Javallatok és ellenjavallatok az allergológusoktól

Szakmai állásfoglalást tett közzé a Román Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság (SRAIC) a COVID-19 elleni védőoltások és az anafilaxia témakörében. Mint írják, a SARS-CoV-2 elleni oltáskampány több mint egy hónapja kezdődött el, és valós reményt ad a világjárvány lezárására. E cél elérése érdekében a lakosságot megfelelő számban kell beoltani, hogy kialakuljon az úgynevezett „nyájimmunitás”, így azok is védve lesznek, akik nem oltathatják be magukat, vagy akik esetében az oltás utáni immunválasz nem elegendő. Mai tudásunk alapján tehát a védőoltás jelentheti a COVID-19-világjárvány terjedésének leghatékonyabb megelőzési módját. 

Röviddel a vakcina Nagy-Britanniában történt engedélyezését követően jelentettek néhány anafilaxiás típusú mellékhatást, ami megnövelte az allergiás személyek oltással szembeni aggodalmát, hiszen attól kezdtek el tartani, hogy amennyiben megkapják a vakcinát, esetükben is hasonló reakciót vált ki. Ahogy nőtt a beadott oltások száma, kiderült, hogy az oltás utáni anafilaxiás reakció esélye nagyon alacsony, a Pfizer–BioNTech vakcinája esetében 1 millió alkalmazott dózisból 11,1 váltott ki reakciót.

Jelenleg az Európai Unió, az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, az Európai Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság (EAACI) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szabályozó ügynökségei között megegyezés van abban, hogy a COVID-19 elleni vakcina csak akkor ellenjavallott, ha a vakcina bármelyik komponensével szemben túlérzékenység áll fenn, illetve akkor, ha az első dózist követően allergiás reakció lépett fel. „Meg kell jegyezni azt is, hogy mint más oltásoknál, illetve gyógyszerek esetében, az anafilaxiás reakció kockázata azok esetében is fennáll, akiknek a kórelőzményében nem szerepel hasonló” — írják a szakemberek.

A valódi anafilaxia egy nagyon ritkán előforduló, súlyos, életet veszélyeztető allergiás reakció. A védőoltásban részesülők túlnyomó többsége soha nem szenved el anafilaxiát, viszont minden oltópontnak fel kell készülnie arra, hogy el tudja látni az esetleges anafilaxiás reakciót. 
Védőoltások szempontjából az anafilaxiára veszélyeztetettek kis számú kockázati csoportjába elsődlegesen azok az egyének tartoznak, akik az oltásra alkalmazott vakcina valamelyik komponensére előzetesen már mutattak (főként korábbi oltások kapcsán) orvos által igazolt súlyos allergiás reakciót. Az ilyen egyének oltása ellenjavallott az adott, igazoltan súlyos allergiás reakciót okozó komponenst tartalmazó oltóanyaggal. Ilyen komponenst nem tartalmazó oltóanyaggal azonban ők is különösebb kockázat nélkül olthatók.

Ellenjavallott továbbá azon egyének újraoltása (emlékeztető oltása) COVID-19 elleni oltóanyaggal, akiknél az első COVID-19-oltás kapcsán anafilaxiás reakció lépett fel.

Más típusú allergiák, illetve az asztma nem számít oltási ellenjavallatnak COVID-19-vakcináció kapcsán, de előre jelezni kell azokat az oltást végző személyzetnek. A bizonyos gyógyszerekre, rovarmérgekre vagy légzőszervi allergénekre — házi poratka, pollen, penész, állatszőr — való érzékenység vagy allergia általánosságban nem ellenjavallata az oltásnak, ez a COVID-19 elleni vakcinákra is igaz.

Az egyéb, nem allergiás eredetű immunológiai betegségek vonatkozásában gyakorlati kérdésként felmerülhet az immunhiányos és autoimmun betegségben szenvedő személyek oltásának kérdésköre. Általánosságban irányadó szempont, hogy ilyen alapbetegség nem ellenjavallata védőoltásnak, így a COVID-19-vakcinációnak sem. Az ilyen típusú betegségekben érintett egyének egyedi elbírálása azonban javasolt. Immunhiányos egyének például élő kórokozót tartalmazó vakcinával nem olthatók. Speciális esetekben az egyéni kockázat pontos megítélésére a gondozó orvossal történő konzultáció javasolt.

Bumbuluţ Krisztina