Két kullancsfajta okozhat problémát
A kullancsok változatos klimatikus feltételek között, világszerte előforduló vérszívó ízeltlábúak. Legfontosabb fajaik különféle kórokozók (vírusok, baktériumok, protozoonok) vektoraiként számos betegség — Romániában többek között a kullancsencephalitis és a Lyme-borreliosis — terjesztői. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) legfrissebb, májusi összesítése szerint Romániában négy kullancsfajta — Dermacentor reticulatus, Ixodes ricinus, Rhipicephalus sanguineusm, Hyalomma marginatum — volt megtalálható májusban, ezek közül kettővel — Dermacentor reticulatus, Ixodes ricinus, tehát a „kutyakullancs” vagy „birkakullancs” és a közönséges kullancs — Szatmár megyében is számolni kell. Az ECDC térképein — https://www.ecdc.europa.eu/en/disease-vectors/surveillance-and-disease-data/tick-maps — világosan látszik, hogy melyek Romániában a nagy fertőzéskockázatú területek, földrajzilag hol és melyik típusú kullancs fordul elő. Szatmárban a két legelterjedtebb, a kutyakullancs és a közönséges kullancs okozhat problémát.
A Dermacentor reticulatus vagy köznyelvi nevén a kutyakullancs a babéziózis kórokozóját terjesztheti. Kedveli a füves-bokros, szikes talajú területeket. Kutyán ezért általában a lábvégeken, ujjak között szív vért. Az agyhártyagyulladás és a Lyme-kór közvetítésében a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) játszik szerepet Romániában.
Ezek a kullancsok legnagyobb számban az erdőkben, valamint egyéb, bokros-fás, sűrű aljnövényzetű területeken fordulnak elő. Itt a legkisebb a hő- és páratartalom-ingadozás, valamint a legtöbb potenciális gazdaállat (különféle erdei emlősök, madarak) is itt található. Azonban városi környezetben is előfordul, különösen az összefüggő növényzettel borított kisebb-nagyobb területeken, így parkokban és családi házak kertjeiben, a magas fűvel benőtt, elhanyagolt területeken és a települések határában. A kertekbe a háziállatok, elsősorban a kutyák vagy macskák, különböző madarak és vadon élő kisemlősök révén kerül be.
Általánosságban igaz, hogy a kullancsencephalitis kórokozója ritkábban, míg a Lyme-kórt okozó baktérium gyakrabban fordul elő a legfontosabb vektorfajban, a közönséges kullancsban. A Lyme-kór kórokozóját európai átlagban az Európai Betegségmegelőző és Járványügyi Központ tájékoztatása szerint a kullancsok 12 százaléka hordozza, azonban az egyes fejlődési stádiumok érintettsége eltérő. A legfertőzöttebb területeken a lárvák körülbelül 1 százalékában, a nimfák kevesebb mint 10, a kifejlett kullancsok kevesebb mint 20 százalékában mutatható ki a kórokozó.
Mit tegyünk kullancscsípés esetén?
A kullancsot mielőbb el kell távolítani, ezt pedig magunk is megtehetjük. Az eltávolításkor azonban vigyázzunk, hogy ne nyomjuk össze a kullancs testét! Ne használjunk krémeket, olajat, zsírt, kölnit, fertőtlenítőszereket, gyufát, és ne tekergessük a kullancsot! Miután megfogtuk a bőrhöz közel, és lassan húzni kezdtük, hagyjunk fél percet, hogy a parazita maga eressze el a bőrünket, így nem kell attól tartani, hogy beszakad a szájszerve. Ha mégis beszakad, ne akarjuk kipiszkálni, abból csak baj lehet, kilökődik magától.
Az eltávolításhoz legalkalmasabb egyébként egy vékony hegyű csipesz, amellyel a bőrhöz minél közelebb foghatjuk meg a kullancsot, anélkül, hogy az utótestét összenyomnánk. A megragadott kullancsot lassú, de határozott mozdulattal húzzuk ki a rögzülési pontból! Eltávolításához speciális eszköz is vásárolható, például a gyógyszertárakban beszerezhető kullancseltávolító kanál, de szükség esetén két körmünk közé fogva, gyengén csavaró mozdulattal is kihúzható a kullancs.
Ha nem vagyunk biztosak magunkban, akkor orvoshoz is fordulhatunk a szakszerű eltávolításért.
Mindenképp orvost kell felkeresni viszont, ha a kullancscsípés után pár nappal influenzaszerű tünetek lépnek fel, majd elmúlnak, és újabb lázas időszak kezdődik fejfájással, szédüléssel, remegéssel vagy idegbénulással. Arcidegbénulás esetén jelezni kell a szakembernek, ha kullancscsípés ért a közelmúltban. Akkor is forduljunk orvoshoz, ha a csípés helyén, a szélein 3–5 hét múlva egye nagyobb átmérővel gyűrű alakú bőrpír jelentkezik.
Előzzük meg!
A kullancscsípés megelőzésére a bozótos területek kerülése a legjobb módszer. A kora reggeli órákban több, a szárazabb időszakokban kevesebb a támadó kullancs. Április–július a legveszélyesebb időszak. Ha csak lehet, nadrágban kertészkedjünk és menjünk kirándulni, s a nadrágot tűrjük be a zokni alá, a trikónkat pedig tűrjük a nadrágba! Hosszú hajúak fogják össze a hajukat, viseljék kontyban vagy sapka alá tűrve!
Különféle kullancsriasztó szerek (például Autan) távol tartják a kullancsokat a kezelt bőrfelülettől, így megakadályozzák a csípésüket. Az egyes készítmények (aeroszol, krém, folyadék, gél) hatásának időtartama a felvitt mennyiségtől függ. A rovarriasztó szerekkel a szabadon hagyott bőrfelületeket kell bekenni, de az aeroszolpalackkal a ruházat is kezelhető.
Bumbuluţ Krisztina
