Kérdések és válaszok a vakcinázásról

COVID-19-vakcináció: kérdések és válaszok mindenkinek címmel online kerekasztal-beszélgetést szervezett a Román Orvosi Kamara, amelybe bárki bekapcsolódhatott, és amely során igyekeztek a lakosság által felvetett kérdésekre, aggodalmakra válaszolni. A kamara igyekezett az orvostudomány minden területéről szakértőket bevonni, hogy megosszák tapasztalataikat a koronavírus elleni oltással kapcsolatban.

Az esemény keretében dr. Călin Bumbuluţ szatmári családorvos, a Román Orvosi Kamara országos alelnöke és megyei vezetője elmondta, hogy a háziorvosoknak eddig több mint a 80 százalékát beoltották a COVID-19 ellen. Azt tanácsolta ugyanakkor a kollégáinak és minden lakosnak, hogy a modern, bizonyítékokon alapuló, úgynevezett evidence based orvoslást kellene alapul venniük a mindennapokban, így a koronavírus elleni vakcina kapcsán is, az oltás lehetőségével pedig élni kell.

„Bár már az oltási kampány második szakasza zajlik, az egészségügyi személyzet immunizálása is tovább folytatódik. Azon orvosok közül, akiket nem oltottak be eddig, néhányan a közelmúltban estek át a betegségen, ezért úgy vélik, hogy egyelőre elegendő a szervezetük által termelt antitestek száma. Minden szakterületen vannak olyan kollégák, akiket nem neveznék oltástagadónak, hanem inkább szkeptikusoknak. A COVID-19 elleni vakcina kifejlesztése mögött hatalmas kutatás és munka, érvényesítési, hitelesítési lépések állnak, ezek a tudományos kutatások pedig garantálják számunkra, hogy amit a gyakorlatba ültetünk, az minőségi és biztonságos” — magyarázta Bumbuluţ doktor.

Enyhe reakciók

A beszélgetés során felvetődött, hogy a legtöbben a vakcinák rövid és hosszú távú mellékhatásaitól tartva nem szeretnének egyelőre oltatni. Dr. Valeria Herdea családorvos, dr. Călin Bumbuluţ kollégája, a Román Orvosi Kamara alelnöke kijelentette: a COVID-19-oltás mellékhatásai nem különböznek azoktól, amelyeket a háziorvosok rendelőiben szoktak észlelni más, már megszokott vakcinák kapcsán, ezek enyhék és könnyen kezelhetők.

„A helyi reakciók közül a leggyakoribb, hogy az injekció beadásának helyén fájdalom, bőrpír vagy enyhe duzzanat alakul ki, a szisztémás reakciók közül láz léphet fel, bizonyos esetekben fáradtság, aszténia jelentkezhet, a beteg gyengébbnek érzi magát. Ilyenkor rögtön szólni kell az orvosnak, az egészségügyi személyzetnek, tanácsot kérve. Lehet alkalmazni lázcsillapítót, és pihenés javasolt. Összességében azonban nem figyeltünk meg súlyos mellékhatásokat. Azt is fontos tudni, hogy ezek a jelenségek legfeljebb 12 órával az oltás beadása után jelentkezhetnek” — mesélte doktor Herdea. Azt is hozzátette, hogy néhány egyszerű lépést betartva — megfigyelés, pihenés — rövid időn belül minden a megszokott kerékvágásban folytatódik.

Arra a kérdésre, hogy be lehet-e oltani szoptató anyákat, doktor Herdea elmondta, hogy ők is részesülhetnek a vakcinában. „Egyelőre nincsenek olyan tanulmányok, melyek a gyermekre való átvitelt igazolták volna a tej által. Más oltásokkal való tapasztalataink szerint viszont a védelem a gyermekre is kihat. Az eddigi tapasztalatok alapján nem jár nagyobb kockázattal a szoptató anyára és gyermekére nézve az immunizálás” — mondta.

Képzelt mellékhatások?

Dr. Elena Copaciu intenzív terápiás orvos, egyetemi docens azt is kiemelte, hogy sok allergiás vagy a kórelőzményében allergiás reakcióval számon tartott egészségügyi szakember beoltatta már magát Romániában, eddig azonban egyetlen beoltott személynél sem alakult ki olyan súlyos allergiás reakció, hogy intenzív osztályra került volna.

Dr. Răzvan Cherecheş közegészségügyi szakember, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem professzora szerint „vannak valódi mellékhatások és képzeletbeli mellékhatások”. „Az a puszta tény, hogy valami történik az oltás után, még nem jelent mellékhatást. Volt, aki szívrohamban vagy más kórképben halt meg, amelynek semmi köze a COVID-19-oltáshoz” — magyarázta.

Azt is elmondta, hogy folyamatosan nő a beadott oltások száma, úgy Romániában, mint világszerte, a közegészségügyi szakemberek pedig mindenütt figyelemmel kísérik a dolgok alakulását, a mellékhatásokat, a kutatók nyomon követik a kampányokat, és rendszeresen publikálják a fejleményeket.

Az elhízottak oltassanak!

Az immunizálás feltétlenül javallott elhízott betegeknél — emelte ki dr. Bogdan Timar diabetológus, egyetemi docens, a temesvári Victor Babeş Orvostudományi Egyetem dékánja. A szakember szerint Románia felnőtt lakosságának nagyjából 20 százaléka elhízott.

„A járvány kezdete óta megfigyelték, hogy az elhízott embereknél fokozott a kockázata a súlyos SARS-CoV-2-fertőzés kialakulásának. Ez az oka annak is, hogy az Egészségügyi Minisztérium az elhízást a második helyen jelölte meg azon a listán, amelyik felsorolja, kik jogosultak a vakcinára a második szakaszban” — mondta dr. Bogdan Timar.

Bumbuluţ Krisztina

Fotó: MTI