×
2021. 05 13.
Csütörtök
Szervác, Imola
13 °C
Gyenge eső lehetséges
1EUR = 4.93 RON
1USD = 4.06 RON
100HUF = 1.38 RON
Belföld

Lakásfelújítás esetén ajánlott a körültekintés

2021.02.08 - 16:38
Megosztás:
Lakásfelújítás esetén ajánlott a körültekintés
Az energiahatékonyság növelése érdekében felújított lakások többségét nem látták el mechanikus szellőzőrendszerrel / Fotó: 123rf.com
A BBTE kutatói száz felújított lakóépületben vizsgálták meg a beltéri levegő minőségét, s kiderült, hogy az energiahatékonyság növelése érdekében végzett munkálatok során kimaradtak az olyan mechanikus szellőzőrendszerek, amelyek biztosítanák a jó minőségű beltéri levegőt.

A Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Környezettudományi és Környezetmérnöki Karán működő Constantin Cosma Radonlaboratórium (LiRaCC) kutatói az ország öt városában, száz felújított lakóépületben vizsgálták meg a beltéri levegő minőségét. A vizsgálat során kiderült: az energiahatékonyság növelése érdekében felújított lakások többségét nem látták el olyan mechanikus szellőzőrendszerrel, amely biztosítaná a jó minőségű beltéri levegőt.

Az Egészségügyi Világszervezet a betegségek jelentette globális terhek listáján kilencedik helyen említi a háztartások légszennyezettségéhez köthető egészségügyi problémákat. A beltéri levegő minőségének romlása szoros összefüggésben áll azzal a globális igyekezettel, hogy energiahatékonyabbakká tegyük háztartásainkat. A régi lakóépületek felújítási terveiből azonban számos esetben kimaradnak a mechanikus szellőzőrendszerek. A problémát tetézi, hogy az utóbbi években világviszonylatban is megnövekedett az igény az otthoni munkavégzés iránt, így esetenként egyre több időt töltünk ugyanazon zárt térben. A beltéri légminőség vizsgálatának fókuszában számos illékony és félig illékony szerves vegyület megjelent, illetve egyre nagyobb figyelmet fordítanak a kutatások a beltéri radonkoncentrációra. Ám a felújított lakóépületekben újabb és újabb légszennyező anyagok bukkanhatnak fel, kölcsönhatásba lépve a már ismertekkel, illetve keveset tudunk arról is, hogy hosszú távon milyen térhasználati szokások és fizikai tényezők határozzák meg egy-egy szennyező vegyület koncentrációjának a megnövekedését.

A kutatás keretében olyan kolozsvári, temesvári, bukaresti, jászvásári, valamint szebeni lakások légminőségét vizsgálták a kutatók, melyek két évnél idősebbek, és több mint egy éve estek át különböző energiahatékonysági célokat szolgáló felújításokon (ide sorolható a falak szigetelése vagy a nyílászárók cseréje is). Továbbá szelekciós kritérium volt, hogy az épületben lakók gyenge minőségűnek ítéljék a lakás levegőjét, illetve hogy legalább egy helyiségében 250 Bq/m3 érték fölötti legyen a levegő radonkoncentrációja. A mérésekre a hideg évszakban került sor, két mintavételi technika párhuzamos alkalmazásával. A radon, az illékony szerves vegyületek, valamint a karbonilvegyületek koncentrációját passzív detektorok segítségével mérték, míg a szén-dioxid-koncentráció, a beltéri hőmérséklet, légköri nyomás és relatív páratartalom értékeit egy aktív, valós idejű képet alkotó készülékkel rögzítették. Az aktív monitor szintén mért radonkoncentrációt.

Az illékony szerves vegyületek közül leginkább a limonén, a heptán, a szén-tetraklorid, a tetradekán, valamint az alfa-pinén volt jelen a lakóépületekben. A lakások 52%-ában az évi átlagos radonkoncentráció meghaladta a még elfogadható 300 Bq/m3 küszöbértéket, a formaldehid-koncentráció pedig az enteriőrök 95%-ában magasabbnak bizonyult, mint a német hatóságok által megengedhetőnek tekintett 50 mg/m3 határérték.

Az acetaldehid-koncentráció a belterek 10%-ában lépte át a francia hatóságok által elfogadhatónak tartott küszöbértéket. A két mintavételi módszer nagyon eltérő radonkoncentrációkat adott, ami arra utal, hogy az ideiglenes változók (térhasználati szokások, hőmérséklet, relatív páratartalom, légköri nyomás) erős hatással vannak a beltéri levegő minőségére. A magas radonkoncentráció összefüggést mutat a szén-dioxid-koncentráció növekedésével, ami a megfelelő szellőzőrendszer hiányának tulajdonítható. A kutatás során két lakásprofil rajzolódott ki: az első csoportba sorolhatók az államszocialista időszakban tervezett lakóépületek, amelyek alatt jellemzően pincehelyiségek húzódnak meg. A pincét a lakott terektől elválasztó horizontális betonréteg jelentősen tompítja a talaj radonsugárzását. Az új építésű, főleg a 2000 után készült lakóépületeknél viszont ez a vízszintes záróréteg már hiányzik.

A kutatók ajánlása szerint az energiahatékonyság növelését célzó felújítási munkálatokat körültekintőbben, mechanikus szellőzőrendszerek telepítésével kellene kivitelezni. Az ideiglenes változók valós idejű, hosszú távú megfigyelése olyan módszertani újítás a beltéri levegőminőség kutatásában, mely segíthet megértenünk a légszennyeződések még feltáratlan hatásmechanizmusait.

SZFÚ

Online felvételi tájékoztató és ismeretterjesztő előadás
Május 12-én 16 órától a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézete online felvételi tájékoztatót tart.
Film és Média Napokat rendez a BBTE
2021. május 13–15. között első alkalommal rendezi meg az újonnan megalakult Magyar Film és Média Intézet a Film és Média Napokat, amely nagy hangsúlyt fektet a gyakorlati megismertetésre is.
Pályázati felhívás diákoknak
IX–XII. osztályosoknak indított pályázatot a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának szatmárnémeti kihelyezett tagozata.
Cookie