×
2021. 12 08.
Szerda
Mária
0 °C
Erős felhősödés
1EUR = 4.95 RON
1USD = 4.38 RON
100HUF = 1.34 RON
Szatmárnémeti

Hideg fröccs mellé forró kérdések

2021.08.24 - 10:06
Megosztás:
Hideg fröccs mellé forró kérdések
Román-magyar viszony: az igazi harc nem a Székelyföldön, de nem is az 5%-osra csökkent magyarságú vidékeken zajlik — a frontvonal a 35%-os Szatmárban van, a harc kimenetele pedig négy-öt évtizedre meghatározza majd a magyar közösség sorsát.

A PMN Kossuth-kerti programsorának hosszú évek óta elmaradhatatlan — képletes és szó szerinti — megállója az önkormányzati vezetőkkel, politikusokkal való, hivatalos keretektől mentes beszélgetés, amelynek során egy pohár finom fröccs mellett bárki kötetlenül kérdezheti a megye és a város vezetőit, a parlamentereket, akik igyekeznek megoldásokat keresni a felvetett problémákra, illetve válaszokat adni a kérdésekre. Vasárnap a Borudvarban a beszélgetést moderáló Kovács Zsolt gurította oda az első, örökké aktuális és igencsak fajsúlyos „kérdéslabdát” Kereskényi Gábor szatmárnémeti polgármesternek, Maskulik Csaba város- és Kovács Máté megyemenedzsernek, Pataki Csaba megyei tanácselnöknek, Nagy Szabolcs és Magyar Lóránd parlamenti képviselőknek, valamint Turos Lóránd szenátornak — azt firtatva, hogyan is alakul az a bizonyos magyar-román viszony a választások után, 2021-ben.

A hergelés egy plusz kihívás

„Hozzá vagyunk már szokva, hogy román-magyar konfliktusok (és szítás) igazából választási években vannak — s ennek például tavaly a járvány sem szabott gátat —, de 2021-ben már dolgozhatunk, építkezhetünk. Persze megvannak most is az uszító egyének, akik nem csak a közösség vezetőit, de az egész közösséget támadják” — válaszolt Kereskényi polgármester, a szociáldemokraták parlamenti képviselőjére, Radu Cristescura utalva, de mint mondta, rajta kívül is sok szélsőséges van, per pillanat megbújva, akik főleg a közösségi oldalakon, álprofilok paravánja mögül végzik destruktív tevékenységüket. „Az uszítás, inzultálás, támadás nem újdonság, bár a bicskanyitogató hangnem bennünket is meglep néha — viszont válaszunk mindezen támadásokra a munkánk, amit a polgármesteri hivatalban, a megyei tanácsban, a parlamentben végzünk. Úgy hiszem, ezzel nem vallunk szégyent közösségünk előtt, és nem okozunk csalódást” — tette hozzá.
Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Pataki Csaba tanácselnök is, emlékeztetve: a 2020-as, igen sikeres helyhatósági választásokat követően egyesek folyamatosan azzal hergelik a közvéleményt, hogy túl sok a magyar ember a megye és a város vezetőségében. „Ez a hergelés egy plusz kihívást jelent számunkra, s még inkább úgy kell dolgoznunk, hogy nemzetiségi hovatartozástól függetlenül mindenkinek jó legyen. Van egy-két ember, akinél beragadt a kampánytű, és még most is, bő fél évvel a kormánykoalíció létrejötte után is ugyanazt a lemezt fújja. De nem panaszkodunk. Erősek vagyunk, mert a közösség mögöttünk áll” — mondta (szerk. megj.: a „beragadt tű” jelen esetben a nemzeti liberális Adrian Cozma képviselő, aki vasárnap délelőtt, az Oţeloaiai Folklórfesztivál megnyitóján, a jelen lévő Patakinak is célozva szavait háborgott a prefektusi hivatal járványügyi előírásai miatt, hisz „ha a csíksomlyói búcsút meg lehetett szervezni, akkor az oţeloaiai találkozót is meg lehet”).

