Luca-napi kotyolás

Lucát a magyar néphagyományban boszorkányosnak ismerjük. Az egyik legismertebb Luca-napi népszokás a kotyolás. December 13-án, Luca napján, a dologtiltó napon a gyerekek körbejárták a házakat, és szalmán térdepelve mondókákkal bő termést és jószágszaporulatot ígértek kisebb ajándékokért (pogácsa, aprópénz) cserébe, és átkokat, ha nem kaptak ajándékot. Ezt a régi hagyományt idézték fel a szatmárnémeti 10-es Számú Általános Iskola és a Szatmárnémeti Református Gimnázium előkészítő osztályos tanulói tanítóik, Török Enikő és Pándi Beáta irányításával. A gyerekek egy időjósló módszert is kipróbáltak, a hagymakalendáriumot. Csoportokban egy-egy fej hagymát tizenkét szeletre vágtak és a szeleteket megsózták. A hiedelem szerint az a hónap lesz csapadékosabb a következő esztendőben, amelyiknek megfelelő szelet benedvesedik. Luca-naptárt készítettek, amely szerint a következő esztendő januárjában a megfigyelési helyen olyan idő lesz, mint Luca napján (december 13.), februárban olyan, mint Luca másnapján, és így tovább egészen karácsonyig. Búzát is vetettek, hogy karácsonyra kizöldüljön, jelezve, milyen lesz a jövő évi termés. Lelkes munkájukért Luca-napi pénzes pogácsát kaptak, hogy szerencsések és gazdagok legyenek. A következő Luca-mondókával kotyoltak: „Adja meg az Isten kendteknek/ Annyi pénze legyen ,mint a pelyva!/ Adja meg az Isten, hogy a kendtek tyúkja/ Úgy megülje a tojást, mint én ezt a szalmát!/ Luca, Luca, kitty-kotty, kitty-kotty,/ Galagonya kettő, három. A pogácsát várom!/ Ha nem adnak szalonnát, Levágom a gerendát!/ Ha nem adnak körtét! Elviszem a Böskét!”

Török Enikő

Pándi Beáta