Nagy dolgokba már nem tudnak belevágni

Szitaparaván takarja a halmi kultúrház könyvbemutatóknak, diákszínjátszó fesztiváloknak, nőnapi, szüreti báloknak és megannyi közösségi eseménynek otthont adó, most tető nélkül az ég felé meredő falcsonkjait, hiszen többévnyi bürokratikus csúszás után végre elkezdődött az épület nagyszabású és teljes körű felújítása. „Elvileg idén be kell fejeződnie a 430 000 euró értékű beruházásnak, amelynek során megújul a központi fűtés teljes rendszere, légkondicionálók lesznek beszerelve, új tetőszerkezetet kap az épület, hőszigetelik, és az udvarban egy tisztességes parkolót is kialakítanak — ügyes a munkacsoport, jól és jó iramban dolgozik, de ezzel a beruházással nem sikerült még teljesen kikeveredni a bürokrácia útvesztőiből, papírozási, tervezési csúszások még vannak. Ennek ellenére én nagyon remélem, hogy év végére már lesz új kultúrháza Halminak” — mondja Incze Lajos polgármester. Nem hallgatja el azt sem: az elmúlt évekhez viszonyítva igencsak szépre kerekedett idén az ugocsai község költségvetése, hiszen 14 739 900 lejből gazdálkodhatnak — igaz, ebből az összegből egy jelentős rész, 596 000 lej tavalyról maradt meg, a majdani hűtőház előfinanszírozásaként. „Nagyon későn lett meg a költségvetés, és bár most anyagilag jelentősen jobban állunk, mint tavaly, épp a késés miatt nagy dolgokba már nemigen tudunk belevágni, legfennebb tervezés szintjén. Szinte hárommillió lejt különítettünk el fejlesztésekre; az iskola költségeire 477 000 lejt: a fizetések és fogyóeszközök költségei mellett (ami 401 ezer lej) 70 000 lejt különítettünk el a tanügyi káderek és a diákok ingázási költségeinek fedezésére, 14 000 lejt a speciális nevelési igényű gyermekek számára, valamint 62 000 lejt a jól tanuló diákok díjazására és egyéb ösztöndíjakra” — magyarázza a polgármester. 

Bürokrácia miatt csúsznak a projektek

Mint kifejtette, a község legnagyobb beruházásának számító hűtőházépítési pályázat még mindig a román-magyar határon átnyúló pályázatokért felelő BRECO-nál van, ellenőrzési szinten, pedig már hónapokkal korábban vissza kellett volna kapják. „A bürokrácia kerékkötői miatti csúszások egyfajta mérgelődést és fejfájást okoznak, hiszen már hozzászoktam, hogy nálunk soha semmi nem megy gördülékenyen — de teljesen más és sokkal rosszabb érzés, mikor ezek miatt el kell 'küldened' egy érdeklődőt: megkeresett egy cég, amely az ország egyik legnagyobb áruházlánca számára akart (volna) hűtött epret felvásárolni. Mondtam nekik, hogy jövőre érdeklődjenek, mert a hűtőházunk még csak dokumentáció, akta- és engedélyhalmok formájában létezik — vagy visszajönnek majd, vagy nem. S azt is mindenki tudja, mennyire nehéz egy ilyen áruházlánc polcaira bekerülni a hazai gyümölcsökkel, zöldségekkel. De nem a hűtőházas az egyetlen, mondjam úgy, levegőben lógó pályázatunk: az iskolák számára 200 000 euró értékben akarunk IT-felszereléseket vásárolni, annál a pályázatnál is még februárban meg kellett volna szülessen a döntés; a közvilágítás cseréjét érintő pályázatunkat is még mindig elbírálgatják… Ahol meg nem az elbírálások csúszása miatt van gubanc, ott keresztbe tesznek bizonyos halmi tanácsosok. Persze nem először, s ha jól sejtem, nem is utoljára: a 6 millió eurós, szennyvízhálózat-kiépítésére vonatkozó pályázat közbeszerzésének elvileg júniusban lesz nyertese, és kezdődhet a gyakorlati munka, viszont szükség volt három tanácsi határozatra az ügyben — ama bizonyos kerékkötő halmi tanácsosok most is a határozatok s egyben saját életminőségük javítása ellen szavaztak, kizárólag rosszindulatból. Szerencsére a 15 fős tanácsban megvan a józanul gondolkodó, fejlődést akaró többség, de ennek a gáncsoskodó kemény magnak a gonoszságát ép ésszel nem lehet felérni” — mondja kissé mérgelődve, majd visszakanyarodik az idei tervekhez: a földgázbevezetési pályázatnál egy újabb kiírásra várnak, akárcsak a többi község, a polgármesteri hivatal épületének tetejét fogják átfedni és a kerítést kicserélni, az Országos Beruházási Vállalattól (CNI) ígéret van egy fedett sportteremre, ami az új iskola udvarán épül majd fel, „s remélem, be is tartják az ígéretet, mert sok olyan településen építettek már ilyen sporttermet, ahol kevés a gyermek, vagy szinte egyáltalán nincs, Halmiban viszont bőven vannak gyermekek, és igény is egy ilyen sportteremre — s ha már gyermekek: idén a község minden falujában megújulnak a játszóterek, bővül a felszereltségük.”

A piros téglás iskola

A jelenleg tanintézményként működő, impozáns épületet Jablonszky Ferencz budapesti műépítész álmodta meg 1906-ban, igaz, eredetileg a járásbíróság és a törvényszék, azaz az igazságszolgáltatás palotájának. „A felújítási dokumentáció már elkészült, s ha nem sikerül valamilyen pályázatot elcsípni, akkor önerőből kezdünk neki a tető és az épület külső felújításának. Nem lesz kispályás beruházás, de lépni kell, mert az állaga csak romlik ennek az egykor nagyon szép épületnek, és én nagyon sajnálom” — magyarázza Incze. S hogy az épület szépségével kapcsolatban mennyire igaza van, az rögtön kiderül az iskolaudvarra lépve, ahol még nem teljesen készen, de kívül-belül felújítva áll a majdani hosszított programú napközi épülete.