Leszállt a Curiosity a Marson
Sikeresen leszállt a Mars felszínére tegnap a Curiosity (Kíváncsiság) marsjáró - jelentette be az amerikai űrhivatal. A tervek szerint két évig kutat majd az élet nyomai után a vörös bolygón.
A kaliforniai Pasadenában, a NASA bolygókutató részlegében megerősítették, hogy a robot greenwichi idő szerint 5 óra 31 perckor - közép-európai idő szerint 7 óra 31 perckor - landolt. A robot leszállóhelye (a Gale-kráter) közvetlen környezetében azt vizsgálja majd, hogy létezhettek-e a Marson mikrobiális életformák kifejlődését lehetővé tévő feltételek. A Curiosity a tervek szerint két évig kutat majd az élet nyomai után a Marson. Ez a legdrágább és műszakilag a legkifinomultabb vállalkozás, amelyet a Mars kutatására elterveztek. A NASA szakértői szerint az egész műveletet nagy pontossággal hajtották végre. A Curiosity már elküldte a Földre az első képeket, ezen látható volt a marsjáró árnyéka a vörös bolygón, továbbá kerekei is. Az irányítóközpont munkatársai egymást ölelgették a sikeres landolás után.
Lézerrel égeti a követ
A Kíváncsiság névre keresztelt egytonnás űrjárgány körülbelül akkora, mint egy kisbusz, a különbség talán annyi, hogy 2,5 milliárd dollárba kerül a jármű. A hat terepjárásra alkalmas kerék felett minden idők legfejlettebb mobillaboratóriuma található. A Curiosity 10 tudományos eszközt vitt magával, többek közt egy fedélzeti mobil laboratóriumot, ami képes a helyszínen megvizsgálni az ásványi és üledékmintákat. A legmenőbb eszköz a ChemCam nevű lézeres egység, ami úgy képes elemezni a kőzetek összetételét, hogy egy lézerrel akár 7 méter távolságból először a kamera szétégeti a felületet, majd az égéskor felszabaduló anyagokat egy spektrométerrel elemzi a kamera. Az erős, de az emberi szem számára nem látható lézernyaláb felhevíti a kőzetet, amiben az elektronok felbolydulnak, ami már az emberi szem számára is látható fénykibocsátással jár. Az érzékeny kamera viszont nemcsak érzékeli a fényt, de a színek alapján képes megállapítani, hogy milyen anyag égett el épp. A pontos összetétel mellett felfedezhetőek a víz nyomai is, illetve akár arra is használható a lézer, hogy egy vizsgálandó darabot megtisztítson. A következő hónap a mérnökök szerint azzal telik majd, hogy minden elektronikát és minden eszközt, modult letesztelnek, üzembe helyeznek. A NASA óvatosan fogalmaz azzal kapcsolatban, hogy mikorra kerül teljesen bevethető állapotba a szonda, mikor indulhat el a landolási helyszínről, a Gale-kráterből az 5 km magas Mount Sharp nevű hegy felé. A lényeg persze az, hogy az eddigi több száz négyzetkilométeres landolási zóna helyett most meghatározott 21 négyzetkilométeres területen sikerült letenni a gépet épségben. A szondával kapcsolatos híreket és videókat a NASA oldalán lehet megtekinteni, de érdemes a Ustream-en futó NASA TV adását is követni, vagy legalább a Curiosity-projekt Twitter csatornájára feliratkozni.
A marsjáró 2011. november 26-án startolt a Földről. Ez volt az amerikai űrhivatal által végrehajtott hetedik sikeres landolás a Marson, számos korábbi amerikai próbálkozás, illetve más ország leszállási kísérlete nem volt eredményes. A NASA-nál igen látványos, és mint kiderült, sikeres eljárást dolgoztak ki a landolásra. A tervezett leszállás előtt hét perccel a fedélzeti számítógépek bekapcsolták a fékezőrakétákat, és az űreszköz sebességét az óránkénti 20 ezer kilométerről óránkénti 3,6 kilométerre csökkentették. Ezt követően a fékezőrakétákkal ellátott platform, illetve egy "égi daru" fokozatosan közelített a felszín felé. A művelet alatt a marsjáró kábeleken lógott, majd ezek is kioldódtak, mihelyt az űreszköz talajt ért. Ezután a platform távolabbra repült, majd becsapódott a talajba. A Curiosity "életre kelt", és elkezdett képeket készíteni a környezetéről. Barack Obama amerikai elnök a Tweeter közösségi oldalon azt írta: "Gratulálok és köszönet a NASA-nál dolgozó összes férfinak és nőnek, akik ezt a remek teljesítményt nyújtották. Amerika történelmet írt."
