Éber szatmári madarászok az elmúlt napokban fedezték fel a délen telelők közül utolsóként hazaérkező gyurgyalagok egy raját Szatmárnémeti fölött, ezzel a költöző madarak tavaszi hazavándorlási időszaka hivatalosan és életszerűen is véget ért égövünkön.
A méhészmadárként vagy piripióként is ismert, színes tollú madár csak rovarokat eszik, második nevét onnan kapta, hogy méheket, darazsakat is előszeretettel fogyaszt. Nem csak utolsóként érkezik a vándorlók közül, de az elsők között is távozik. A faj példányai már augusztus végén útra kelnek, mert onnantól kezdve már csak a meleg égövön találnak maguknak elegendő rovart.
Élelem és kotlás
A május végén megszokottnál jóval hűvösebb van — és ez nem is igen változik július elejéig sem —, úgyhogy a hazatérőkről tájékoztató madarászokat arról is megkérdeztük, talál-e magának elegendő élelmet a rovarokat fogyasztó fecske vagy a csigákat, férgeket, békákat, gilisztákat, halakat fogyasztó gólya. A szakemberek szerint a táplálkozást illetően nincs ok aggodalomra, az alacsony hőmérsékletek sokkal inkább a költést befolyásolják, ott, ahol az még tart. A kisgólyák nagyrészt már kikeltek, de ezeknél a madaraknál is eltart június elejéig a költési időszak. A nagyobb hideg fokozottabb kotlást igényel, a madaraknak ritkábban adódik lehetőségük otthagyni a fészket, kevesebbszer tudnak enni. Ösztönösen tudniuk kell a madaraknak, hogy mit okoz költés tekintetében a hideg, tisztában vannak vele, hogy a tojásokat nem szabad hagyni kihűlni, egészséges, tapasztalt madaraknál nem lesz gond a fészekaljával.
Egyre kevesbednek
A vándormadár-populáció csökkenése továbbra is zajlik, egyre kevesebb gólyafészeknek akad lakója tavasztól, de a madarászok kaptak olyan jelentést is, hogy három fecskefészekből egynek lett lakója ebben a költési szezonban.
Princz Csaba