×
2024. 03 29.
Péntek
Auguszta
9 °C
tiszta égbolt
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.61 RON
100HUF = 1.26 RON
Szatmárnémeti

Küzdelem a vastagbélrák ellen: ne késlekedjünk a szűréssel!

2021.03.06 - 15:22
Megosztás:
Küzdelem a vastagbélrák ellen: ne késlekedjünk a szűréssel!
Fotó: SZFÚ archív
Március a vastagbélrák elleni küzdelem hónapja. A vastagbél daganatai hatékonyan szűrhetők, éppen ezért nem szabad hanyagolni az orvoshoz fordulást, hogy időben kiszűrjék a tüneteket még nem okozó elváltozásokat, megelőzve ezzel egy súlyos betegség kialakulását.

A vastagbélrák és végbélrák a tüdőrákot követően a második leggyakoribb oka a daganatos halálozásoknak. „A végbélrák fiatalkorban ritkább, az esetek döntő többsége 50 éves kor fölött jelentkezik. A vastagbélrák viszont azonos arányban fordul elő mindkét nemben, a végbélrák a férfiak esetében gyakoribb” — magyarázta érdeklődésünkre dr. Horge Monica belgyógyász. Azért is jelentős a halálozási rátája, mert a tünetek intim jellege miatt a betegek sokszor nehezen szánják rá magukat az orvos felkeresésére, így már csak előrehaladott állapotban kerülnek kezelésre. Nem lenne szabad azonban halogatni az orvoshoz fordulást, mivel ezek a betegségek szűrővizsgálattal megelőzhetők, illetve a korszerű kezelési lehetőségek birtokában a korai felismerést követően teljes gyógyulás is várható.

A vastagbél nyálkahártyájából kiinduló rosszindulatú daganatot nevezzük vastagbélráknak, orvosi szakkifejezéssel kolorektális ráknak. A daganat lassan fejlődik ki, és a modern célzott terápiáknak köszönhetően korai stádiumában aránylag jól gyógyítható, ennek ellenére a késői felismerés miatt a vastagbélrák és a végbélrák előfordulása az egész világon rohamosan nő.

Mivel a vastagbélrák a korai szakaszban nem feltétlenül jár egyértelmű tünetekkel, 50 éves kor fölött mindenkinek ajánlott a szűréseken való részvétel. A vastagbéldaganat jellemzően lassan, esetenként 10–15 év alatt fejlődik ki, ezért alapesetben — amennyiben nem jelentkeznek a daganat korai tünetei — 10 évente elég lenne részt venni vastagbélrák-szűrésen.A vastagbélrák korai tünete lehet a hasmenés és székrekedés váltakozása, a székletvér, vérszegénység, kimerültség. A betegek gyakran vérszegénység miatt kerülnek orvoshoz kivizsgálásra, így derül fény a vastagbéldaganatra. A tünetekhez sok esetben egyéb okkal nem magyarázható, jelentős fokú testsúlyvesztés is társul, amit állandó fáradtság, kimerültségérzés is kísér.

Csökkentsük a megbetegedés esélyét!

Szerencsére a megbetegedés valószínűségének csökkentésére is van mód. Némely védő tényező meglehetősen általános hatásúnak mondható — például testmozgás, egyes gyógyszerek —, némelyek viszont kifejezetten csak az emésztőrendszeri, vastag- és végbél eredetű daganatokkal hozhatók összefüggésbe.

A testmozgás általános jótékony hatása közismert, kolorektális daganatok esetén úgy becsülik, hogy a rendszeres testmozgás mintegy 27 százalékkal csökkenti a kialakulás valószínűségét (pontosabban: a teljesen inaktívakhoz képest a testmozgási ajánlásokat teljesítők közötti különbség ugyanennyi, az ajánlások szintjét el nem érő testmozgásnak kisebb a hatása). A testmozgás jellege nem számít, így akár a fizikai munka is ide sorolható ugyanúgy, mint a mérsékelt, de rendszeres testmozgás (például séta) vagy a ritkább, de intenzívebb sportolás, edzés.

A táplálkozás, a tápanyagok meglehetősen összetett hatást fejtenek ki a szervezetben. A táplálékféleségek közül a zöldség- és gyümölcsfogyasztást lehet kiemelni mint védő tényezőt. Korábban több tanulmány is nagymértékű védő hatást igazolt, azonban a legfrissebb összefoglaló tanulmányok csak mintegy 8–10 százalékra teszik a zöldség- és gyümölcsfogyasztás kialakulási valószínűséget csökkentő hatását. Ráadásul ehhez már elég lehet napi mintegy 200 gramm fogyasztása is (ez egy közepes almának felel meg). Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy a napi ajánlott mennyiség 400 gramm, ami természetesen nem csupán daganatmegelőzési szempontból fontos.

A vitaminok közül a folsav, a B6- és a D-vitamin lehetséges védő szerepe merült fel a vastagbélrák esetén. Folsav esetén úgy tűnik, legfeljebb a rákmegelőző állapot, azaz az adenomák kialakulásának megelőzésében számít, ha viszont már kialakultak, akkor a folsavbevitel nem csökkenti a daganatkialakulás valószínűségét. A folsavval szemben a B6-vitamin szedésének csökkentő hatása bár kismértékű, de szignifikáns (mintegy 8 százalékkal mérsékli a kialakulási kockázatot).
A D-vitamin talán az egyik legjobban kutatott vitaminféleség napjainkban, így nagyon sok bizonyíték áll rendelkezésre, amelyek viszont gyakran ellentmondásosak, és a vitamin szedése számos tanulmány alapján 4–5 százalékban csökkentheti a daganat kialakulásának valószínűségét.

Az ásványi anyagok közül a kalcium és a magnézium hatását vizsgálták. Előbbi szedése úgy tűnik, bizonyítottan csökkenti a rákmegelőző állapot, azaz az adenoma kialakulását, ugyanakkor ezek átalakulását daganattá már nem előzi meg. A magnézium vonatkozásában kevesebb tudományos bizonyíték áll rendelkezésre, amelyek bár kedvező hatást igazoltak, de nagy, átfogó tanulmány sajnos egyelőre nem elérhető.

B. K.