×
2024. 03 28.
Csütörtök
Gedeon, Johanna
17 °C
tiszta égbolt
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.61 RON
100HUF = 1.26 RON
Publicisztika

Két perc szemlélődés

2020.06.13 - 16:42
Megosztás:
Két perc szemlélődés
Az autóbusz megállt a jelzőlámpánál. A járdán elkezdtek gyűlni az áthaladni vágyók. Egy fiú és egy lány kézen fogva érkeztek. Előbb egy gyors mozdulatukból azt lehetett kiolvasni, hogy megpróbálnak átrohanni, de a lány lefékezte a fiút, és mégis kivárják a két percet.

Összehajtják a fejüket, egy pillanatra elgondolkodnak, majd megbeszélik, mi az, amit semmiképpen sem lehet elmulasztani ma délután. Az estét a pihenésre szánják. Pihenés és szórakozás egy időben. Csak úgy tétlenül ülni nem lehet. Mindig össze kell kapcsolni a hasznosat a kellemessel. A pihenés és a szórakozás közül melyik a hasznos és melyik a kellemes? Mindketten középiskolások, készülnek az érettségire. A hasznos mindkettőjük számára a tanulás lenne, a szórakozás pedig… Itt már lehet, hogy egyeztetni kell.

Mellettük egy negyvenesnek tűnő házaspár áll, a férfi karjaiban egy gyerek. Hazafelé tartanak valahonnan. A gyerek nyugtalan, a nő vigasztalja: „Mindjárt megyünk.” A nő kezében egy közepes méretű bevásárlótáska. Jól látszik, hogy a tetején egy kenyér van elhelyezve. Alatta bizonyára élelmiszerek az ebédhez és a vacsorához. Ma mindketten szabadok. Bevásároltak néhány apróságot, elvitték magukkal a gyereket is, hogy töltsön egy-két órát a szabadban, elég sokat volt a lakásba zárva, ami meglátszik a sápadt arcán és a viselkedésén. A legtöbb gyerek nem szeret sokat ülni a lakásban, ha pedig kiviszik, hazavágyik. Ez a gyerek is így van. Ráhajtja a fejét az apja vállára, leengedi a kezeit, és az anyjának hisztizik, aki ismét nyugalomra inti.

Idős néni kerekes bevásárlótáskát húz maga után. Ránéz a jelzőlámpára, és megáll. A bevásárlótáska fémfogantyújához egy gyógyszeres zacskót is odafog. Nemrég vásárolta meg a gyógyszertárban a háziorvos által felírt gyógyszerek egy részét. A másik részét majd akkor veszi ki, amikor megkapja a nyugdíjat. Amikor megállt, belenézett a válltáskájába, hogy ellenőrizze, ott van-e a pénztárcája és a lakáskulcsa. Néha jobbra, néha balra néz, időnként pedig a jelzőlámpát figyeli. Azt látja, hogy pirosat jelez, a még hátralévő időt jelző számokat nem látja. Várja, mikor indulnak a mellette állók, hogy nyugodtan átkelhessen.

Ott várakozik három huszonöt év körüli fiatalember is. Vidámak és hangosak. Az egyik kihangosított telefonon beszél olyan dolgokról, amik nem tartoznak a nyilvánosságra, őt viszont egyáltalán nem zavarja, hogy mások is hallják. A másik kezében ott van a cigaretta. Eszükbe sem jut, hogy közterületen nem dohányzunk. Megszívja, átengedi a tüdején, majd úgy fújja ki, hogy a füst mögé száll, azokra az emberekre, akik várják, hogy a jelzőlámpa zöldre váltson.

Egy középkorú hölgy kutyája pórázát fogja. A kutya türelmetlenül ide-oda ugrál, a hölgy többször rászól, de hiába. Farkával meg-megcsapja azokat, akik körülötte várakoznak, s ezt többen zavarónak tartják, van, aki tesz megjegyzést, van, aki odébb lép. Semmilyen szabály nem tiltja, hogy a kutya hozzáérjen a járókelőkhöz, a kutyatulajdonos ilyenkor arra hivatkozik, hogy a kutya barátkozik. Vannak állatbarátok is, akik megsimogatják a türelmetlen kutyát, majd nevét és korát kérdezik a gazdájától.

A szomszéd sávon hamarabb indul el a forgalom. Alig hogy átvált a lámpa, a sorban álló, várakozó autósok már nyomják is a dudát, mintha attól felgyorsulna a közlekedés. Mindenki jobban siet, mint más, ezért megpróbálnak egyik sávból a másikba váltani és fordítva, de ezzel nem gyorsabban haladnak, hanem akadályozzák egymást az előrehaladásban. Vannak sofőrök, akik átszólnak a másik sávra, kioktatják sofőrtársaikat, egyiket-másikat cifra jelzőkkel illetik. Főként azok teszik ezt, akik szabálytalanul közlekedve próbálják meg másoknak megtanítani a fegyelmet.

Az autóbusz elindult, az utasai előtt újabb váltakozó képek vonulnak el, melyek felvillantják a mindennapi élet egy-egy pillanatát. Az ablakon kitekintve olyan életképek váltják egymást, melyekben az autóbuszon utazók felismerhetik önmagukat, mert mindenki nézi a mellette elhaladókat, és mindenkit néznek az elhaladók.

Elek György