Láncfűrészes varjúűzés Szatmárnémetiben

A jelenség csak első hallásra tűnik komikusnak — a valóságban ha nem is tragikus, de elszomorító látványt nyújtanak az esztelenül „megnyírt” fák ég felé meredő, megcsonkított ágai. A barbár pusztítás értelmetlen is: a varjak maradnak, de egyes fafajták kipusztulnak.

Rendhagyó helyszínen, az István téri torz fák „árnyékában” tartott sajtótájékoztatót tegnap Kereskényi Gábor parlamenti képviselő, valamint a környezetvédő, civil szférát képviselő Boér Ádám és Fülöp Szabolcs, felszólítva a polgármestert: fejezze be az esztelen és értelmetlen (és sok esetben környezetvédelmi engedély nélküli) facsonkításokat, mert nem ez a megoldás a varjak elűzésére Szatmárnémeti központjából, s ráadásul több fafajta ki is pusztult már a drasztikus koronanyírás miatt. „Coica polgármester nemcsak a fákat rombolja, hanem a szatmáriak önérzetét is. Mellettünk állnak a környezetvédelmi szakemberek, a szatmári közösséggel összefogva kell megállítsuk az esztelen csonkítást! Tudjuk, a fakoronák igazítására, nyesésére szükség van — de szeretnénk, ha ezek az akciók normálisan és a megfelelő időszakokban történnének. Most egy kisebb zöldövezet fái estek áldozatul, de félő, hogy hamarosan a Kossuth-kert fái lesznek a következők” — mondta Kereskényi.

Boér Ádám rámutatott arra is: az útszéli fák esetében valóban szükséges a gyakoribb metszés, ugyanis a törvény előírja, hogy az ágak nem érhetik el az áramkábeleket — de csak az áramkábeleket és a törvény egyetlen betűje sem említi a jóval alacsonyabban húzódó (és sok esetben már használaton kívüli) internet- és telefonvezetékeket. A fanyeső „szakemberek” viszont rendszeresen ezekhez igazítják az ágak visszavágását. „Az István téri fák koronái nem veszélyeztetik semmiféle kábel biztonságát. Feltételezem, Coica polgármester úgy gondolta: ha fészekmagasságban lecsonkolják az ágakat, a varjak továbbállnak. Tették is — a pár méterrel arrébb lévők fákra költöztek, így aztán azokat is barbár módon agyoncsonkolták a „szakemberek”. Ez nemcsak szomorú, de felháborító is, ugyanis a környezetvédelmi ügynökségtől semmiféle engedélyt nem kértek az akcióhoz, ráadásul a fákat február végéig szabadna csak megnyírni, mert egyrészt márciusban megkezdődött a madarak szaporodási időszaka, másrészt pedig vannak olyan fafajták, amelyeket csak nagyon óvatosan szabad nyírni, különben kipusztulnak. A fertőző kórház és a Zárdatemplom előtt is esztelenül, szinte törzsig nyírták vissza az ágakat — ki is pusztultak a fák egytől egyig. Itt, a régi kórház előtti fákat pedig most harmadjára nyírják meg: decemberben és februárban is vágtak az ágakból” — magyarázta Boér Ádám.

A polgármesteri hivatallal varjúügyben már hosszú évek óta kollaboráló Fülöp Szabolcs kerek perec rámutatott a probléma gyökerére: „Azért sok a varjú a városban, mert sok a szemét! Ha nem lenne ekkora táplálékforrásuk nem is költöznének ide, de amíg ennyi szemétből lakmározhatnak, nem fognak sehová sem elmenni. Nem egyszer, nem kétszer és nem háromszor javasoltam varjúűző megoldásnak Szatmárnémeti körül egy úgynevezett zöld függöny, azaz liget létrehozását, az megállítja, vagy ha jobban tetszik: felfogja őket, valamint a város abszolút tisztán tartását! A fákat valóban nyírni kell néha, de nem így, nem ilyen eszement vadul és illegálisan. És persze, mindenki meg akar szabadulni a varjaktól, de nem az a megoldás, ha varjúűzés címén tönkretesszük környezetünket” — mondta.

Szabó Kinga Mária