Egyszerű matematika

Az országos politikában sincs ez most másként, mutatott rá Magyar Lóránd: „A kormányzás nem működik kifogástalanul — 2021-ben minden a Nemzeti Liberális Párt elnökválasztásáról szól, ellehetetlenítve a bukaresti légkört és a kormányzást. Nagyon nehéz tárgyalni velük, s többek között épp emiatt nem startolhatott még el a kormányfinanszírozású, vidéki gazdaságok fejlesztését célzó fejlesztési terv sem” — mondta.
Turos Lóránd szenátor arra hívta fel a figyelmet, hogy nem szabad azzal a sztereotípiával áltassuk magunkat, miszerint a kisemberek jól elvannak egymással, a politikum szítja az uszítás tüzét. „Nem így van! A román lakosság több mint fele Magyarországot tekinti a második legnagyobb veszélynek Oroszország után. Nincs ez másként a politikában sem: kampányban tücsköt-bogarat ránk mondanak, utána kalapolnak, hogy velük kormányozzunk. Nincs olyan politikai párt, alakulat, amelyben ne lenne egy nagyon nacionalista vonal — például az USR–PLUS nagyon magyarbarát pártnak próbálja feltüntetni magát , aztán egyszer csak kibújik a szög a zsákból, mint amikor az igazságügyi miniszter az RMDSZ-t vádolta a kormánykoalíció döcögéséért. Az ilyenekkel együtt kell élni — együtt is élünk száz éve, nem újsonság már. A mi feladatunk, hogy mindezek ellenére tudjunk helytállni, ne gondoljuk magunkat kevesebbnek vagy gyengébbnek, mint a többségi nemzet, s tudjunk leülni velük tárgyalni adott, közösségünk számára fontos kérdésekben” — fejtette ki. Nem hallgatta el azt sem: az előző mandátumban (s nem csak) azért haragudtak sokan az RMDSZ-re, mert a szociáldemokratákat támogatta, most meg azért, mert Rareş Bogdan pártjával van kormánykoalícióban. „Nem mi választjuk a koalíciós partnereket — ők választanak bennünket. 6%-os a parlamenti képviseletünk, nem duzzoghatunk, mint az ovis gyerekek — ahhoz, hogy mi bármit elérjünk, új törvényt hozzunk, törvényt módosítsunk, a 6 százalékunk mellé szükség van még 45%-ra. Ez egyszerű matematika. Azért választottak meg bennüket, hogy a magyar közösség problémáit megoldjuk — ehhez pedig egyrészt kell a partnerség a közösségünkkel, másrészt pedig kell a partnerség parlamenti, kormányzási szinten.”

A frontvonal itt van

Nagy Szabolcs képviselő s egyben az RMDSZ Szatmár emgyei szervezetének ügyvezető elnöke egy újabb aspektusból közelítette meg a kérdést: mint mondta, mindig is részt vett, és szeretett a választási kampányokkal, azok megszervezésével, lebonyolításával, majd kielemzésével foglalkozni, hiszen az egy különleges hatalmi eszköz, a döntés joga, s a közösség döntése olyan erőt ad, s egyben olyan védfalat alkot, ami megállíthatja a (főként nacionalista) támodásokat. „Az RMDSZ kormányzati szerepvállalása többé-kevésbé elhallgattatta ezeket a nacionalisa felhangokat — de ez nem jelenti azt, hogy a gond megoldódott volna. Távolról sem. És bevallom, én a koalíció pártjainak részéről komoly építkezésre számítottam idén és a következő három évben annak tükrében, hogy minden választás 2024-ben lesz, amikor egyszerre érnek véget a négy- és ötéves mandátumok is. Elképesztő harc lesz minden szinten, a nagypolitikától a kisemberig — de ez az év semmi másról nem szólt, szól, s valószínűleg nem is fog, mint a belső acsarkodásokról” — mondta.
Zárszóként summázta Kereskényi polgármester: „A székelyeket szapulják sokan a náluk dúló magyar-magyar csatározásokért, de ők elég sokan vannak, és még megengedhetik maguknak az egy közösségen belüli versengést; mint ahogy Brassóban is megtehette a városvezetés (az egyébként nagyon szép) gesztust az alig 5%-os magyarság felé, hogy piros-fehér-zöldben világította meg a Cenk teteji feliratot — és vagyunk mi, a 35%. És itt van az igazi front, ahol a háború vérre megy, meghatározva a magyar közösség sorsát 40–50 évre.”

Szabó Kinga Mária

 

Orosz orvosok ismert oltásellenzőket hívtak meg az intenzív osztályra
Oroszország 11 kórházának orvosai felajánlották ismert oltásellenző politikusoknak, közéleti személyiségeknek és celebeknek, hogy személyesen keressék fel az intenzív osztályokat, ahol új koronavírusos betegeket ápolnak.
A maszkviselést elmulasztó képviselők és szenátorok megbüntetését kéri a miniszterelnök
Arra kérte pénteken a hatóságokat Florin Cîţu kormányfő, hogy bírságolják meg azokat a képviselőket és szenátorokat, akik nem viselnek maszkot a parlament ülésein.
Színes néptánckavalkád bezöngésekkel
A PMN egyik védjegyének számító, hagyományosan gazdag népzenei és néptáncfelhozatal most is nagyon sok nézőt vonzott, akiket a legkisebb színpadon fellépők tájegységről tájegységre vittek.
Cookie