Milyen a jól nevelt gyermek?

A hazai szülők döntő többsége szerint az oktatásnak tiszteletre, tisztességre és fegyelemre kellene tanítania, míg hat szülőből egy szerint a kreatív és független gyermek nemkívánatos, ezzel szemben a tiszteletteljes, engedelmeskedő és sikeres gyermekeket favorizálják — derül ki a Román Felmérési és Stratégiai Intézet (IRES) legfrissebb felméréséből, melyet a Step by Step Oktatási és Szakmai Fejlesztési Központ kérésére készített.

Egy jól nevelt gyermek jellemzői a következők a szülők szerint: legyen tisztelettudó (48 százalék), tudjon viselkedni (31 százalék), tanuljon jól (23 százalék), legyen önálló és felelősségtudó (12 százalék), hallgasson a szüleire (12 százalék), művelt, olvasott, tájékozott (5 százalék), megértő és figyelmes másokkal (4 százalék), jól kommunikál (3 százalék), okos, eszes (2 százalék), kiegyensúlyozott (1 százalék), jó a kezdeményezőkészsége (1 százalék), kreatív (1 százalék), kíváncsi (1 százalék).

3 éves korig a többség elvárása az, hogy maradjon otthon a családban valakivel a kicsi, egyharmada a bölcsődét részesíti előnyben a család — nagyszülők, rokonok — helyett. A magyarázat abban rejlik, hogy a piacon kevés a bölcsőde, de sokaknak meggyőződésük, hogy a gyermeket jobban gondozzák és nevelik otthon, mint a bölcsődében. A kisgyermeket nevelő szülőknek tehát csak a 28 százaléka íratná bölcsődébe gyermekét, míg 71 százalékuk inkább a családon belüli gondozását részesíti előnyben. Háromból egy szülő értékeli megfelelőnek a bölcsődék kínálatát, ötből egy pedig azt nyilatkozta, hogy a településén nincs ilyen jellegű szolgáltatás a legapróbbak számára. Az óvodát inkább az idősebbek és a városon élők kedvelik, míg a fiatalabb szülők az első 3 évben inkább otthon, családi környezetben nevelik a gyerekeket.

Mit várnak el a tanintézetektől?

Azok, akik bölcsődébe íratják kisgyermeküket, azt szeretnék, ha a tanintézetben a gyermek kommunikálna a többiekkel, szocializálódna (26 százalék), a szülők negyede várja el, hogy itt megfelelő oktatásban részesüljön kicsinye, 19 százalékuk szerint fontos a bölcsődében a játék, 13 százalékuk szerint a megfelelő étkezés, a rajz- és zenei foglalkozásokat szintén 13 százalék várja el, 9 százaléknak fontos, hogy szeretettel gondoskodjanak az apróságról a bölcsiben, ugyanakkor kiemelték még a délutáni alvás fontosságát, a napirendre szoktatásukat, a szabad levegőn való játékot, azt, hogy megtanuljanak beszélni, verset mondani, a számokat, illetve van, aki azt szeretné, ha nem sírna a bölcsődében a gyermek.

Ami az óvodát illeti, ezt már sokkal többen részesítik előnyben: a szülők 93 százaléka választja az óvodát a családi felügyelet helyett. Nem mindenütt azonban, hiszen az alacsony iskolai végzettségű szülők, főként a vidéki térségekben, inkább a család gondjaira bízzák óvodáskorú gyermekeiket.
Az óvodai oktató-nevelő munka során a szülők szerint az a legfontosabb, hogy jólneveltségre tanítsák a gyermekeket (33 százalék), a második legfontosabb szerintük, hogy barátkozzanak a kortársaikkal (31 százalék), fontosnak tartják a különböző fejlesztő tevékenységeket (24 százalék), a játékot (20 százalék), hogy megtanulják a betűket és számokat (18 százalék), az önállósodást — önálló öltözést, evést — (9 százalék), de akárcsak a bölcsődék esetében, itt is többen említették még a napirendre szoktatásuk, a szabad levegőn való játék, a verstanulás fontosságát.

Arról, hogy melyik bölcsőde vagy óvoda mellett rakják le a voksukat, a szülők 78 százaléka közösen dönt, 14 százalék esetében az anyukáé, 1 százalék esetében az apukáé volt az utolsó szó. Az oktatási intézmény kiválasztásakor a legfontosabb a lakóhelyhez való közelség (59 százalék), a szakképzett oktatói személyzet (47 százalék), az épület infrastruktúrája (38 százalék), mások véleménye (28 százalék), a tanintézet hivatalos engedélyeinek megléte (21 százalék), 4 százaléknak viszont nem volt választása, amikor beíratta gyermekét.

A bölcsődék és óvodák kínálatával kapcsolatban a legtöbben a barátaiktól (43 százalék) hallottak, 29 százaléknak a család adott tájékoztatást és tanácsot, 27 százalék az adott oktatási intézményben érdeklődött, 15 százalék az interneten keresett rá különböző információkra, 11 százalék a sajtóból értesült, 6 százalék pedig a szomszédoktól, ismerősöktől.

Bumbuluţ Krisztina