×
2021. 10 18.
Hétfő
Lukács
13 °C
Erős felhősödés
1EUR = 4.95 RON
1USD = 4.27 RON
100HUF = 1.37 RON
Olvasó hangja

Görbe tükör

2021.09.10 - 19:30
Megosztás:
Görbe tükör
Keményen kirázza a hideg a romániai kisembert, ha a villanyáram árának várható 60%-os, a földgáz árának pedig 100%-os drágulásáról hall, így aztán még jobban be kell fűtenie.

Az EU-nak a piacot liberalizáló utasítására hivatkozva a kormány teljesen levette a kezét az energiaellátásról és annak esetleges szabályozásáról, mossa a kezeit, különben is sok a gondja, most egymást kell csépelni, mert belháború folyik, a többi húszmillió sorsával most nincs idő törődni. Szabad hát a gazda az energiapiac résztvevőinek, most aztán az utolsó bőrt is le lehet húzni az oltalom nélkül maradt kisemberről, és ez folyamatban is van, a pénzéhes hiénák nem sokat teketóriáznak. Romániában 27 áramtermelő és 57 áramszolgáltató cég van, gázvonalon pedig 6 termelő, 3 raktározó, tároló, 44 elosztó és 76 szolgáltató vállalat, ezek most valamennyien mélyen a kisember zsebében markolásznak, amíg ott egy garas is van. A vezető politikusok erre még csak egy ejnye-bejnyét sem mondanak, hiszen nekik fontosabb a pénzeket adó EU, mint a nép, persze azt is jó lenne tudni, hogy ebben a nagy bizniszben a vezető emberek közül személyesen vagy családilag hányan érdekeltek. Az energiatermelők jó része az állam tulajdona, de ezt nem használja ki árszabályzónak, sőt, szemet huny saját vállalatainak a rablógazdálkodása felett, a tartalékok is árszabályzók lehetnének, de a tárolók teljesen üresek, talán még levegő sincs bennük, bizony senki nem törődik egy ilyen fárasztó dologgal, úgyhogy az egész ügy az ebek martaléka.

A piacliberalizálás és a szolgáltatóváltás lehetősége rövid idő alatt egy nagy össznépi káosszá fajult. Ismeretlen cégek fűt-fát ígértek, mindegyik azt hirdette, hogy ő a legolcsóbb és a legemberszeretőbb, mert gát nélkül lehetett hazudni és bolondítani a népet. A médiákon és a postaládákon keresztül zavaros irományok, kétértelmű ígéretek, csábítások, reklámok, szerződéstervezetek, leírt jogok és kötelességek tömkelege keringett az országban, olyan agyafúrt, becsapós szövegekkel, melyeken egy tanult ember sem tudott eligazodni, nemhogy az istenadta nép. Emellett a szolgáltatókhoz nehéz volt vagy nem is lehetett eljutni, és ez máig is így van, a jó nép pedig csak kavargott és kavarog ma is tanácstalanul, féltve a kis pénzét. Vezetőink úgy gondolták, hogy ez a helyzet most már csak a fogyasztók és a szolgáltatók ügye, és a nagy bajában, lábujjhegyen elosonva magára hagyták a népet. Senkinek eszébe nem jutott (a mi vezéreink is a tűz közelében vannak), hogy legalább a szerződések lebonyolításában segítsen, hogy azoknál adminisztratív rendet teremtsen, hogy szervezett tanácsadást szervezzen, hogy amennyire lehet, óvja meg az állampolgárait az átverésektől, pedig egy államnak kellene hogy legyen ilyesmikre szándéka, ereje és hatalma. Ehelyett a kaotikus energiaellátásra politikusaink rábólintanak, természetesnek találva, hogy a román állampolgár ugyanannyit vagy még többet fizet az áramért, gázért vagy távfűtésért, mint az angol vagy a német. Ilyenkor persze mindenki kőkeményen hallgat a nem angol, de nem is német hazai jövedelmekről.

Úgy hallik, hogy a szolgáltatók az elnéző, szinte biztató politikától vérszemet kapva már meg is szegik a szerződéseket, és árdrágításokra készülnek. Nosza, erre a két sóhivatal, az ANRE és az ANPC sem maradt tétlen, elkezdtek békésen büntetéseket osztogatni a szolgáltatóknak, amelyek ha nagy összegűeknek is tűnnek, az érintett cégek a mellényzsebükből fizetik be azokat az államkasszába. Ez egy plusz jövedelem az államnak, mint ahogy a szolgáltatók jelentősen megnőtt jövedelmének a többletadója is, nagyon előnyös helyzet ez, ömlik felfele a pénz, miért is kellene változtatni rajta?

A vezérek azonban nem örülhetnek maradéktalanul ennek az idillikus állapotnak, mert össznépi siralmat és jajszót, de a politikusoktól való elfordulást is eredményezi az általános, de főleg az energiaárakat érintő drágulás. Félnek az emberek, dupla gázárral akár meg is fagyhatnak a szegények, ha fagyos lesz a tél.

Ezért aztán a kormány, ismerve a közmondást, hogy jobb későn, mint soha, tanulmányozni fogja állítólag az energiaproblémát és esetleges intézkedéseket. Hát azt kivárjuk. Első lépésként, jó hazai szokás szerint néhány fillérnyi áram- és gázszámla-támogatást szándékozik adni a szegény családoknak, holott most a szegény román népről van szó, és nem családokról. Ha ez megtörténik, a felelős szervek elégedetten fogják kezeiket dörzsölni, hogy a szociális védőháló ki van terítve, minden rendben van. Na de ha a hálónak olyan nagyok a lyukai, hogy egy bálna is átfér rajtuk, akkor mennyit ér?

Tisztelettel,
Dr. Zagyva Miklós

Gondoskodás
Gondoskodom, tehát vagyok, vigyorognak nagyokat a politikusok, főleg, ha a kisgyermekek ingyenes tízóraijáról esik szó. A tej-kifli program nem egy romániai emberség, hanem egy EU-s irányelv, pénzt is utalnak ki erre, 2020-ban az ország 17 millió euró hozzájárulást kapott ilyen célra.
A számok varázsa
Többször megfogadtam, hogy nem írok többet a vírusról meg a sürgősségi rendeletekről, de csak kiloccsant a poharam. Olyan hivatalos megszólalásokat kaptunk a pofánkba, hol a bel-, hol a tanügyminisztertől, megfejelve a miniszterelnök összevissza nyilatkozataival, hogy fel kellett tennem magamnak — és most már önöknek is — a kérdést: hallottak ezek valaha a kommunikációról mint tudományról?
Cookie