A koronavírus világszintű elterjedése lényegesen megváltoztatta az emberek életét, és minden jel és jóslat arra vall, hogy a változások most is folyamatban vannak.
Számomra megdöbbentő élő közvetítést láttam vasárnap este a televízióban a budapesti Hősök teréről. Vártam a közvetítést, hiszen évről évre vagy ismétléseket tűz műsorára a televízió, vagy olyan műsorokat, melyek eltérnek a húsvét igazi szellemiségétől.
Az utóbbi évtizedekben a felgyorsult világnak köszönhetően egyre-másra elhalványul egyes ünnepeink valódi tartalma. A húsvéti ünnep is egyike ezeknek. Míg korábban nagyon elterjedt volt a húsvéti ünnepek megélése, mára az újkori ember leginkább pihenéssel, kirándulással tölti.
Elfogyni látszik a türelem. Ennek az egyik leglátványosabb jele, hogy kisebb-nagyobb tiltakozó megmozdulásokat szerveznek a korlátozások, a megszorító intézkedések és az egyéb járványvédelmi intézkedések ellen.
A magyar nép nagy nemzeti ünnepei többnyire a szabadságharcokhoz és azok elfojtásához kapcsolódnak. Szabadságharcosainknak mindig az volt a szándékuk, hogy eltöröljék azt, ami addig rossz volt, és helyette megteremtsék azt, ami mindenki számára jót jelent.
Tekintsünk vissza, honnan indult, hova jutott, és próbáljuk találgatni, hova tart a nőnap jelentősége, szellemisége. A nemzetközi nőnapot az ENSZ a világnapok közt tartja számon.
A Magyar Írószövetség kezdeményezésére 2018 óta ünnepeljük a magyar széppróza napját február 18-án, Jókai Mór születésnapján, tegnap — a járványhelyzet okán — csak néhány online rendezvényt tartottak ennek apropóján.
Üdv!
Mi vagyunk a sütik
Oldalunkon sütiket (cookie-kat) használunk a kiemelkedő felhasználói élmény biztosítása érdekében. Kattintson a "Cookiek elfogadása" gombra ha egyetért minden típusú süti használatával vagy a "Cookiek személyreszabása" gombra ha szeretné kiválasztani milyen típusú sütik induljanak el.
Süti szabályzat