×
2021. 05 12.
Szerda
Pongrác
13 °C
Derült
1EUR = 4.93 RON
1USD = 4.05 RON
100HUF = 1.37 RON
Publicisztika

Háttér előtt, díszletek között

2021.03.24 - 20:00
Megosztás:
Háttér előtt, díszletek között
Ferenc történelemtanár, megélt már néhány reformot vagy csupán reformkezdeményezést több évtizedes pályafutása során úgy, hogy sohasem tapasztalta a történelmi tények megismertetésének a szándékát.

Amikor arra hivatkozott, hogy a tankönyvek nem a valóságot tartalmazzák, azt a magyarázatot kapta, hogy ő maga sem a valóságot tanulta, nincs honnan tudja, mi a valóság, mert a történelemkönyveket minden kor a saját történelmi szemlélete és érdekei szerint írta. Hirtelen arra gondolt Ferenc, hogy ilyen alapon nem kellene történelmet tanulni, mert ha úgyis minden hamis, mi értelme van hamis ismeretekkel tömni a gyerek — és a felnőtt — fejét? Közben az is eszébe jutott, hogy mindenhol azt hangoztatják, mennyire fontos a múlt ismerete, mennyire elkerülhetetlen visszatérni a gyökerekhez, mert aki nem ismeri a múltját, az nincs mire építsen, annak a jelene és a jövője is szertefoszló.

Ferenc tisztában van azzal, hogy a mai ember életében a legtöbb negatív hatást az okozza, hogy nagy mennyiségű információ zúdul rá, s ezeket nem tudja feldolgozni — hosszú távon megőrizni sem —, pillanatnyi hatások alatt van, aminek az a következménye, hogy nem alakul ki benne egy olyan értékrendszer, ami segít az információk értelmezésében. A múlt megismerése nem egyszerű, még akkor sem, ha csupán egy család múltját próbálja megismerni valaki. Minden ember élete egy szűkebb vagy tágasabb színpadon zajlik, melyen a hátteret és az őt körülvevő díszleteket nem ő alakítja ki. Bármennyire igyekszik valaki független, önálló, visszahúzódó, zárkózott stb. lenni, a hátteret és a díszleteket mindig mások alakítják ki, és nem mindenki képes ezekhez alkalmazkodni, otthonra találni, még akkor sem, ha azok tökéleteseknek és élhetőknek tűnnek.

Ferenc már elfogadta azt, hogy nincs valós történelemkönyv, s ha lenne, sem biztos, hogy sokan szeretnék megismerni akár a saját népük, nemzetük és családjuk múltját, de sokat gondolkodik azon, hogy milyen lesz az a jövő nemzedék, amelyik gyökértelen marad. Erre is megvan a világ alakulását befolyásolni igyekvők válasza. Arra hivatkoznak, hogy az ember évezredeken át nem tanult — nem írt, nem olvasott —, mégsem érezte azt, hogy gyökértelen, nem hiányolta a múlt ismeretét, mert elegendő volt számára az, hogy tudott néhány dolgot a szüleiről, egy keveset a nagyszüleiről; tudott néhány dolgot a településének a múltjáról, és ilyen szempontból gondtalanul élt.

Ferencet ez nem vigasztalja. Titokban egyetért azzal, hogy a szélesebb körű történelmi ismeretek sok vitát szülnek. Sokat lehet beszélni arról, mi lett volna ha… Nem tudunk axiómákat megfogalmazni az ezekre a kérdésekre adott válaszokban, mégis fontos foglalkozni a múlttal, mert a múlt ismeretének a hiánya lehet, hogy csak az unokák és dédunokák életét fogja megnehezíteni, amikor megjelenik egy-egy elmulasztott lépésből származó hiány; amikor egy-egy lépést amiatt nem tud majd megtenni, mert az ismeretlen számára; amikor hiányzik valami az életéből, ami nélkül nem mehet tovább. Egy háttér, egy díszlet, egy minta…

Elek György

Külső és belső változás
Mónika a Facebookon talált rá egyik közeli rokonára, Hannára, akivel nagyon sok nyarat töltöttek együtt falun, amikor Móni a nagyszüleihez ment.
A jövőbelátás lehetőségei
Amikor Márton úgy döntött, hogy filozófiát tanul, azt remélte, hogy a huszonegyedik században megnő az igény az ilyen jellegű ismeretek népszerűsítésére.
János dilemmái az életről
János a várostól nem túl távoli, de eléggé elszigetelt faluban született. Gyerekkorában az oda vezető rossz út miatt nem működött a közszállítás, s ha valami miatt mindenképpen városra kellett menni, akkor a lovas szekér volt a leggyakrabban használt jármű.
Cookie