×
2024. 03 28.
Csütörtök
Gedeon, Johanna
17 °C
tiszta égbolt
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.61 RON
100HUF = 1.26 RON
Belföld

Jó biznisz (volt?) a szemétimport

2021.07.02 - 16:00
Megosztás:
Jó biznisz (volt?) a szemétimport
A petei határátkelőnél eddig még csak „használt ruhát” (magyarán: rongyokat) akartak behozni az országba / Fotó: Román Határrendészet
Új vezetőjének köszönhetően akcióba lendült a sokáig csak „sóhivatalnak” tartott Környezetvédelmi Őrség, naponta többtonnányi szemetet fordítanak vissza az ország határátkelőinél. Kérdés, hogy ennyivel felszámolható-e a szemétcsempészés.

Az utóbbi időben szinte naponta megjelenik egy-egy hír arról, hogy az ország határátkelőinél (beleértve a peteit is) újabb, a fuvarlevél szerint „second hand” termékeket, a valóságban hasznavehetetlen szemetet szállító kamiont tartóztattak fel, s az ember azt hihetné, valami új jelenségről van szó — pedig távolról sem. A szemétimport (csempészés) biznisze már jó ideje létezik, s igencsak virágzik, főleg, amióta pár évvel ezelőtt Kína leállította a külföldi szemét importját, Nyugat-Európa pedig fuldoklik a már eladhatatlan/tönkrement fogyasztási termékek hegyei alatt. Merthogy szemét és szemét között is különbség van, s az utóbbi időkben lefülelt szállítmányok zöme valamikor fogyasztási termék (legfőképp ruha- és textilipari termék) volt — a Romániába való szállításuk pedig papírilag teljesen legális.

Annál is inkább, mivel Románia vezető helyet foglal el a second hand típusú üzletek számát tekintve, így nincs abban semmi meglepő, ha németországi, hollandiai, osztrák (és felsorolható itt a vén kontinens szinte valamennyi országa, illetve Anglia) cégek üzletet kötnek, és használt ruhákat, gumiabroncsokat, elektrotechnikai eszközöket szállítanak az ilyen területeken működő cégeknek és vállalkozásoknak. Az már más kérdés, hogy a rakomány szétmálló rongyhalom, ócskavasnak sem alkalmas fém, rothadó gumiabroncs — a fuvarlevél szerint használt áru (nem ritkán tisztességesen becsomagolva, dobozolva, vagy a legújabb módszer szerint a raktér oldalához-ajtajához, a látható helyekre valóban használt ruhás zsákokat helyeznek) —, az üzlet virágzik, tisztes hasznot hozva valamennyi érintett félnek. Ugyanis a kontinens nyugati részén átlagosan tonnánként 250–450 euróba kerül, hogy törvényesen megszabaduljanak a hulladékoktól, míg Romániában ennek töredéke (50–70 euró), azaz már akkor is nyereséges a vállalkozás, ha itt valóban megsemmisítőbe kerül a hulladék, ám nagyon sok esetben erre nem is kerül sor, mert kidobják a rakományt valami illegális szeméttelepen, erdőkben, folyópartokon.

Ám úgy tűnik, az illegális szemétimportnak kezd befellegzeni, vagy legalábbis kellemetlen homokszem került az eddig olajozottan működő rendszerbe — a Környezetvédelmi Őrség új vezetője, Octavian Berceanu személyében, aki úgy döntött, szembeszáll (megpróbál szembeszállni) a szemétszállító bűnszervezetekkel. Meglátása szerint a jelenlegi a legnagyobb illegális szemétlerakási hullám Európában, és nagyon komoly iparággá vált a szemét Romániába való csempészése; az egyik nagy, konstancai kikötőrazziát követően (amikor elektromos és elektronikus hulladékként összegyűjtött, kidobott háztartási gépeket, hűtőszekrényeket, mosógépeket, televíziókészüléket, mikrohullámú sütőket) fedeztek fel egy Vrancea megyei cég által „importált” konténerben) pedig azt hangsúlyozta: az üzletszerű környezetszennyezés, a „szemétmaffia” megfékezéséhez a szankciók szigorítására van szükség. Ám a Környezetvédelmi Őrség jelen pillanatban nem rendelkezik sem megfelelő műszaki eszközökkel, sem megfelelő törvényi felhatalmazással ahhoz, hogy hatékonyan felléphessen a környezeti bűncselekmények elkövetői ellen — amit tehet (és az elmúlt hetek eseményeiből úgy tűnik, teszi is), az az, hogy a határrendészekkel közösen tüzetesen átvizsgálja a kamionok rakományát, s ami szemét, azt nem engedik belépni Románia területére.

Persze az már más kérdés, hogy a visszafordított „second hand” szemét mikor tér vissza más álcázással az ország határaihoz, hiszen a szemétbiznisz valóban hatékony felszámolásához európai szintű együttműködésre van (lenne) szükség.

Szabó Kinga Mária

Élet Fája Egyesület: folyik a folyómentés
A Túrterebesi, a Halmi, az Egri, a Kismajtényi és a Börvelyi Általános Iskolában kezdte meg az Élet Fája Egyesület a korábban beindított, Erasmus+ égisze alatt zajló Folyómentő Iskolák projektjét.
Tizenegy iskola diákjai mentik a szatmári folyókat
Újabb ökológiai projektet jelentett be az Élet fája Egyesület, 11 Szatmár megyei iskola több mint két és félezer diákjában tudatosítanák mekkora érték a tiszta víz és milyen következményei vannak a folyószennyezésnek.
Aktív évet készül zárni az Élet Fája Egyesület
Igazi közösségi élménnyé teszi három éve a környezetvédelmet a szatmárnémeti Élet Fája Egyesület, idén sem volt ez másképp. Éves mérleget tartottak kedden, már több mint száznegyven az önkénteseik száma.