Kérdezz-felelek a gyermekek oltásáról
Az elmúlt időszakban számos közlemény foglalkozott a gyermekek járványban betöltött szerepével. Az oltási program hazánkban is olyan szakaszban van, amikor lehetséges a gyermekek oltása is. A Háziorvosok Országos Szövetsége (SNMF) is erre buzdít, sőt, a szomszédos országok gyermekorvosai, például a magyarországi gyermekorvosok társasága is szorgalmazza az immunizálást. A szakemberek a leggyakoribb szülői aggodalmak kapcsán egy sor kérdésre is igyekeztek válaszolni, össze is gyűjtötték a leggyakoribb kérdéseket, és meg is válaszolták azokat.
Az egyik leggyakrabban feltett kérdés: miért kell oltani a gyermekeket, ha a szülők, a felnőttek már be vannak oltva, a gyermekek pedig úgyis enyhe tünetekkel vészelik át a betegséget, vagy már át is vészelték? Egyrészt: sajnos a felnőttek között sokan vannak, akik életkoruk vagy krónikus alapbetegségük miatt nem olthatók, vagy nem megfelelő az immunválaszuk. Másrészt: a betegség átvészelése nem feltétlenül jelenti azt, hogy kialakul hosszú távú védettség, különösen enyhe tünetek esetén. Sajnos bármikor felbukkanhat olyan mutáció, amely már a gyermekek esetén is súlyos tüneteket eredményez. Továbbá felnőttek esetében végzett megfigyeléses vizsgálat felvetette, hogy a post-Covid/long-Covid tünetek csökkentésében is segíthet a védőoltás az immunválasz egyensúlyának helyrebillentésével.
Következzenek a további fontosabb tények:
Az oltás nem lett elkapkodva — Igaz, hogy az oltás gyorsan készült el, de ezt sok tényező alapozta meg — írják a magyarországi gyermekorvosok közös közleményükben. Hozzáteszik, hogy a SARS miatt 2003 óta aktív kutatás folyik a koronavírus-fertőzéseket illetően. Rengeteg pénzt fektettek be a tudósok munkájába világszerte. Az oltóanyagok gyártása a kormányok finanszírozásának köszönhetően elkezdődhetett a klinikai vizsgálatok befejezése előtt, a klinikai vizsgálatok I., II. és III. fázisa pedig teljes mértékben megtörtént, de átfedéssel, hogy az időveszteséget minimalizálni lehessen, ez bevett gyakorlat volt korábban is — jegyzik meg. Sajnos a népességben észlelhető magas fertőzésszám is meggyorsította a vizsgálatokat: nem kellett sokat várni, amíg eléri a megkívánt esetszámot a Covid-19-fertőzéses esetek száma a kísérleti és a kontrollcsoportban. Több mint 150 000 ember vett rész az Egyesült Államokban folyó kutatásokban, nélkülük sem sikerült volna.
A kamaszoknak is lesz oltási reakciójuk — Valószínű, hogy a tinédzserek esetében is előfordulnak mellékhatások. Főként enyhe-mérsékelt oltási reakciókról számolnak be a kamaszok körében: láz, fáradtság, fejfájás, hidegrázás, hasmenés, ízületi és izomfájdalmak. Azt is írják, hogy a második oltás után kifejezettebbek lehetnek a mellékhatások az elsőhöz képest, viszont minden tünet megszűnik egy héten belül.
Az oltás hatékony — Az oltás hatékony, a klinikai kísérlet 100 százalékos hatékonyságot mutatott: a megfigyelési időszak alatt 16 Covid-fertőzés lépett fel a placebót kapók között, és egy sem a Pfizer/BioNTech-oltással oltottak közt. Az oltás hatékonyan előzi meg a long-Covid kialakulását, és amennyiben már kialakult, gyorsítja a megszűnését.
Szükség van rá — A kamaszok körében észlelhető a legtöbb fertőzés és a legtöbb tünettel járó Covid, a kisebbekhez és a felnőttekhez viszonyítva is. Igaz, a kórházi kezelést igénylő esetek ritkábban fordulnak elő a körükben. Összesen 127 kamasz halt meg eddig Covidban a járvány kezdete óta az Egyesült Államokban. Ez nem tűnik soknak, de a kamaszok körében észlelhető halálozások tíz leggyakoribb oka közt szerepel.
Az mRNS nem változtatja meg a DNS-t — Biológiailag valószínűtlen, hogy az mRNS megváltoztassa a DNS-t — szögezik le a szakemberek. Az mRNS nem jut be a sejtmagba, ahol a DNS van, mivel az mRNS nem rendelkezik az ajtónyitó kóddal (ezt nuclear access signalnak nevezik), ami lehetővé tenné a bejutását. Tehát nem tud a DNS közelébe jutni. Az mRNS nem tudja magát beépíteni a DNS-be: ehhez olyan enzim kellene, amit sem a vakcina, sem az emberi test nem tartalmaz. Ezt a biotechnológiát korábban az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatósága (FDA) nem engedélyezte. Nem azért, mert a korábbi mRNS-vakcinák — daganatok, allergia és a SARS ellen — ártalmasak lettek volna, hanem mert nem voltak hatékonyak. A probléma az mRNS sejtbe történő bejuttatásával volt. A COVID-oltásoknak a zsírcseppecskékkel történő bevitele megoldotta ezt a problémát.
Okozhat-e hosszú távon rákos megbetegedést az oltás? — A daganatok kialakulása egy nagyon komplex folyamat, amelyben számos tényező szerepet játszik: genetikai hajlam, életmódbeli szokások, bizonyos vírusfertőzések. Általánosságban nincs semmilyen bizonyíték arra, hogy a védőoltásoknak bármilyen szerepük lenne daganatok kialakulásában, sőt, védőoltással daganatot lehet megelőzni. Maga az mRNS, ahogy korábban is írtuk, egy nagyon instabil molekula, amely néhány nap alatt lebomlik. Sokkal rövidebb ideig van a szervezetünkben, mint a naponta, éveken keresztül szervezetbe jutó, súlyos rákkeltő anyagok, például dohányfüst, alkohol, szmog, bizonyos vírusok.
A betegségen átesetteknek is kell — A korábban már a Covidon átesett kamaszoknak is szükségük van az oltásra. A természetes immunitás kamaszok esetében nagyon hatékony, de mégis szükséges a kamaszok oltása: az oltás után kialakuló védettség erősebb, mint azoké, akik átestek a betegségen (az antitestes és a sejtes immunválasz is); a mutánsok ellen jobban véd az oltás; az immunrendszer védekezése kaotikusabb természetes fertőzés után, az oltás segít a megfelelő fehérjék elleni védelmet kialakítani, azaz fókuszálni a védelmet — összegezték.
Bumbuluţ Krisztina
