Közeleg a karácsony

Felidézem magamban azokat a gyönyörű karácsonyi esetéket, amikor visszhangzott a falu a sok szép karácsonyi énektől. A gyerekek házról házra jártak köszönteni a családokat, és nagyon örvendtünk annak is, ha egy almát vagy pár szem diót kaptunk, mert látszott, hogy szeretettel adják. A mai gyerekek sokszor még a drága ajándékoknak sem örvendenek úgy, ahogy annak idején mi a kevésnek is nagyon tudtunk. 

Emlékszem egy karácsonyra, amikor betegség miatt nem mehettem kántálni, és sírva fakadtam, amikor meghallottam, hogy a gyermektársaim által felhangzott a „Ragyog a szép karácsonyfa”. Hiába adtak a szüleim pénzt, én csak annak örvendtem igazán, amit saját magam kerestem.
Mindezek felejthetetlen emlékek, amelyek így, karácsony közeledtével most is a szívemben élnek.

Igen, a karácsony gyönyörű ünnep, amely nemcsak a színesen csillogó égőkről szól, hanem a szeretetről, az embertársaink iránti tiszteletről és megbecsülésről is, mert a mai modern világban nagyon sok ember nem tudja vagy nem akarja tudni, hogy mit is jelent ez a szó: szeretet.
Ismerek például olyan testvérpárt, ahol az idősebb eltaszította magától egyetlen testvérét csak azért, hogy megszerezhesse a családi örökséget. Bizony, vannak közöttünk nagyravágyó, fölényes emberek, akik nem elégszenek meg a saját munkájuk eredményével, hanem becsapnak másokat, akik az anyagi haszonért feladnak mindent. Csak azt nem értem, az ilyen ember hogyan tud együtt élni a lelkiismeretével, hogyan tud mások szemébe nézni.

Ezeket azért meséltem el, hogy most, amikor a vírushelyzet a feje tetejére állította az egész világot, és közeleg a szeretet ünnepe, gondolkodjunk el a fontos döntéseink előtt, mielőtt cselekednénk. Bizony, vannak szerény kis otthonok, ahol sokkal nagyobb a boldogság, mint a luxuslakásokban, mert ahol nincs szeretet és béke, ott nincs boldogság. Isten mindig arra tanít bennünket, hogy szeressük embertársainkat, mint önmagunkat.
Sajnálatos, hogy a mai világban már kiment a divatból a kántálás, pedig nincs attól szebb karácsony este, amikor ajtónk előtt felhangzik egy szép karácsonyi ének. A jóhiszemű, Istent szerető embereknek ilyenkor felcsillan a szemében a fény, szívünket-lelkünket elárasztja a melegség. Egy-egy betlehemes még megtiszteli lakásunkat, de a mostani helyzetben már ezt sem hinném. Mária abban a bizonyos betlehemi jászolban adott életet a megváltó, kis Jézusnak, akinek a születését a pásztorok öröménekkel ünnepelték. Mi, egyszerű emberek, akik megérjük azt a gyönyörűséges szent estét, amikor leülünk az ünnepi asztalhoz, imádkozunk magunkért és egymásért, kérjük a Jóistent, hogy segítsen bennünket minél hamarabb túl lenni ezen a szomorú helyzetben, hogy ne csak lélekben legyünk együtt szeretteinkkel, hanem meleg szeretettel ölelhessük egymást, így kívánva áldott, békés ünnepet.

Hánczig Éva