Kampány a kiskorúak szexuális zaklatása ellen

Ne érj hozzám! — mondjuk ezt gyakran, amikor dühösek vagyunk vagy haragszunk valakire, s az illető kedveskedő mozdulattal próbálna engesztelni, de olyankor is ezt kiáltjuk, amikor testi épségünket féltjük. És mondják ezt a gyermekek, kis- és nagy kamaszok is, hasonló okok miatt — de sok, sajnos egyre több esetben hiába mondják vagy kiáltják, a molesztálót, az agresszort nem állítja meg tiltakozásuk, s a járványhelyzet, a bezártság még inkább a bántalmazók malmára hajtja a vizet.

Mint a hatósági összesítés rámutat, az idei év első kilenc hónapjában több mint 360 kiskorú volt szexuális zaklatás áldozata Romániában — az esetek fele a kamaszokat, 31%-a pedig a kiskamaszokat érintette, de elképesztő módon megnőtt az egészen kicsiket ért bántalmazások aránya: a molesztált gyermekek 10%-a volt 4–7 év közötti kislány és 19%-a 4–7 év közötti kisfiú. S bár ezek a számok is sokkolóak, arról sem szabad megfeledkezni, hogy csak a jéghegy csúcsát, a napvilágra került esetek töredékét jelentik, és a szakemberek szerint a molesztálások és szexuális bántalmazások valódi mértéke ennél sokkal nagyobb — mert a szexuális bántalmazás a gyermekbántalmazáson belül is egy rendkívül kényes terület, gyakorlatilag tabu, és általános jelenség, hogy szemet hunynak fölötte azok, akiknek tudomásuk van róla. Persze ez sem véletlen, mivel az elkövető az esetek nagy részében, közel 90%-ban közeli rokon: apa, nevelőapa, nagyszülő, nagybácsi, a család jó barátja, kedves szomszéd — egyszóval olyanok, akikről környezetük vagy fel sem tételezne ilyen ocsmányságot, vagy ha mégis, inkább struccpolitikát alkalmazva elhessegetik a gondolatot, s nem akarnak megbizonyosodni annak igaz voltáról, mert így mindenki számára kényelmesebb. Emellett a molesztálás csak ritkán, a szexuális bántalmazás pedig soha nem tanúk jelenlétében történik, éppen ezért nehéz bizonyítani — mindkét esetnek vannak olyan formái, amelyek még csak érintést sem feltételeznek, vagy egyáltalán nem hagynak külsérelmi nyomot (például amikor a gyermek intim részeit nézegetik, simogatják, vagy arra kényszerítik a gyermeket, hogy a felnőtt nemi szervét simogassa, mint ahogy az orális aktusnak sincs nyoma, bármelyik irányba lett kikényszerítve) — ráadásul egy óvodás, kisiskolás el sem tudja mondani, mi történt vele, mert nincsenek szavai rá. Ám mindig vannak tünetek, amelyek jelzik, hogy a gyermeknél (életkortól függetlenül) „valami nincs rendben”, valami történt vele — a kicsiknél legtöbbször visszaesik a fejlettségi szint, illetve akárcsak a kis- és nagy kamaszoknál, gyökeresen megváltozik az addigi viselkedés.

Országos kampány

A rendőrség és a Gyermekek Telefonja Egyesület nem kívánt érintés néven átfogó információs kampányt indított a kiskorúak szexuális zaklatása és kizsákmányolása ellen. Ennek keretében elsősorban a gyermekekben, kamaszokban akarják tudatosítani, hogy egyrészt ne szenvedjék el (sokszor éveken keresztül) a molesztálást, bántalmazást, és főleg szégyenérzetből ne, hiszen az elszenvedett atrocitások soha nem az ő hibájuk; másrészt azt, hogy kérhetnek és kérjenek segítséget: bármikor ingyenesen hívhatják a 116.111-es segélyszámot, de problémáikat jelezhetik a vorbestecunoi@telefonulcopilului.ro e-mail-címen, valamint az egyesület online platformján (https://www.116111.ro/) is. „A kampány keretében a gyermekek 'nyelvén', számukra érthető módon beszélünk a molesztálásokról, szexuális bántalmazásról, annak esetleges elkerüléséről s főleg arról, hogy nincsenek egyedül. Arra bátorítjuk őket, hogy hívjanak bennünket, mondják el a sérelmeiket, mert szakembereink csak így tudnak segíteni nekik és rajtuk” — fogalmazott a kampányindító sajtótájékoztatón Cătălina Surcel, a Gyermekek Telefonja Egyesület vezérigazgatója. Hangsúlyozta azt is: felnőttek is jelentsék a tudomásukra jutott abúzust, illetve kérjenek szaktanácsot arra vonatkozóan, hogyan tudnak segíteni nemcsak fizikailag, de pszichikailag is a molesztált, bántalmazott gyermeken, kamaszon (ez egyébként zömében olyan esetekben érvényes, amikor a gyermekbántalmazásról tudó felnőtt maga is valamilyen formában bántalmazva van, például feleség-édesanya az erőszakos férje vagy fiútestvére által; de olyankor is, amikor a felnőttnek csak esetleges sejtése van arról, hogy a gyermeket molesztálják).

Szabó Kinga Mária