Gond a nyugdíjrendszer fenntartása

20 évvel ezelőtt hazánkban valamivel több mint 4 millió nyugdíjast tartottak számon, míg mára számuk közel egymillióval emelkedett, miközben a két évtized alatt a munkavállalók száma alig 200 000 fővel lett több. Ez az aránytalanság komoly problémát okozhat a jövőben az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságában.

Megoldásként nem nagyon jöhet szóba más, mint vagy megemelni a nyugdíjkorhatárt, vagy növelni a jelenlegi adókat, vagy új illetékeket bevezetni — és ezt egyes államok már be is vezették. Természetesen ezek a problémák nem egyik napról a másikra jelentkeznek, de 5–10 éven belül már gondok lehetnek.

Azt, hogy a dolgok nagyon nem mennek jó irányba, nemrég Raluca Turcan munkaügyi miniszter is jelezte: „Jelentős növekedés tapasztalható a nyugdíjba vonult állampolgárok számának tekintetében, miközben a születések száma folyamatosan csökken, ugyanakkor minden jel arra mutat, hogy növekszik a munkanélküliek száma is, a pandémia eredményeként. Ilyen körülmények között mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy növeljük az alkalmazottak és a munkaerőpiacon aktív egyének számát” — fogalmazott Turcan.

A munkavállalók és nyugdíjasok aránya változó megyéről megyére, derül ki a Hotnews tájékoztatásából, melyet az Országos Statisztikai Intézet (INS) adataira alapoz. Országos viszonylatban átlagosan 10 munkavállaló 9 nyugdíjasról gondoskodik. Ez az arány figyelhető meg Szatmár mellett hat másik megyében (Fehér, Argeş, Beszterce-Naszód, Kovászna, Iaşi, Maros), míg 9 megyében ez alatt található, a legjobb helyzetben pedig Ilfov megye van, ahol 10 munkavállalóra négy nyugdíjas jut. A fennmaradó megyékben meghaladja az országos átlagot a munkavállalók és nyugdíjasok aránya, a legmagasabb értékét Teleorman megyében érve el, ahol 10 munkavállalóra 16 nyugdíjas jut, majd Giurgiu és Vaslui (10 a 15-höz), illetve Botoşani (10 a 14-hez) megye következik a rangsorban.

Ami a nyugdíjat illeti, a legtöbb megyében az országos átlag (1450 lej) alatti összegről beszélhetünk. A megyék 76,2 százalékában 0,8–20,6 százalékkal kisebb az országos átlagnál a nyugdíj, a legkisebb Botoşani (1152 lej), Giurgiu (1160 lej) és Vrancea (1178 lej) megyékben. Az átlagnál magasabb nyugdíjat 10 megyében kapnak az érintettek, a legmagasabb Hunyad (1925 lej) megyében, melyet Bukarest (1831 lej), valamint Brassó megye (1720 lej) követ.

Szatmár megyei vonatkozásban elmondható, hogy márciusban 74 849 öregségi nyugdíjast tartottak számon, akik átlagosan 1325 lej nyugdíjban részesültek, ugyanakkor a 3888 mezőgazdasági nyugdíjas átlagosan 657 lejt kapott.

A nyugdíjasok között vannak, akik mellékállással egészítik ki alacsony jövedelmüket, de olyanok is vannak szép számban, akik kicsi unokáik nevelését vállaljak, hogy gyermekeik nyugodtan tudjanak dolgozni. Ugye az elmúlt év pandémiás időszakát figyelembe véve igencsak szerencsésnek mondhatja magát az a kisgyerekes család, amelynek a nagyszülők segítenek. Raluca Turcan nyilatkozataiból is az derül ki, hogy növelni kell az aktív munkavállalók számát annak érdekében, hogy hosszú távon is fenntartható legyen a nyugdíjrendszer.

Ennek érdekében támogatják, hogy a nyugdíjkorhatár elérését követően is dolgozzanak az illető személyek, bár a közszférában el kell döntsék, hogy a fizetést vagy a nyugdíjat választják, nem lehet a kettőt halmozni, ám a magánszektorban ilyen megkötés egyelőre nem létezik.

Sógor Beáta