Nemzeti rákellenes terv kellene

Az onkológiai betegségek továbbra is komoly kihívást jelentenek a polgárok és a társadalom egésze számára, a rák előfordulásának csökkentésére irányuló európai erőfeszítések ellenére. Az Európai Rákellenes Terv szerint a meglévő rosszindulatú daganatos megbetegedések 40 százaléka megelőzhető lenne, ha léteznének nemzeti rákellenes tervek és hatékony szűrőprogramok. Sajnos hatalmas szakadék tátong a tagállamok között, amelyek közül sokan nem frissítették nemzeti rákszűrési terveiket az elmúlt öt évben, 19 százalékuk pedig egyáltalán nem rendelkezik ilyen tervvel — ebben a helyzetben van Románia is.

A betegség az Európai Unióban évente mintegy 1,3 millió emberéletet követel, a tagállami ellátórendszerekre pedig óriási terhet ró: évente összesen körülbelül 100 milliárd euróba kerül Európa gazdaságának. A rákbetegség elleni küzdelem erősítésére ebben az évben egy új, uniós szintű terv indult komoly költségvetéssel.
Szinte nincs olyan ember, akinek rokonait, közvetlen környezetét ne érintette volna ez a betegség: az EU-ban csak 2020-ban 2,7 millió embert diagnosztizáltak rákkal, és 1,3 millióan veszítették életüket ennek következtében, ez korunk egyik leggyilkosabb kórja. Előrejelzések szerint a rákos megbetegedések száma 2035-re közel 25 százalékkal fog nőni, és ezzel a szív- és érrendszeri betegségek után a rák válhat a halálozások fő okává az EU-ban. Ami igazán sokkoló: mindezen megbetegedések közel 40 százaléka elkerülhető lenne. Éppen ezért ez a terv különös hangsúlyt fektet a megelőzésre, az új stratégia középpontjában a prevenció, a kutatás és az egyenlő hozzáférés lehetősége áll.
Olyan kiemelt kezdeményezéseket foglal magában, mint a rákos megbetegedésekkel foglalkozó tudásközpont létrehozása, uniós rákszűrési rendszer, a mindenki számára elérhető rákdiagnosztika és -kezelés, a humán papillomavírus okozta rák felszámolása, a rákbetegek életének javítására irányuló kezdeményezés, valamint a rákos gyermekek segítésére irányuló kezdeményezés.

A rákellenes kezdeményezésekről és a romániai valóságról szervezett nemrég építő jellegű vitát a Nemzetközi Gyógyszergyártók Romániai Egyesülete (ARPIM) és az egészségügyi magánszolgáltatókat tömörítő szervezet, a PALMED az Egészségpolitikák című szakfolyóirat kezdeményezésére. 
„A COVID-19-válság mindannyiunkat rádöbbentett, mennyire fontos az egészségünk. A rák szűrésének, diagnosztizálásának és kezelésének prioritásnak kell lennie minden szinten” — hangsúlyozta Alina Culcean, az ARPIM elnöke. A rákra fordított kiadásokat tekintve Románia messze elmarad az átlagtól. A rák költségei Európában című 2020-as tanulmány azt mutatja, hogy idehaza körülbelül 160 eurót költenek rákkezelésre, szemben az európai átlag 378 euróval. Az onkológiai gyógyszereket nem tartalmazó, egy főre jutó kiadásokat illetően Románia 50 eurónál kisebb összeget különít el, ellentétben például Svájccal, ahol ez az összeg meghaladja az 500 eurót. Mindezeket a problémákat nagyrészt orvosolni lehetne egy hatékony és fenntartható nemzeti rákterv gyakorlatba ültetésével, valamint az európai hatóságok által rendelkezésre bocsátott forrásokhoz való hozzáféréssel — tette hozzá.
„A szűrőprogramoknak, a korai diagnózis felállításának prioritássá kell válnia. Sajnos jelenleg ezek idehaza nem működnek. Vannak azonban magánjellegű kezdeményezések, az egészségügyi szektor különböző szolgáltatói szerveznek hasonlókat, bevonva screeningprogramokba kórházakat, magánklinikákat” — mondta Cristian Hotoboc, a PALMED elnöke, azt is hozzátéve, hogy a szűrések megszervezéséhez több képalkotó diagnosztikai szakemberre, eszközökre is szükség lenne.

Rengeteg a beteg

Romániában az egyik legmagasabb a halálozási arány Európában a legtöbb rák esetében: az összes hazai halálozás egyötöde rákos megbetegedés miatt következett be. Az Országos Közegészségügyi Intézet közlése szerint 49 593 új rákos beteget diagnosztizáltak 2020-ban, ezzel 489 363-ra emelkedett a rosszindulatú daganatos betegséggel küszködők száma az országban. Száz romániai lakos közül 2,5 személy küszködött rákos megbetegedéssel.
Amint arról már lapunk hasábjain is olvashattak, a Szatmár Megyei Közegészségügyi Igazgatóság adatai szerint a 2020-as esztendő folyamán 1103 olyan lakost vettek nyilvántartásba, akinél rosszindulatú daganatos megbetegedést fedeztek fel. Rossz hír, hogy a megbetegedett személyek között nem kevesebb mint 41 gyermek is volt, a 15–64 éves korosztály tagjai közül 649 lakosnál diagnosztizáltak rákot, valamint 413 65 évnél idősebb szatmárinál. A tavalyi év végén az újonnan felfedezett esetekkel együtt összesen 11 277 daganatos megbetegedéssel küszködő szatmári szerepelt a közegészségügyi igazgatóság statisztikájában, közülük 2127-en nők. Ami a különböző rákos megbetegedések gyakoriságát illeti, a legtöbb új eset melldaganat volt, 125 személyt diagnosztizáltak ezzel a kórral, a második leggyakoribb a végbélrák volt, ebből 102 új esetet vettek nyilvántartásba, majd a tüdőrák következik 93 esettel. Szatmár megyében tavaly ezek mellett sok volt még a méhnyak- (47), prosztata- (45), gyomor- (33), húgyhólyag- (26), hasnyálmirigy- (23), máj- (17) és bőrrákos (15) beteg.

Bumbuluţ Krisztina