Ízületi gyulladás egyre fiatalabb korban

Egészségügyi világnappal indult ez a hét, hiszen 1996 óta minden év október 12-én tartják az artritisz világnapját. A kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a betegségre, annak a beteget, az egészségügyi ellátórendszert és az államkasszát érintő anyagi és emberi terheire, valamint rámutasson a lehetséges megoldásokra, módszerekre.
Az ízületi gyulladások vagy artritiszek a középkorú és a fiatal korosztályt, számos esetben a gyermekeket is veszélyeztetik. Az ide tartozó immunológiai, fertőzéses vagy anyagcsere-eredetű betegségek a végtagízületeket és a gerincet egyaránt érinthetik. Az ízületi gyulladások világszerte kiemelkedő és egyre növekvő népegészségügyi problémát jelentenek. Ennek nemcsak a betegségek magas száma az oka, hanem a tartós életminőség-romlás, rokkantság, keresőképtelenség és az extrém költségek is.

A Román Reumatológiai Társaság közlése szerint négyből egy európai uniós polgár szenved ízületi gyulladás miatt, ez nagyjából 120 millió lakost jelent, míg Romániában a lakosság 3 százalékát, tehát legkevesebb 600 ezer embert érint. Azt is megjegyzik, hogy már nem csak az idősebbek körében gyakoriak az ízületi gyulladások, hanem az aktív lakosság körében, ráadásul egyre több a fiatal, sőt, akár gyermekkorú páciens is. 

Reumatoid artritisz

Az elnevezés mögött sokféle, különböző súlyosságú betegség rejtőzik: a legsúlyosabb kórforma a reumatoid artritisz vagy idült sokízületi gyulladás (RA), mely a gyerekeket, fiatalokat és idősebbeket egyaránt megtámadhatja, és tünetei nem merülnek ki enyhe ízületi fájdalmakban. A betegség nem csak az életminőség romlásához, a keresőképesség elvesztéséhez vezet: az RA-s betegek élettartama közel 10 évvel rövidebb az átlagos népességénél.
A reumatoid artritisz elsősorban a kéz- és lábkisízületeket, csuklókat, bokákat, térdeket, esetenként más ízületeket is szimmetrikusan érintő, előrehaladó gyulladással járó betegség. Az ízületeket bélelő hártyában kialakuló gyulladás során számos olyan anyag termelődik, amely a csontvégeket borító porcot és magát a csontot is károsítja, ez a felszaporodó ízületi folyadékkal együtt jelentős fájdalmat, mozgáskorlátozottságot, deformálódást és következményes funkciókárosodást okoz.

Leggyakrabban 30–50 éves korban kezdődik, de van időskori, 60 év felett kezdődő formája is. Általában fokozatosan kezdődik típusosan a kezek és lábak ízületein, fájdalmas duzzanattal, több mint egy óráig tartó reggeli ízületi merevséggel, melyet fáradékonyság, gyengeség, izzadékonyság, rossz közérzet és alvászavar kísér. Ritkán heves, csaknem az összes ízületet érintő, járásképtelenséget okozó komoly gyulladással, lázzal, általános tünetekkel is indulhat a betegség. A fájdalom és a duzzanat az érintett ízületek funkciójának csökkenését okozza, nehezedik a kézhasználat, a tárgyak megfogása, a járás. Később az ízületek tönkremenése különböző deformálódásokat okoz, amelyek szintén nehezítik működésüket.

A betegség lefolyása többféle lehet, az esetek nagyjából 70 százalékában hullámzóan jobb és rosszabb időszakok váltják egymást, a gyulladás gyakran fellángol. Megfelelő kezeléssel tartós tünetmentesség érhető el, azonban véglegesen nem lehet meggyógyítani a betegeket — derül ki a szakemberek tájékoztatásából. Manapság a korán felismert és megfelelően kezelt RA-s betegek számára a gyulladás minimálisra csökkentése, illetve a gyulladásmentes állapot elérése és a csontkárosodás jelentős lassítása vagy megállítása elérhető céllá vált a beteg jó állapotának és munkaképességének hosszú távú megőrzése érdekében.

Ízületi gyulladásos 
betegek és a COVID-19

A jelenlegi koronavírus-járvány fokozottabban veszélyeztetheti azokat a gyulladásos reumatológiai vagy immunológiai kórképben szenvedő betegeket, akik immunszuppresszív gyógyszeres kezelést kapnak a betegségükre, ugyanakkor maga az alapbetegség és különösen annak aktivitása és esetleges tartós, szteroiddal történő kezelése is hajlamosít a fertőzésekkel szembeni fokozott fogékonyságra — derül ki a Román Reumatológiai Társaság közleményéből.
Gyulladásos ízületi vagy immunológiai kórképpel kezelt, legyengült immunrendszerű betegek (felnőttek és gyermekek kortól függetlenül) számára azt tanácsolják, hogy tartsák be a gyógyszeres kezelésre és annak ellenőrzésére való utasításokat, immunizáltassák magukat influenza ellen, valamint fokozottan tartsák be a járványvédelmi intézkedéseket, higiénés szabályokat.

Bumbuluţ Krisztina