Küzdelem a mellrák ellen

Az egészséges életmódra való nevelésnek már az iskolában el kell kezdődnie, a rizikótényezők kiszűrésével ugyanis csökkenthető a rákos megbetegedések kockázata. Világszerte és Romániában is a nőknél a leggyakoribb rákos megbetegedési forma a mellrák. 
Az európai statisztikák szerint 2018-ban 522 513 új emlődaganatos esetet regisztráltak, ami jóval meghaladta a vastagbélrákos (228 067 új eset) és a tüdőrákos (158 196 új eset) betegek számát. Romániában az emlőrák 2018-ban az első helyet foglalta el az új esetek 25,1%-ával (9629 új eset), szemben a vastagbélrákkal (11,9%, 4576 új eset) és a méhnyakrákkal (8,6%, 3308 új eset). 
Nálunk külön gondot jelent, hogy a rákszűrésnek nincs gyakorlata, a nők nagyon sok esetben csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor már a betegség előrehaladott stádiumában vannak. Az egyes stádiumban 90 százalékban, a kettes stádiumban 70 százalékban, a hármas stádiumban 50 százalékban, a négyes stádiumban pedig aligha gyógyítható. Nem mindegy tehát a daganat kiterjedése. Korai stádiumban a legtöbb esetben gyógyítható, elhanyagolt stádiumban szinte gyógyíthatatlan.
A mell rendszeres, havonkénti vizsgálata megmentheti a nők életét. A rendszerességen azért is van hangsúly, mert a változások csak akkor tűnnek fel gyorsan, ha ismerjük saját testünket, mellünket.
A következő felsorolt elváltozások közül bármelyik lehet a mellrák jele, így ha bármelyiket észleljük, azonnal orvoshoz kell fordulni: keményedés, gombóc, daganat; a mellbimbó behúzódása vagy kisebesedés; az egyik mell mélyebben lóg, mint a másik; vérzés vagy váladékozás valamelyik emlőből; szokatlan bemélyedések vagy kidudorodások; jobban kidudorodnak az ott futó vénák; az egyik mell duzzadtabb, mint a másik; a bőr jellegének vagy színének megváltozása; a kar duzzadtsága.

Mire kell figyelni?

A legjobb, ha a menstruáció után egy héttel ellenőrizzük melleinket. Ilyenkor a legkevésbé duzzadtak az emlők, és ezért a legjobban vizsgálhatók. Ha nem rendszeres, akkor minden hónapban lehetőleg ugyanazon a napon vizsgáljuk meg!
Az emlő áttapintása:
— Tapintsuk végig a melleket álló vagy ülő helyzetben az ujjak apró, körkörös mozdulataival.
— Hasonlóképpen tapintsuk végig a kulcscsont alatti területet és a hónaljakat is (nyirokcsomó-duzzanatok)!
— Bal karját továbbra is felemelve jobb kezével tapintsa át bal mellét — Arra figyeljen, hogy nem érez-e göböt vagy csomót! Ezután a jobb oldalát is vizsgálja meg!
— Most vizsgálja meg az emlő és a hónalj közötti területet, illetve a hónaljakat úgy, hogy a karját először a feje fölé tartja, majd a törzse mellé engedi.
Tapintsa át melleit fekvő helyzetben is! Feküdjön le, helyezkedjen el kényelmesen, a feje alatt egy párnával. Mindkét emlőjét külön-külön vizsgálja meg! Azon az oldalon, amelyet éppen vizsgál, tegyen egy összehajtogatott törölközőt a lapockája alá! Ezáltal az emlő szövetét könnyebb vizsgálni. A jobb mellhez a bal kezéet, a bal mellhez a jobb kezét használja! Azt a kezét, amelyiket éppen nem használja, tegye a feje alá!
Végül vizsgálja meg a hónaljakat! Még mindig az összezárt ujjak alsó lapos felületét használja, és ugyanazokat a körkörös mozgásokat végezze, mint az emlőknél, hogy az esetleges csomókat ki tudja tapintani. A hónalj mélyedésénél kezdjen, és haladjon lefelé az emlő irányába!
Összezárt ujjai egész alsó felületét használja a tapintáshoz, ne csak az ujjbegyeket! Ujjait körkörösen mozgatva egy spirál mellett haladjon! Gyengén, de határozottan tapintson ki bármilyen csomót vagy tömörületet! Először jó nagy körben vizsgálja meg az emlőt! Vigyázzon, hogy ne hagyjon ki egyetlen területet sem!
Arra kell figyelni, hogy ne legyen a környező szövetektől elütő tapintatú vagy el nem múló csomó, duzzanat, illetve csomó vagy göb az emlőben vagy a hónaljban. Amennyiben a vizsgálat során eddig nem észlelt csomót, tömörülést tapintana akár a mellben, akár a hónaljárokban, illetve bármilyen egyéb elváltozást fedezne fel, forduljon családorvosához vagy nőgyógyász kezelőorvoshoz!