Hogyan kezdődik az egyetemi év Kolozsváron?
Az előrejelzés a COVID-19: Romanian Economic Impact Monitor című kutatási projekt keretén belül készült el, és a vírus reprodukciós rátájának (R) alakulására vonatkozó szcenáriókra épít. A reprodukciós ráta azt mutatja, hogy egy fertőzött személy átlagosan hány további személynek adja tovább a vírust. Az R 1-nél nagyobb értéke azt jelenti, hogy a járvány felfutóban van, míg R<1 esetén a járvány visszahúzódására lehet számítani.
Az előrejelzés alapszcenáriója szerint, amely a reprodukciós ráta konstans alakulását feltételezi szeptember hónap folyamán (azaz a vírus terjedési sebessége nem változik az augusztus hónap végi értékhez képest), a fertőzöttségi ráta Kolozsváron meghaladhatja a 6 ezreléket az új tanév első napján (6,1 ezrelék szeptember 27-én), október 1-ig pedig a 8 ezreléket is megközelítheti. A vírus delta variánsának gyorsabb terjedésére vonatkozó hírekből kiindulva a BBTE kutatói által felépített pesszimista szcenárió a reprodukciós ráta növekedéséből indul ki, és a szeptember 27-i tanévkezdésig 7,7 ezrelékes fertőzöttségi rátát jelez előre, majd ezt követően október 1-re már a 10 ezrelék fölötti érték is elképzelhető.
Az optimistább szcenáriók abból a hipotézisből indulnak ki, hogy szeptember hónap folyamán a vírus reprodukciós rátája az eddigi növekedés után egy csökkenő tendenciát vesz fel, és az R historikus értékeihez fog közelíteni. A három optimista szcenárió a csökkenés mértékében különbözik. A „Visszahúzódás (magas)” elnevezésű szcenárió azt feltételezi, hogy az R ráta a vírus korábbi (egyébként lassabban terjedő) változatainak magas fertőzési időszakának átlagához (R>1 időszakok) közelít a csökkenés során. A „Visszahúzódás (alacsony)” szcenárió arra a kevésbé valószínű hipotézisre épül, hogy a szeptemberi hónap végére a vírus újra visszahúzódóban lesz, mint más korábbi időszakokban (R<1 időszakok). Végül pedig a „Visszahúzódás (közepes)” szcenárió egyszerűen a másik két szélsőséges visszahúzódási szcenárió átlagát képviseli. A három optimista szcenárió szerint Kolozsváron a fertőzöttségi ráta szeptember 27-re rendre a 3,1 ezrelékes (visszahúzódás – magas), 2,2 ezrelékes (visszahúzódás – közepes), illetve az 1,5 ezrelékes (visszahúzódás – alacsony) értéket éri el.
A fenti 5 szcenárió ugyan Kolozsvárra vonatkozik, de a kutatócsoport tervei szerint hamarosan ehhez hasonló előrejelzéseket fognak kiadni az ország más jelentős egyetemi központjai (Bukarest, Temesvár, Jászvásár) számára is.
Az egyetemek számára készített előrejelzéseken túl a BBTE magyar tagozatos közgazdászai frissítették azt az interaktív térképet is, amely az iskolakezdés és oktatás módját mutatja minden romániai településre. Az oktatási és egészségügyi miniszterek legutóbbi közös határozata szerint azon településeken, ahol a fertőzöttségi ráta meghaladja a 6 ezrelékes határértéket, az iskolák online üzemmódba állnak át. Az interaktív térkép a COVID-19: Romanian Economic Impact Monitor projekt hivatalos weboldalán böngészhető.
„Projektünk legújabb fejlesztéseinek továbbra is az a céljuk, hogy erősítsék a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem társadalmi szerepvállalását. Ennek megvalósítása érdekében olyan információkat és kutatási eredményeket teszünk közzé folyamatosan, amelyek segítik a döntéshozókat és hatóságokat abban, hogy a lehető legjobb döntéseket hozzák meg a járvány által uralt bizonytalan helyzetekben. Az egyetemünkön belül dolgozó kutatócsoport jelentős tapasztalatokat halmozott fel a járvány és a gazdasági helyzet monitorozásában és az előrejelzésekben, így most ezekre alapozva egy merészebb előrejelzést, szcenárióelemzést végeztünk, amely nagyban segítheti az egyetemi döntéshozókat az évkezdésre vonatkozó dilemmák kezelésében.
Az előrejelzések eredményei egyértelműen mutatják, hogy ismét gyors és hatékony intézkedésekre lenne szükség ahhoz, hogy a járvány negyedik hullámának felfutását megakadályozzuk, és itt elsősorban az oltás további szorgalmazására gondolok. Egyetemi oldalról pedig érdemes lenne átgondolni, hogy a romániai hatóságok — amerikai mintára — lehetővé tegyék az egyetemek számára, hogy olyan opciót is választhassanak, amely esetén, természetesen az aktuális járványhelyzettől függően, de bizonyos egyetemi tevékenységeket, mint mondjuk az egyetemi kampuszok látogatását, az oltási igazolvány felmutatásához kössék. Tágabb megközelítésben, szintén nemzetközi példákból kiindulva érdemes lehet bizonyos nem létfontosságú szolgáltatások igénybevételét (mint például a bevásárlóközpontok látogatását) szintén a beoltottság feltételéhez kötni, ami ténylegesen hozzájárulhat a pesszimista járványforgatókönyvek elkerüléséhez” — tette hozzá a kutatócsoport nevében dr. Szász Levente, a kutatási projekt vezetője, a BBTE KGTK dékánhelyettese.
A kutatási projekt további részletei, valamint a járvány és gazdasági helyzet alakulására vonatkozó egyéb információk elérhetők a COVID-19 RoEIM kutatási projekt online platformján (econ.ubbcluj.ro/coronavirus), az aktuális elemzések pedig a projekt Facebook-oldalán olvashatók.
A kutatási projekt vezetője Szász Levente (egyetemi professzor, BBTE), a kutatócsoport tagjai pedig Bálint Csaba (Román Nemzeti Bank, a BBTE társult oktatója), Csala Dénes (Lancaster University, a BBTE társult oktatója), Csíki Ottó (doktorandusz, BBTE), Nagy Bálint Zsolt (docens, BBTE) és Rácz Béla-Gergely (adjunktus, BBTE).
SZFÚ
