oldalában Erdély márványból készült térképén gravírozott felirat tájékoztat a szobrot illető főbb adatokról, illetve az alkotók és támogatók neveiről.

A szobor 22 méter magas, belsejében hat emelet csigalépcsősor vezet a fej részbe, ahonnan páratlan panoráma fogadja a látogatókat. A testet 20 méter magas, galvanizált fémszerkezetre helyezték, a törzs cinkkel ötvözött vasból készült, míg a palást, kéz és fej inoxszal bevont fémből.

Nagyon sok gúnynévvel illették már ezt az alkotást, mint a Termintor vagy pléh-Krisztus, nem is gondolva arra, hogy ezek a vádak és kritikák a külföldön is elismert szobrászművészen kívül még hány vallásos lelkületű embert sértenek meg. Arról nem is beszélve, hogy a Közép-Európa térképén egy nagy keresztet rajzoló (összekötve Ausztriát, Magyarországot, Romániát, Szlovákiát, Lengyelországot, Horvátországot és Bosznia-Hercegovinát) Mária-zarándokút egyik megállója.

A Parajdot Székelyudvarhellyel összekötő főútról, Székelyszentlélek irányába egy kavicsos úton közelíthető meg a műalkotás. Már messziről látni lehet a tetejéről a települések felé tekintő Jézust. Farkaslakán jobbra, majd a bogárfalvai letérőnél szintén jobb irányba fordulva pár kilométeres földúton érkezünk meg a székelyek legendás Gordon-hegye alá. Úgy mesélik, hogy a hegy üregeiben lévő rengeteg kincsre sárkányok vigyáznak.

Farkaslaka település neve elválaszthatatlanul összefonódott Tamási Áron nevével, akinek a művei hűen tükrözték a székely észjárást és beszédmodort és a szülőföld önzetlen szeretetét. „A madárnak szárnya van és szabadsága, az embernek pedig egyetlen szülőföldje és sok kötelessége.”

A földúton, a hegyet megkerülve szinte a csúcsig fel lehet jutni gépkocsival. A szobor átadása előtt a környéket is rendbe tették, feljavították a kilátó felé vezető utat, gyalogos sétányt alakítottak ki, parkolót építettek, és parkosították a szobor melletti területet. Nemcsak az évente tartott áhítat, de a kirándulók számára is barátságossá és kényelmessé tették a tetőt.

A szobor első látásra valóban nagyon idegen és hideg hatást kelt, viszont azt is el kell ismerni, hogy a fémszerkezet jobban ellenáll az időjárás viszontagságainak.

Az, hogy a Jézus alakját formáló szobor kilátóként is működik, szintén kemény támadásoknak adott teret, mivel sokan tiszteletlenségnek, sőt, szentségtörésnek tartják, miszerint Jézus testében járva a fejéből tekinthetünk szét.

Semmiképpen nem akarom azt állítani, hogy a szobor valami kapocs ég és föld között, mint ahogy azt sem mondanám, hogy soha nem tapasztalt lelki béke és meghitt érzés öntött el a szoborba lépve.

Viszont ha más szemszögből közelítjük meg, szimbolikusan azt mondhatnám, hogy Jézus szemével néztem a székely honra: a kelet felől nárciszmezejével csábító Cekendre, nyugatra a Várhegyig nyúló csúcsokra, szemben a kéklő Fogarasi-havasok köszönnek vissza, míg alattam az ékkőként ragyogó gyöngyszemek Oroszhegytől egészen Farkaslakáig, 15 települést ölelve át. Ez a látvány önmagáért beszélt, s minden természetszerető ember szívéhez szól.

Ahogyan a márványtáblán is olvashattuk: Az Ősi Székelyföldet átszelő Fehér Nyikó közelében, Isten Országának magasságába emelkedő Gordon-csúcsra Jézus Szíve szobrot álmodtak azok, akik imádságban gyakran kérik a gondviselő Úristent Ősi székely himnuszunk fohászával: „Jézus áldd meg Erdély földjét!”

Nézze a meg a cikkhez tartozó képgalériát!

Szöveg: Habarics Ilona

Fotók: Habarics Zsolt