Nem veszélytelen az újságírás
Világszerte jelentősen romlott a sajtószabadság ebben az évben, 63 hivatásos és 17 nemhivatásos újságíró életével fizetett választott szakmájáért, több mint 350–en pedig börtönbe kerültek.
Épeszű ember nem lesz újságíró — a malíciától, de igazságtól sem mentes kijelentés persze nem fedi teljesen a valóságot, hiszen ez a szakma (vagy inkább életforma) rengeteg, a mindennapi ember számára csak ritkán tapasztalható szépséget és érdekességet is hordoz magában — még akkor is, ha újságírónak lenni, a médiában dolgozni az egyik legstresszesebb hivatás a felmérések szerint. És messze nem veszélytelen: 63 kommunikációs szakembert öltek meg 2018-ban a világon, nyolc százalékkal többet, mint tavaly – áll a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságíró-jogvédő szervezet közzétett éves jelentésében, amelyben a sajtószabadság romlásáról számolt be. Ez az elmúlt három év legsúlyosabb adata, amellyel együtt 702 hivatásos újságírót gyilkoltak meg az elmúlt tíz évben világszerte. Az elmúlt évtizedben 2012-ben ölték meg a legtöbb újságírót, szám szerint 87–et, aztán csökkenő tendencia kezdődött, és tavaly volt a legkisebb ez a szám: 55.
Ha a 2018-as számba beleszámítjuk azokat a nem hivatásos újságírókat — jellemzően azokban az országokban, amelyekben korlátozottabb az információhoz való hozzáférés — és az újságírói munkához nélkülözhetetlen munkatársakat (a „jobb kezüknek” számító fotósok, operatőrök, hangtechnikusok), akkor a gyilkosságok száma 80–raemelkedik, közölte az RSF.
„Az újságírók elleni gyilkosságok száma példa nélküli szintet ért el idén. Minden jelentés riasztó.” – mondta Christophe Deloire, az RSF főtitkára, rámutatva arra: nőtt a bebörtönzött újságírók száma is Az RSF jelentése, amelyet 1995 óta tesz közzé minden évben, hozzáteszi, hogy közel 350 újságíró ül börtönben tevékenységével összefüggésben, 7 %–al több, mint az előző évben, és további 60 újságírót tartanak túszként fogva, 11 %–al többet, mint 2017–ben.
Bár a gyilkosságok főbb helyszínei olyan fegyveres konfliktus sújtotta országok voltak, mint Afganisztán (15 halott) vagy Szíria (11 halott), az emberölések 45 %–a olyan országban történt, amelyben nincs a szó klasszikus értelmében háború. Ezek közül kiemelkedik Mexikó, ahol 9 újságírót gyilkoltak meg az idén – itt különösen a politikusokat érintő korrupciós ügyekkel és a szervezett bűnözéssel kapcsolatos ügyeket nyomon követő újságírók válnak/válhatnak megfélemlítés és bántalmazás áldozatává. Az országot uraló, széles körben elterjedt korrupcióhoz társuló büntetlenség rekordszintet ér el, és táplálja az erőszak ördögi körét – fogalmaz az RSF, amely szerint az újságírók védelmére vonatkozó intézkedések elégtelenek és hatástalanok. Az összesítésből kitűnik még az Egyesült Államok, ahol 6 újságírót gyilkoltak meg, közülük ötöt a Capital Gazette című annapolisi (Maryland) lapnál júniusban történt többszörös gyilkosságban, egyébként ez volt a legsúlyosabb támadás, amelyet valamely médium munkatársai ellen elkövettek az Egyesült Államok történetében és az ámokfutó ezt megelőzően hat éven keresztül zaklatta a lap munkatársait a Twitter közösségi hálón.
Az olasz maffia és a szlovák politikusok összefonódásait feszegető, leleplező riportot író Ján Kuciak szlovák oknyomozó riporter és a szaudi monarchiát bíráló Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságíró elleni brutális, előre kitervelt gyilkosságok teljes mértékben a sajtószabadság ellenségei eltökéltségének bizonyítéka – fogalmaz az RSF, Deloire szerint a különböző politikai vezetők vagy üzletemberek által a közösségi hálón folytatott gyűlöletbeszéd a riporterek ellen a támadások aggasztó mértékű növekedését eredményezte.
